Egyes értelmezések szerint a francia elnök felgyorsítja a V4 megosztását: míg a csehekkel és a szlovákokkal még lehet beszélni, a lengyeleknek és a magyaroknak hátat fordított.
A Miniszterelnöki Sajtóiroda ma a kormánypárti Origónak cáfolt: mint írták, nem volt szó arról, hogy Emmanuel Macron francia elnök mostani útján Magyarországra jönne, ugyanakkor még ebben az évben sor kerülhet egy újabb hivatalos találkozóra a V4-ek és Franciaország között.
A találkozó fő témája az EU keleti tagállamaiból nyugatra kiközvetített dolgozók problémája volt, melyről Macron a következőket mondta:
- Az, hogy a cégek nem a célország fizetési szabályait alkalmazzák a kiküldött dolgozók esetén, elárulja az EU alapelveit, negatív bérversenyt és szociális válságot okoz (keleten és nyugaton is).
- A jelenlegi helyzet az oka annak, hogy Európa-szerte erősödik a populista politika és gyengül az emberek bizalma az EU-ban.
- Reformot sürget: a kiküldött dolgozók esetén a célország fizetési szabályait kellene alkalmazni.
A szlovák Pravda beszámolója szerint a Macron-féle uniós irányelvekről szóló dokumentumot ugyanakkor Fico egyelőre nem fogadta el arra hivatkozva, hogy az meggátolná a szlovák munkavállalók versenyelőnyét - mármint, hogy beérik alacsonyabb bérekkel.
Habár Macron és Fico látszólag ugyanazt a problémát vetették fel, miszerint a kelet felől - a franciáknál az EU-keleti államaiból, Szlovákia esetében az EU-n kívülről - érkező munkavállalók elveszik a munkát a helyiek elől és lenyomják a béreket, Szlovákiának az Uniós dokumentum ebben a formában mégsem lenne megoldás, mert az csak a tagállamok állampolgáraira vonatkozna.
A cseh Hospodářske noviny azt írja, Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök szerint az életszínvonalat kell stabilizálni az EU különböző térségeiben, mert a német és osztrák cégek csak a hazai fizetéseik 30-40%- át fizetik ki Csehországban a cseh munkásoknak. A multik ellen fokozni kell a nyomást, mert különben az EU-s bérkülönbségek nem leküzdhetők.
A felvidek.ma beszámolója szerint Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök hangsúlyozta:
nemcsak a cseh, illetve kelet-európai cégektől kell megkövetelni a nagyobb béreket Nyugaton, hanem a volt keleti blokkban működő nyugati cégektől is.
Az osztrák Der Standard szintén beszámol róla: a fő téma az uniós munkaközvetítői alapelv volt, amelyet jelenleg formájában az "európai szellem elárulásának" és a populizmus melegágyának tart Macron. A jelenlegi uniós szabályozás szerint a vállalatok a munkavállalóikat időszakos jelleggel, maximum két évig kiközvetíthetik egy másik EU-tagországba dolgozni. Ez az EU 2004-es bővítése óta, a kelet-európai munkavállalók beözönlése miatt növekvő konkurenciát jelent a nyugat-európai vállalatoknak.
Az Európai Bizottság felismerte, hogy a hosszútávú munkaközvetítés "szociális dömpinghez" vezet, ezért maximalizálták ezt két évben, de Macron ezt is túl soknak tartja, és egy évre csökkentené. Az osztrák kancellár szintén túl soknak tartja a két évet. (Ausztriában 2016-ban 166 ezer, 2017 első felében már 90 ezer kiközvetített dolgozott, és a trend növekszik). Brüsszel ez irányba tett eddigi lépéseit elégtelennek tartják.
"Egyenlő munkáért egyenlő bért kell fizetni" - szögezte le Macron, majd hozzátette, az európai belső piac és a személyek szabad mozgása nem tud segíteni mindenkin, akik alacsony szociális színvonalon élnek.
A cseh és a szlovák fél is úgy nyilatkozott, hogy „közel állnak a megállapodáshoz”, melynek alapján meg lehetne indítani a reformot. Macron célja, hogy minél több kelet-európai országot maga mellé állítson, Fico pedig úgy nyilatkozott, hogy mindent megtesz majd azért, hogy a V4 is beálljon a reform mögé. Hivatalos megállapodás még nem született, Macron október 23-ig, az EU munkaügyi minisztereinek következő találkozójáig szeretne minél több szövetségest összegyűjteni.