2017. 09. 12. 14:17

Erre a fogyásra senki sem vágyik

Évtizedek óta tudjuk, hogy fordulat nélkül belátható időn belül már csak 8,3 millió lesz Magyarország lakossága. A pártok beszélnek ugyan a problémáról, de közösen támogatott terv nincs a helyzet kezelésére. 

Koalíciós haderőként aknázza alá a Fidesz és az atomizálódott baloldal a Jobbik béruniós polgári kezdeményezését, amivel a nemzeti néppárt az egyre gyorsuló kivándorlást is megpróbálja lassítani. Pedig óriási a baj. 

Mintha eltűnne Győr minden lakója

A tízévente tartott népességszámlálás félidejében a Központi Statisztikai Hivatal munkatársai kutatást, úgynevezett mikrocenzus felméréseket végeznek. Ezekből az adatokból kiderül, hogy alig öt év alatt számos ok miatt, de egy nagyvárosnyival lettünk kevesebben. 

2016 októberében hazánk lakónépessége 9,8 millió volt, a népszámlálás óta eltelt mindössze fél évtizedben 134 ezres volt a lélekszám csökkenése. Ez kicsivel több, mint Győr lakosságának száma. 

Mínusz 17 ezer

Orbán Viktor az Egészségügyi Világszervezet (WHO) európai regionális bizottsága négynapos budapesti ülésének nyitónapján a kormány családpolitikáját méltatta. Beszélt arról is, hogy a demográfiai programmal a népességcsökkenés lassítását, megállítását, majd a népességszám növelését, a biológiai reprodukciót akarják elérni. A gazdaságpolitikájuk középpontjában a demográfiapolitika áll. 

A családtámogató intézkedései ellenére,

a 15 éven aluli népességen belül valamennyi korcsoport száma csökkent 2011 óta, a legdurvább, hogy az 5 év alattiak száma esett vissza a legnagyobb mértékben, 17 ezer fővel. 

Rengeteg az üres lakás

A mikrocenzus leginkább vészjóslónak tekinthető adata:

a gyermekkorú lakosság 26 ezerrel, a 15-39 év közöttieké 308 ezerrel csökkent öt év alatt.

Az időskorúak körében, a 65-69 éves korosztály öt év alatt 70 ezerrel fővel növekedett. 

A kistelepülések kiürülése régóta megfigyelhető, de a mostani felmérések már azt mutatják, hogy nem a városokba áramlás áll elsődleges okként a folyamat hátterében.

A nagyobb városok lélekszáma is kevés kivétellel csökkent. 
A főváros és a megyék viszonylatában mindössze Budapest és Győr-Moson-Sopron megyében mérték a népesség számának emelkedését, az összes többi megyében fogyott a lélekszám.

A legnagyobb mértékben Békés, Nógrád és Borsod-Abaúj-Zemplén megyékben, legelső esetében 5,7, míg a legutóbbiban 5,1 százalékkal nőtt a lakatlan ingatlanok száma. 

Tavaly a lakásállomány 12 százaléka üresen álló lakásnak számított. Négy százalékot meghaladóan csökkent a lakott ingatlanok száma Heves, Jász-Nagykun, Komárom-Esztergom és Tolna megyékben is. Az elnéptelenedés folyamata nemcsak a falvak problémája, hanem a nagyobb városoké is.

Salgótarján lakóinak majdnem 20 százalékát veszítette el a két mikrocenzus mérés között eltelt alig egy évtized leforgása alatt. 

Miskolc lélekszáma 23 ezer fővel csökkent az elmúlt tíz évben. 

A házaspárok majdnem harmada gyermektelen

A KSH adatai szerint 2,7 millió család él Magyarországon (beletartoznak azok is, akiknél felnőttkorú gyermek van). Mindössze 35,1 százalék az olyan mikroközösség, ahol házaspár él gyermekkel. 

A házasságot kötött párok 28,9 százaléka gyermektelen.

Majdnem 20 százaléka a családoknak csonka, vagyis csak az egyik szülő él együtt a gyermekkel. 

A kormány családpolitikai intézkedései elsősorban azt célozzák, hogy a kétgyermekes családok vállaljanak harmadik utódot. Miközben a statisztikai adatok is egyértelműen azt mutatják, hogy a harmadik további támogatásával az első és a második gyermek megszületésére kellene elsősorban fókuszálni. 

A szakirodalomban teljes termékenységi arányszámként nevezett mutatóval kapcsolatban gyakran elhangzik, hogy a népesség fennmaradásához ennek meg kell haladni a 2-t, 1,3-as érték alatt gyors ütemű fogyást emlegetnek a szakemberek. 

2011-ben 1,23 volt a termékenységi arányszám, 2016-ra 1,49-re kúszott fel, vagyis még most sem vagyunk képesek a magyarság számának szinten tartására sem. AZ LMP adatigényléséből derült ki, hogy 2010 óta 78 ezer, vagyis minden hatodik magyar csecsemő külföldön látja meg a napvilágot. 

Nem szavaz, csak pénzt küld

A természetes fogyás mellett az elvándorlás okoz óriási problémát. Rövidebb távon a jelek szerint nem egészen biztos, hogy valamennyi politikai erő egyformán negatívan ítéli meg az utóbbi folyamatot. Orbán Viktor több alkalommal kioktatta már a parlamentben az ellenzéket, amikor az elnéptelenedést, az ellátórendszerek összeomlását vetítették előre abban az esetben, ha nem következik be markáns fordulat a hazai politikai vonalvezetésben. 

nagyra becsüljük őket, hogy van bennük bátorság, elszántság meg kraft” 

- így méltatta Orbán Viktor a parlamentben a külföldön dolgozó magyarokat, hozzátéve, hogy lassan több mint 2 milliárd euró értékben hazaküldik jövedelmük tekintélyes részét.

