Politikai állóháború alakult ki nyolc hónappal a választások előtt

Keleten a helyzet változatlan. 

A kutatás szerint teljes népesség körében Fidesz 34%-on áll, júniusban ez 33% volt.  A Jobbik tábora változatlanul 16 %-os, az MSZP mélyrepülése tovább tart: 8-ről 7%-ra esve vissza. A DK, az LMP és a Momentum 3%-nyi magyart tudhat maga mögött, míg az Együtt, a Párbeszéd, a Liberálisok és Moma az 1% és a mérhetetlen tartomány között ingadoznak. 

A pártot választani tudók között (akik között ott vannak azok is, akik valószínűre ígérik részvételüket a választásokon, és azok is, akik ugyan tudják, kire voksolnának, de inkább otthon maradnak) a Fidesz most 48, a Jobbik 22, míg az MSZP 11%-on áll. A DK és az LMP 5, a Momemtum 4, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt pedig 3%-ot tudhat maga mögött. Az Együtt és a Párbeszéd itt is mikropártok 1-1%-al. 

A pártot választani tudó biztos szavazók biztos szavazók mintegy fele áll a kormánypárt, 22%-a a Jobbik mögött. Az MSZP 11, a DK 5 , az LMP 4, a Momentum és a Kétfarkúak 4 százalékuk bizalmát szerezné meg, ha most kellene szavazni. Az Együtt és a Párbeszéd ebben a tartományban sem tud elmozdulni az 1%-ról. 

A júliusban készült felmérésben még valószínűleg nem érzékelhető az MSZP szétforgácsolódásának minden eddiginél erősebb felpörgése, amelynek során Botka László miniszterelnök-jelölt nylítan árulónak nevezte a párt egyik legbefolyásosabb politikusát, az elnökségben is helyet foglaló Molnár Zsoltot. Molnár Gyula szocialista elnök tegnap úgy fogalmazott, "előre fél" az augusztusi közvélemény-kutatási adatoktól, amelyeken szerinte "százalékokban mérve" fognak meglátszódni a széthúzás nyomai. 

Az MSZP elnöke előre retteg az augusztusi közvélemény-kutatási eredményektől

Molnár Gyula pártelnök nem lehet túl optimista a szocialisták választási eredményét illetően. Az InfoRádió Aréna című műsorában (amely majd este kerül adásba, de a Facebookon élőben lehetett nézni, a 24.hu számolt be a beszélgetésről) arról beszélt, hogy ártott a pártnak Botka László és Molnár Zsolt csörtéje a nagy nyilvánosság előtt.

Az Iránytű vizsgálta a különböző politikai táborok iskolázottsági szintjét is. Ez a mutató az után került a közvélemény fókuszába, hogy a Jobbik ismét felvetette: nem adna szavazati jogot azoknak, akik 1990 után születtek, és nem végezték még el a nyolc általánost. 

A felmérésből kiderül, hogy egy ilyen szabályozás legérzékenyebben a Fideszt érintené, hiszen

a legalacsonyabb képzettségűek az ő szavazóik között vannak jelen a legnagyobb arányban.

Az érettségizetteket a Jobbik, a DK, az LMP és  a Momentum táborában vannak a legtöbben, míg a diplomások az LMP, a Momentum, illetve az Együtt és a Párbeszéd támogatói között felülreprezentáltak. 

A kutatás fényt derített arra is, hogy a Jobbik és a DK híveinek többsége férfi, míg az LMP, az Együtt és a Párbeszéd támogatói között a hölgyek vannak többen. A Momentum szavazóinak többsége budapesti, de a fővárosiak országos arányszámukat meghaladóan vannak jelen az LMP, az Együtt és a Párbeszéd táborában is. A többi párt nagyjából hasonlóan áll Pesten és vidéken.