Nem kapott érdemi válaszokat augusztus elején írásbeli kérdésére Staudt Gábor.
A Jobbik országgyűlési képviselője a nemzeti fejlesztési minisztertől kérdezte, hogy mit tesznek azért, hogy az egykori Malév leányvállalata, a földi kiszolgálást végző Malév Ground Handling Zrt. (MGH) elkerülje az anyavállalat végjátékát, vagyis azt, hogy tiltott állami támogatás miatt csődbe menjen.
A szaktárca csupán arról adott tájékoztatást, hogy jóváhagyták a reorganizációs tervet és az ahhoz szükséges források biztosítása - az eljárásba a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által bevont - a Támogatásokat Vizsgáló Iroda állásfoglalásának ismeretében történhet meg.
Nem kívántak állást foglalni abban a kérdésben, hogy egy csőd szélén egyensúlyozó állami vállalat esetében szerencsés dolog-e foglalkoztatni egy Burgerlandból bejáró gazdasági igazgatót.
A cég gazdálkodásának, a veszteségessé válást feszegető felvetésekre sem érkezett érdemi válasz. Az állami vállalat élén történt gyakori vezérigazgató cserét azzal indokolta a fejlesztési tárca, hogy
reorganizációs folyamatok különböző típusú menedzsment ismereteket követeltek.
2012 óta ötször volt fejcsere a vállalat élén.
Az ellenzéki képviselő az elmúlt években többször kérdezte a Malév GH-nál történő folyamatokról a szaktárcát. Staudt Gábor attól tartott, hogy az állami cégnél az elmúlt évtizedekben gyakran ismétlődő folyamat zajlik le, kiszervezik magáncégeknek a jól jövedelmező feladatokat, majd a veszteségessé váló köztulajdonú vállalatot végül áron alul eladják, vagy arra hivatkozva, hogy az állam rossz gazda, egyszerűen felszámolják.
A korábbi írásunkat a témáról itt olvashatja.
Csapdahelyzet
Az Alfahír olyan információk birtokába jutott, hogy a Malév GH nemcsak az egyre növekvő adósságai miatt került nehéz helyzetbe, hanem azért is, mert a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren a földi kiszolgálók versenyébe a török Celebi, a brit Menzies és az állami tulajdonú MGH mellett negyedik cégként beszálló Budport Kft. megvásárolta az utóbbi társaság adósságainak egy részét.
Évek óta visszatérő téma szakmai berkekben, hogy megélhet-e ennyi földi kiszolgáló cég egy 11 milliós utasforgalmú repülőtéren. A válasz egyértelmű volt, nem. Kérdés csak az volt ki marad a végén?
Légörvényben
A Malév Ground Handling Zrt. az anyavállalat 2012-es csődje után létszámleépítések, átszervezések után tudott talpon maradni. A földi kiszolgáló cég a magyar állam tulajdonában maradt, a tulajdonosi jogokat a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. gyakorolja.
A Malév bedőlése után jelentős bevételtől esett el a MGH. 2012 őszétől a Wizz Air váltott, és a Celebi helyett kétmilliárd forint értékű szerződést kötött a Malév leányvállalatával gépeinek kiszolgálására.
Az együttműködés bejelentésével nagyjából egyidőben jegyezték be a Galgóczy Ferenc érdekeltségébe tartozó Budport Handling Kft.-t a cégnyilvántartásba.
A Wizz Air kikötötte, hogy a kft. a Malév GH alvállalkozójaként kapjon megbízást és járatainál ők végezhessék a jelentős bevételt generáló utaskezelési és a jegy- és extra szolgáltatási tevékenységeket.
Nemes Ervin az MGH akkori vezérigazgatója költséghatékonysági okokkal indokolta a szolgáltatások átadását egy magáncégnek.
A Galgóczy Ferenc érdekeltségébe tartozó Budport szárnyalni kezdett, míg a Malév GH egyre gyorsuló ütemben kezdett eladósodni. 2013-ban pozitív volt az állami cég mérleg szerinti eredménye, azóta viszont évről évre veszteséges, az utóbbi két évben félmilliárdot meghaladó mínusszal zárták az évet. Nemes azt állította, hogy nincs összefüggés a két cégnél zajló folyamatok között.