Ráadásul az Orbán-kormány alaposan megnehezítette a magyarországi lakcímmel (még) rendelkező magyarok számára a választásokon való részvételt, hiszen a határon túli magyarokkal szemben nekik nem biztosították a levélszavazás lehetőségét. Vagyis, a külföldre kényszerülő magyarok többsége nem befolyásolja alapvetően a kormány számításai szerint a választások kimenetelét, ráadásul nagyon sok pénzt még haza is utalnak. 

Tessék! Tessék! Itt az olcsó munkaerő!

Nehéz a kivándorlás mellett döntők motivációiról objektív képet alkotni. Az szinte bizonyos, hogy az alacsony magyarországi bérek szerepet játszottak a kivándorlás melletti érvek felsorolásában.

Az Orbán-kormány korábbi ígéretei ellenére egyértelműen a multikra és a gyáróriások olcsó munkaerő-igényére alapozza a gazdaságpolitikáját.

Ezt világosan mutatja a nagyvállalati szektornak adott támogatások mértéke. Összevetve a Gyurcsány-Bajnai kormányok nyolc évét Orbánéval, kiderül, hogy utóbbi 47 százalékkal több pénzt áramoltatott a multikhoz, mint a Fidesz által a nemzetközi nagytőke kiszolgálójaként emlegetett szocialisták. 


Az MSZP vezetése idején 4,6, míg a Fidesz alatt 6,6 millió forintot adtak egyetlen új álláshely létrehozásáért. A hazai kis- és középvállalkozások csak álmodozhatnak ilyen bőkezű kormányzati pénzlöketről.

Az már több fideszes politikustól elhangzott, hogy a magyar gazdaság versenyképességét az olcsó munkaerő adja. 

Orbán Viktor 2014 tavaszán a II. Magyar-Arab Gazdasági Fórumon a fejlett logisztikai hálózat, autópályák mellett a „minőségéhez képest meglepően olcsó” munkaerővel és a rendkívül rugalmas munka törvénykönyvével csalogatta a befektetőket. 

Nőtt a dolgozói szegénység

Csaknem minden tizedik dolgozó szegénynek számít ma Magyarországon

- ez derült ki az Eurostat felméréséből. A társadalmi juttatásokkal együtt is a foglalkoztatottak szegénységi aránya 2016-ban 9,6 százalék volt, ami három tizeddel nőtt az egy évvel korábbi adatokhoz képest.

Már nem kizárólag a fiatalok, hanem a középkorúak körében vetődik fel lehetőségként a nyugati munkavállalás gondolata. Egy közelmúltban publikált mérés szerint 370 ezren fontolgatják komolyan a kivándorlást. Minden második már tett is valamit ezért, munkára jelentkezett, tanulmányozza az elhelyezkedési lehetőségeket.

Ki nyer az elvándorlással?

A Magyar Nemzeti Bank, illetve annak alapítványai már több kutatásban (lásd itt, illetve itt) foglalkoztak az elvándorlás pozitív és negatív, rövid és hosszú távú hatásaival. 
Többek között az olvasható ezekben: 


„A munkaerő elvándorlása számos egyéb csatornán is hat. Az ellátórendszerek fenntarthatóságának veszélybe kerülése, a versenyképesség csökkenése, a költségvetés egyenlegének csökkenése elsősorban hosszabb távon jelentkező negatív hatások. Ezeket a negatív hatásokat több tényező ellentételezheti. 


Rövid távon ilyen pozitív hatás, hogy a válság során az alacsonyabb munkakereslet mellett a kivándorlás a munkanélküliség aktuális szintjét, illetve a szociális kiadásokat is mérsékelhette. Hosszabb távon a külföldön dolgozók hozzájárulhatnak a hazai versenyképesség növekedéséhez tudásuk átadása, valamint a hazautalások révén. A későbbi euróövezeti csatlakozás szempontjából a nemzetközi mobilitás növekedése önmagában is pozitívan értékelhető, mivel nagyobb munkapiaci rugalmasságot tesz lehetővé.”

Sok pénzt utalnak haza az elvándorlók

Továbbá megjegyzik a tanulmány szerzői, hogy a kivándorlás hatására nőhet a munkaerő-piaci feszesség, amely általában növeli az átlagos béreket. Ha itthon kevesebb a képzett szakember csökken az egy-egy állásért folytatott küzdelem, másrészt a munkavállaló magasabb bért kérhet. Ugyanakkor a foglalkoztatott versenyhelyzet hiányában nem biztos, hogy kellően motivált pozíciója megtartására, hiszen nem vagy csak nehezen tudják pótolni. 

A hazautalások hatása is többféle lehet, csökkentheti az itthon élő családtagok munkára való hajlandóságát, másrészt a Magyarországon elköltött pénz, az esetleges megtakarítás viszont pozitívan hat a gazdaságra. 

Az átmenetileg külföldön munkát vállalók - ez idénymunkát is ingázást jelent - célországa Ausztria és Németország. 2016-ban az összesen mintegy 3,5 milliárd eurónyi külföldi munkabér háromnegyede ebből a két államból származott. A tartósan külföldön élők kevesebb összeget utalnak haza, mivel lakhatásukat kell finanszírozni. Ám, ez is növekvő tendenciát mutat.

A kormánypártok és a zsugorodó baloldal válogatott módszerekkel támadja a Jobbik béruniós kezdeményezését. A magyarság elvándorlásának lassítása a jelek szerint nem az az ügy, ami mentén elérhetővé válna a nemzeti minimum. Bánni fogjuk!