Lehet, hogy épp most végzi ki a magyar iskolákat Porosenko, Magyarország az ENSZ-hez fordul

Kijev hajthatatlan. 

Szijjártó az ENSZ közgyűlésének 72. ülésszakán vesz részt New Yorkban, és a látogatás alkalmával folytatott tárgyalásairól beszámolva kifejtette: "Ukrajnában szégyenteljes döntés született az oktatási törvény módosítása kapcsán", ami miatt minden tíz évnél idősebb magyar gyermektől elvették azt a jogot, hogy az anyanyelvükön tanuljanak. Ez a döntés nemcsak Ukrajna nemzetközi kötelezettségeit, az európai jogszabályokat sérti, hanem az ENSZ kisebbségekre vonatkozó szabályait is - mutatott rá.

Elmondta, hogy ezért levélben

bejelentést tett az ENSZ emberi jogi főbiztosánál, kérve az ügy kivizsgálását,

továbbá a héten New Yorkban ülésező ENSZ-közgyűléshez is fordulnak, hogy a nemzetközi közösség gyakoroljon nyomást Ukrajnára a világszervezet kisebbségi szabályait is sértő döntés visszavonása érdekében.

Szijjártó Péter közölte: a külügyek tanácsának ülése előtt

az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) soros elnökségét ellátó Ausztria külügyminiszteréhez fordult,

szintén azt kérve, hogy gyakoroljanak nyomást Ukrajnára annak érdekében, hogy ne léphessen életbe ez a szabályozás.
  
A külügyminiszter kitért arra: mivel az ukrán oktatási törvény módosítása az ENSZ kisebbségi szabályait súlyosan sérti, azt az utasítást adta az ENSZ különböző szervei mellett szolgáló magyar diplomatáknak, hogy

minden Ukrajna számára fontos vagy Ukrajna által kezdeményezett ügyet blokkoljanak.

Magyarország az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának jelenleg Genfben zajló ülésén is ragaszkodik ahhoz, hogy nem fogadhatnak el közös európai uniós álláspontot úgy, hogy az ne térne ki Ukrajna elítélésére ebben a kérdésben - mutatott rá.

Szijjártó Péter arról is beszélt, hogy a többi visegrádi országból érkezett külügyminiszter kollégáival folytatott konzultáción is részletes tájékoztatást adott az ügyről, és világossá tette, hogy minden Ukrajnának fontos ügyet blokkolni fogunk, amíg ez a kérdés meg nem oldódik.

Orbán Viktor azonban továbbra is mélyen hallgat az ügyben. A miniszterelnököt hiába kérdezte az Országgyűlésben Szávay István, maga helyett Lázár Jánost jelölte ki válaszadásra. 

A jobbikos képviselő elismerőleg szólt  Szijjártó Péter aki határozott és kemény fellépéséről.

Ugyanakkor emlékeztetett, hogy

a feltétel nélküli támogatás, és az a külpolitika, amit Magyarország tanúsított Ukrajna felé becsődölt.

A Fidesz erőtlen külpolitikáját kérte számon a Jobbik

Szávay István országgyűlési képviselő, a Jobbik Nemzetpolitikai Kabinet elnöke a magyar Országgyűlés őszi ülésszakának első, hétfői ülésén, Orbán Viktor miniszterelnököt kérdezte az azonnali kérdések és válaszok órájában, arról, hogy a kormány milyen lépéseket tett az elmúlt fél évben az ukrán parlament által szeptember 5-én elfogadott új oktatási törvény kisebbségellenes intézkedései ellen?

Lehet, hogy épp most írja alá

Petro Porosenko ukrán elnök ugyanakkor változatlanul lelkesedik a jogtipró törvényért. Washingtonban az Amerikában élő kírimi tatár közösség vezetőinek arról beszélt, hogy "egyszerűen visszahozzuk az ukrán iskolákat Ukrajnában. Emellett senkinek sem tiltjuk meg, hogy nemzeti kisebbségi nyelvet tanuljon, de minden gyereknek, mire befejezi az iskolát, szabadon kell beszélnie ukránul, azon a nyelven, amelyet meg kell védenünk Ukrajnában."

Andrij Parubij ukrán házelnök hétfőn ukrán híradások szerint azt mondta, hogy még az illetékes bizottság dolgozik a megszavazott törvényjavaslat korrektúráján. Közölte, hogy amint megkapja, azon nyomban aláírja és haladéktalanul megküldi az államfőnek is aláírásra. Reményét fejezte ki,

legkésőbb kedd délelőttig az asztalára kerül a dokumentum. 
 
Az ukrán parlament által szeptember 5-én elfogadott új oktatási törvény elvileg "a közoktatás korszerűsítését" tűzi ki célul 2018 szeptemberétől bevezetendő reformokkal.

A törvénynek az oktatás nyelvéről szóló 7. cikkelye kimondja: Ukrajnában az oktatás nyelve az államnyelv. Ennek megfelelően

a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatása - az ukrán mellett - csak az első négy osztályban engedélyezett,

és csupán az önkormányzati fenntartású tanintézetekben külön osztályaiban vagy csoportjaiban, így az 5. osztálytól felfelé, az anyanyelvi tárgyak kivételével, minden tantárgyat ukránul oktatnak majd. Ez a rendelkezés az érintett nemzeti kisebbségek szervezetei szerint sérti Ukrajna alkotmányát, több hatályos törvényét, nemzetközi egyezményekben és megállapodásokban vállalt kötelezettségeit. 

A törvény éles vitát váltott ki belföldön, de az Ukrajnával szomszédos Magyarország, Románia és Lengyelország is tiltakozott a nemzetiségek anyanyelven történő oktatásának tervezett visszaszorítása ellen.