A Budport Kft. ezzel szemben megalakulása óta növelte árbevételét, négy év alatt 22 millióról 1,6 milliárdra.
A 2012-16 közötti időszakban a cég jelentős fejlesztést végzett el, tavaly 1,7 milliárdos értéket képzett az eszközállománya. A társaság időközben megszerezte a hatóságoktól azokat az engedélyeket, amelyekkel az érkező, induló, transzfer- és tranzitutasok kezelését, a poggyászfelvétel és -továbbítás feladatait is elláthatta.
Szakmai körökben állítják, hogy a Budport ma már minden olyan feladatot képes ellátni, amit a Malév GH.
Hallgatnak
Portálunk birtokába jutott egy email, amelyben a Budport tulajdonosa, Galgóczy Ferenc tájékoztatta munkatársait arról, hogy a Budport stratégiai szövetségre lépett a Demján Sándor érdekeltségében lévő Airport Security Zrt.-vel (AS).
Az ügyvezetői tájékoztatás szerint így tudták biztosítani a forgalom zavartalanságát. A levél szerint az AS rendkívül súlyos pénzügyi válságba került, mivel a Malév GH tetemes díjtartozást halmozott fel velük szemben. Az AS végzi valamennyi földi kiszolgáló szervezet számára a rakodási és takarítási szolgáltatásokat.
A Budport és az AS stratégiai megállapodást kötött, amelynek része, hogy előbbi átvállalta az MGH-val szembeni százmilliós nagyságrendű követelést is.
Ez azt jelenti, hogy a Budport akár felszámolási eljárást is kezdeményezhet a rendkívül rossz pénzügyi helyzetben lévő állami vállalattal szemben.
Az alfahir.hu megkereste az Airport Security vezérigazgatóját, aki cikkünk megjelenéséig nem élt az érdemi megszólalás lehetőségével. Dénes Ferenc szerint két magáncég megállapodása nem tartozik a nyilvánosságra, az üzleti titkot képez.
Természetesen megkerestük a Malév GH vezérigazgatóját, Herczog Pétert is, az állami cég tulajdonosi jogát gyakorló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-t és a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot is, hogy tájékoztatást kérjünk a kialakult helyzetről.
Szerettük volna megtudni, mit tesznek annak érdekében, hogy az állami cég elkerülje a csődöt és az opten adatai szerint annak 309 alkalmazottja ne kerüljön az utcára.
Napokig vártunk a reakciójukra, hiába. Ha mégis megszólalnak, természetesen közöljük a válaszaikat.
Várták a csődöt
Részletes tájékoztatást adott az alfahir.hu megkeresésére a Budport tulajdonosa, ügyvezetője Galgóczy Ferenc. Arról tájékoztatta portálunkat, hogy tavaly év végén a Wizz Air vészhelyzeti tendert hirdetett, amelyben a légitársaság arra az esetre kért operációs tervet és kereskedelmi ajánlatot, ha a Malév GH egyik napról a másikra működésképtelenné válik.
2017 januárjában a Malév GH két legnagyobb alvállalkozója, az Airport Security és a Budport kötötte meg a már említett stratégiai szövetséget, és ajánlatot tettek a Wizz Air felhívására. Galgóczy Ferenc hozzátette, a Budport már ekkor deklarálta, hogy az Airport Security-nek, a Malév GH felé fennálló követeléseinek bizonyos hányadáig pénzügyi garanciát nyújt.
Erre azért volt szükség, mert az AS felé fennálló tartozások nagyságrendje miatt a Maláv GH leállása az AS-t is magával rántotta volna. A megállapodás része, hogy az állami cég leállása esetén az Airport Security órákon belül valamennyi munkavállalóját a Budport részére delegálja rakodás, takarítás és egyéb alvállalkozói feladatok ellátására.
