Így lett a Fidesz ronwerberebb Ron Werbernél

2002-ben még két évre voltunk a Facebook születésétől. Politikáról nem a neten keresztül beszélgettünk, hanem személyesen. Emlékszem a bénultságra, ahogyan a Fidesz reagált az MSZP és Ron Werber által akkor behozott kampányelemekre. 

Arra, hogy szocialista aktivisták szerte az országban lépcsőházról-lépcsőházra, embertől-emberig mentek pártjuk üzeneteivel. Emlékszem a felháborodásra is, amivel a Fidesz szimpatizánsai fogadták a negatív kampányt.  

Ron Werber ismét visszatért. Ezúttal az LMP kampányát igazgatja majd. A stratégiagyártás során nyilván áttanulmányozza a kormányzati kommunikációt és rádöbbenhet, hogy bár a Fidesz nem bízta meg még munkával,

valójában Orbánék mintaszerűen lemásolták és alkalmazzák azt, amit másfél évtizede ő mutatott meg a szocialistáknak. 

Hiszterizáljuk a közéletet!

Nézzük a konkrét példákat! Egy 2004-es konferencián az izraeli kampányszakember a következő alapvetést fogalmazta meg: 

a kampányidőszak nem arra való, hogy neveljük az embereket, hanem arra, hogy érzelmeiket a lehető legjobb módon befolyásoljuk. Az emberek választása attól függ, miképpen érzik magukat. 

Közismert, hogy a negatív érzelmeket könnyebb felszínre hozni, mint a pozitívakat. Például az irigység könnyebben aktivizálható a szolidaritásnál. 

A félelem 

A biztonság az emberiség egyik legelemibb igénye a fiziológiás szükségletek mellett.

A szocialisták a 2002-as választási kampányban a statustörvény és az Orbán-Nastase megállapodás után azt az érzetet erősítették fel az emberekben, hogy a románok megszállják Magyarországot, a munkaerő-piacot, az ellátórendszereket. 

Ezt a 23 millió román özöneként őrzi halványuló emlékezetében a közvélemény.
 
2017-ben a biztonságunkat a migránsok áradata fenyegeti, valamint Brüsszel a kvótákkal. A Fidesz évek óta erre építi a politikáját. A félelemérzet fokozása beszűkíti a választók figyelmét és lehetővé teszi, hogy ne foglalkozzanak a bevándorlás problémája mellett a nagy ellátórendszerek - egészségügy, oktatás, szociális rendszer - egyre mélyülő válságával. 

Orbánék 2002-ben nem tudták elhitetni a választók többségével, hogy nem kell félniük, megvédik őket. 2017-ben viszont igen, olyannyira, hogy a fanatizált táboruk úgy véli, erre csak a jelenlegi kormány képes. 

Botka László a Reutersnek adott májusi interjújával gyakorlatilag ki is nyírta magát a miniszterelnöki székre aspirálók közül. Azt mondta, hogy lebontaná a magyar-szerb határon a bevándorlás feltartóztatására emelt kerítést. 

Hozzátette ugyan az ehhez szükséges feltételeket, az uniós határvédelem megvalósítását és a közel-keleti helyzet rendezését, de értelemszerűen ezt a kormányzati média lehagyta, amikor a szegedi polgármestert idézte. 

A Fidesz rárepült a témára, ahogyan anno a szocialisták a 23 millió románra. Így, Botka a választóknál kerítésszaggatóként rögzült, míg Orbán a haza kerítésépítő védelmezőjeként.  

Hoppá! Na helló, röfi!

Orbán Viktor nagygéci látogatása a nyugdíjas Bözsi néninél többet mond minden szónál, ha a politika és az idősek viszonyát vizsgáljuk. A miniszterelnök a szocialisták 2002-es, valószínűleg a Fidesz vereségében döntő szerepet játszó nyugdíjaskártyát rántotta elő "a mi adunk, ők elvették"-et. 

Tizenhét éve az MSZP egyik legfontosabb kampányüzenete az volt, hogy az Orbán-kormány 1999-ben elvett 52 milliárdot a nyugdíjasoktól, de a fejenként járó 19 ezer forintot hatalomra jutásuk esetén ők visszaadják. 

Bejött ez a húzás. Orbán éppen ezért teljesen tudatosan ecsetelte Bözsi néninek, hogy Gyurcsányék elvették a 13. havi nyugdíjat, de a Fidesz adott 10 ezer forintnyi Erzsébet-utalványt és emelte is a nyugdíjat. Sőt, ha olyanok lesznek a számok, Orbán maga emeli tovább azt. 

Arról természetesen hallgatott a kormányfő, hogy miért nem adták vissza a 13. havi nyugdíjat.

