Kiadtuk Kazahsztánnak a rabot, akire az elnök vadászik

A nemzetközi egyezmények legfontosabb pontja, hogy sem rabot, sem mást nem toloncolhatnak vagy adhatnak ki országok olyan államnak, ahol fennáll a kínzás, vagy kivégzés esélye. Azt, hogy Kazahsztánban mi várna a most kiadott rabra, nem tudhatjuk, ugyanakkor emberi jogi szervezetek tiltakoztak a kiadatás ellen, amit Magyarország nemrég mégis megtett.

Az Index legalábbis úgy tudja, Jerzan Kadesovot július végén adta át a magyar állam a kazah igazságszolgáltatásnak, miután a banki vezetőt sikkasztással vádolják. Jogvédők szerint azonban a valóban elkövetett bűncselekmények mellett az ügyben bőven lehetnek politikai szálak is.

Éppen ezért az ügy további vádlottjait Nyugat-Európa szerte sem adták ki a kazahoknak. Ezzel szemben nálunk Kadasovhoz még a fogdába is beengedtek kazah állami embereket, akik valamiért még egykori főnöke telefonját is bekapcsolták neki. Akármi is történt ott, Kadesov ezután bűnösnek vallotta magát, és maga kérte a hazatoloncolást.

Az ODF (Open Dialogue Foundation) szerint mivel a magyar fél a rab védelmére felkért szervezetet távol tartotta, a kazah diplomatákat viszont beengedte a cellába, Kadesovot a magyar fél tudtával és segítségével félemlíthették meg, hogy maga ellen valljon.

Ezzel a magatartással a kormány újabb baltás gyilkos ügybe is keveredhet: emlékezetes, egy azeri diák baltával megölt egy örmény diákot Budapesten még 2004-ben, amiért életfogytiglant kapott. A Fidesz-kormány azonban a gyilkost 2012-ben átadta az azeri hatóságoknak, aminek az lett a következménye, hogy a tettest elnöki kegyelemmel azonnal szabadon engedték és hősként ünnepelték, valamint még elő is léptették, amiért megölt egy örményt.