Ez a stratégiai szövetség az Airport Security-nek stabilitást, a Budport-nak kapacitást, ezáltal versenyelőnyt jelentett. A cégvezető megjegyezte,
a Wizz Air várakozásaival szemben a Malév GH működésképtelensége mégsem következett be, sőt a váratlan helyzet megoldására kiírt WizzAir tendert maga a Malév GH – azaz a korábbi szolgáltató - nyerte meg.
Mivel a Malév GH tartozása az Airport Security felé tovább gyarapodott, világossá vált, pénzügyi segítségre van szükség, mivel az Airport Security zavartalan működése valamennyi piaci szereplő számára stratégiai fontosságú.
„A Budport felelős piaci szereplőként kész volt életbe léptetni a korábbi stratégiai megállapodás bizonyos pontjait annak érdekében, hogy az AS összeomlása elkerülhető legyen. A Budport százmillió forinot meghaladó értékben átvállalta a Malév GH-val szembeni követelést” – közölte Galgóczy.
Felszámolják? Feljelentik? Felvásárolják a konkurenciát?
A Budport MGH-val kapcsolatos lépéseiről Galgóczy Ferenc arról tájékoztatta portálunkat, hogy több mint egy éve jelezték az állami illetékeseknek, hogy a szándékukban áll részt venni a Malév leányvállalatának reorganizációjában. Mint mondta, az állami vállalattal szembeni követelés átvállalásával nem elsődleges céljuk az MGH felszámoltatása.
Galgóczy elmondta, egyértelművé tették az MNV felé, hogy amennyiben a társaság még képes felelős piaci szereplőként és tisztességes üzleti partnerként a korábban megkötött megállapodásokat tiszteletben tartani, valamint hatékonyságát javítani, akkor a Budport jelentős pénzügyi engedményeket tud nyújtani a reorganizációs folyamathoz. A követeléssel a felek egymás között el fognak számolni.
A földi kiszolgáló cégek gyilkos verseny folytatnak a piacokért. Felvetettük, hogy a Budport a rossz helyzetben lévő MGH rovására nyerhetne piacot a legkönnyebben. Galgóczy szerint versenypiaci környezetben teljesen érthető, ha minden szereplő küzd a saját piacáért, ez az egészséges. A versenypiac torzul, ha a földi kiszolgálók kartelleznek, ha a légitársaságok nyomást gyakorolnak, esetleg nyomásnak engednek, vagy ha az egyik piaci szereplő jogosulatlan előnyöket szerez.
A Budport-nak van és lesz is saját piaca és valamennyi tenderben tisztességesen helyt fog állni. Megkérdeztük, hogy mit tesz a Budport, ha az állam mentőövet dob a Malév leányvállalatának, hiszen az anyavállalat csődjét az okozta, hogy az uniós szervekhez bejelentés érkezett tiltott állami támogatás miatt.
Galgóczy Ferenc azt mondta: "A Budport álláspontja ebben a kérdésben megingathatatlan és ezt nem befolyásolja, hogy a Malév GH-val éppen stratégiai szövetségben vagyunk bizonyos légitársaságok kapcsán vagy nem. Ahogy annak idején a Wizz aAir sem hagyta, mi sem fogjuk hagyni, hogy bárki torzítsa a versenypiacot. Ha a Malév GH nem képes az adófizetői forintok nélkül végrehajtani a szükséges reorganizációs folyamatait, akkor a létjogosultsága valóban megkérdőjelezhető. A társaság szükséges reorganizációját készek vagyunk számunkra is kedvező feltételrendszerben, jelentős anyagi hozzájárulással támogatni, azonban az állami támogatást minden formáját elfogadhatatlannak tartjuk.”
A Malév GH jövője tehát az egyik alvállalkozója, időközben egyik konkurensévé növekvő magáncég kezében van.
Az MSZP után, a Fidesz kormányzása idején is sikerült a Malév tragikus sorsán keresztül azt üzenni a választóknak, hogy az állam rossz gazda.
Képtelen alkalmazkodni és profitálni egy ugrásszerűen növekvő iparágból, a polgári légiközlekedésből. Vajon kiderül, hogy kinek és minek köszönhető, hogy egy újabb állami érdekeltség, közös tulajdonunk újabb eleme tűnhet el?