A nyugdíjasok hergelése az eddigi kampányokban bevált. Hol az elvont 19 ezer forinttal, máskor az elvett 13. havi nyugdíjjal, mostanában pedig Vona Gábor szövegkörnyezetéből kiragadott mondataival és a kijelentésének valamennyi idősre való ráhúzásával történik az idősek érzelmeinek negatív irányú befolyásolása. 

Mi lehet ennek az ellenszere?

A józan ész.

Annak felismerése, hogy a kormány uniós rekordnak számító áfát szed be mindenkitől. Tétlenül nézi az ellátórendszerek stabilitásának alapját jelentő aktív korú lakosság elvándorlását. 

Az erőszak

Több évtizedes politikai tapasztalat, hogy a negatív üzenetnek erős mozgósító hatása van. A 2002-es kampány legnagyobb botránya Kövér László köteles beszéde körül robbant ki. A Fidesz prominense a következőket mondta szombathelyi fórumán: 

„...egy pillanatra fogadjuk el, hogy csak ennyire vagyunk képesek. Hogy egy képesség nélküli, alkalmatlan, tehetségtelen néppé lettünk az elmúlt néhány évtizedben. Csak én erre azt mondom, hölgyeim és uraim, hogy akkor viszont nem érdemes élni. Tehát hogyha így gondoljuk, akkor menjünk le a pincébe, keressünk egy jó erős kötelet, meg egy viszonylag erős gerendát és szöget, és kössük fel magunkat. Csak én azt szeretném kérni azoktól, akik ezt próbálják önökkel elhitetni, évek óta ezt próbálják sulykolni az önök fejébe, hogy legalább járjanak elöl jó példával. És ha már mind végeztek, akkor mi meg mégiscsak gondolkodjunk el, hátha nélkülük többre mennénk."

A szocialisták a lehető legtöbb bőrt lehúzták erről a helyzetről. A párt vezetői a Kövér által akasztásra buzdított emberekkel azonosították önmagukat és választóikat is. Nyilvános rendezvényen kötéllel a nyakukban jelentek meg az MSZP politikusai és lépten-nyomon idézték Kövér gondolatának akasztásos részét.

Videó is készült, amit tv-hirdetésekben közöltek.

 

A baloldal ügyesen kihasználta, hogy a Fidesz a saját táborát nemzeti, míg ellenzékét a nemzetietlen kategóriába sorolta. Szakértők szerint mégsem ez a törésvonal hatott leginkább mozgósító erővel, hanem Kövér szavaiban rejlő erőszak: a kötél, az akasztás emlegetése. 

Erre jött még Schmidt Mária, Orbán Viktor tanácsadójának A Viktor című könyv szerzőjével, Kende Péterrel kapcsolatban megfogalmazott gondolata. Azt mondta: 

"egy tisztességes helyen az ember ilyenkor lecsatolja a fegyvert, és lelövi, mint egy kutyát…" 


(Kende a kampányban egy Orbán magánéletét taglaló és a politikust egyoldalúan ábrázoló könyvet jelentetett meg.)

A fentiek ismeretében van a történetnek egy diszkrét bája, hogy éppen Kövér László beszélt elsők között arról idén májusban, hogy erőszakos cselekményekre kell számítani a kampányban. Az Országgyűlés elnöke azt mondta, a magyarországi ellenzék és a Soros-féle, úgynevezett civil szervezetek összefogása miatt forró lesz az ősz. Azt jósolta: 

„Megpróbálnak majd egy olyan hangulatot kialakítani, amiben mindent fölülír a polgárháborús pszichózis.”

A hétvégén Rogán is zavargások lehetőségéről beszélt, terhes, nehéz és éles küzdelemre számít a választási kampányban, eddig nem használt eszközöket, akár utcai zavargásokat is el tud képzelni. 

A Fidesz tanult az eddigi választási küzdelmekből és jó előre beültette a választói gondolkodásba, hogy kiket kell keresni az esetleges erőszakos cselekmények hátterében. 

A lista

A negatív kampánytechnikák természetesen nem Ron Werbertől származnak, de elsőként ő alkalmazta hazánkban, így neve összekapcsolódott ezzel a szemlélettel a magyar választók fejében.
 
Az izraeli kampányguru egyik hosszabb interjújában beszélt arról, hogy 2002-es sikerüknek egyik titka az intenzív kritizáló kommunikáció mellett, hogy 

a tagság, az aktivisták listát készítettek a környezetükben élő baloldali szimpatizánsokról és a választás napján voksolásra szólították fel őket.

A recept bevált.

Igaz, azóta már jóval ismertebb a Fidesz úgynevezett Kubatov-listája.
 
Ron Werber újra hazánkban kampányol majd. Megpróbálja legyőzni a ron werberi technikákat mesteri szinten űző kormánypártokat. Érzelmek harcolnak majd érzelmekkel. Reményünk egy maradt: a józan ész. 
 

Láttál valami izgalmasat?
Küldd be nekünk!

Friss