Semjén Zsolt elmondta, ha Aideen Strandsson menedéket kér hazánktól, a hivatalos eljárás végén – amelynek része természetesen a nemzetbiztonsági ellenőrzés is – kedvező elbírálásra számíthat, Magyarország ugyanis nem küld vissza senkit olyan államba, ahol az élete vagy a testi épsége veszélyben van.
A lány 2014-ben érkezett Svédországba Iránból (ami ugye a magyar meglátás szerint nem háborús övezet, így nem is lehetne menekült), majd nem sokkal később nyilvánosan meg is keresztelkedett a skandináv országban. Azonban a svéd hatóságok - ennek ellenére is - elutasították a menedékjogi kérelmét, a CitizenGo című európai civil portál hívta fel a közvélemény figyelmét, egyúttal petíciót indított annak érdekében, hogy jobb belátásra bírja a svéd kormányt.
Semjén Zsolt erre reagálva jelentette ki, hogy
"mi a kezdetektől fogva különbséget tettünk a gazdasági migránsok és a valódi menekültek között. Magyarországot megvédjük a migránsok inváziójától, de akik valódi menekültek, tehát mindazok, akiknek az élete közvetlen veszélyben van vallásuk, nemzetiségük vagy politikai beállítottságuk miatt, azokon segítünk".
S akkor képzeljük el, ahogy ez a lány - még muszlimként - ott áll a déli határon felhúzott kerítés mögött, és abban reménykedik, hogy esetleg bejut valahogy a tranzitzónába iráni állampolgárként.