De kezdjük talán a legfontosabbal! Meghallgatásra kerültek Orbán Viktor fohászai?
Ember Zoltán leszögezte, Martin Schulz vezette Szociáldemokrata Párt (SPD) győzelme sokkal rosszabb forgatókönyvet jelentett volna az Orbán-kormány számára, hozzátéve, hogy bár az utóbbi időszakban hűvösebb lett a Budapest-Berlin viszony, de a német kancellár eddig sem tett alá a Fidesznek. S az Európai Néppártban sem állt oda azok mellé Benelux-államokbeli képviselők mellé, akik kizárták volna Orbánékat a pártcsaládból.
Az új német kormány politikáját ugyanakkor nagyban befolyásolják majd a koalíciós alkuk - folytatta kutatásvezető. Mivel a választásokon nagyot bukó, negyedik helyen befutó SDP nem lesz partner egy újabb nagykoalícióban, ezért maradnak a piacpárti liberálisok (Szabad Demokrata Párt - FDP), illetőleg a Zöldek. Csakhogy ez a két párt Németországban egymással szöges ellentétben álló gazdaság- és menekültpolitikát képvisel.
Ember Zoltán szerint külön érdekesség lesz Wolfgang Schäuble (CDU) pozíciója is, ugyanis a pénzügyminiszteri posztot a Christian Lindner oneman-showjaként is működő FDP szeretné a magáénak.
A folyamatos, hármas alkukon alapuló, több párti koalíciós kényszer egy kevésbé stabil és bizonytalanabb Németországot fog eredményezni
- vélekedett a szakértő, aki szerint nagyon könnyen előfordulhat, hogy a leendő kormány nem tölti ki a mandátumát.
Változás lehet a menekültpolitikában is - ugyanis már egy ideje ki nem mondva tapasztalható egy merkeli irányváltás is, de az FDP is átkormányozta már a hajóját. Ember Zoltán úgy látja, szigorítás lesz, és elképzelhetőnek tartja, hogy a koalíciós tárgyalások után - persze nem elsietve -, de elfogadnak majd egy bevándorlási törvényt.
Nem teszi kiszámíthatóbbá a rendszert a parlamenti ellenzék szerepének megváltozása sem - mutatott rá az Iránytű Intézet kutatásvezetője arra, hogy 2017-ben több párt jutott be a Bundestagba, mint amennyien az előző ciklusban ott voltak, és ezektől a pártoktól egészen más fajta politizálásra számíthatnak Merkelék.
Ember Zoltán szerint folyamatos, és két oldalról érkező támadásokra számíthat a koalíciós kormány:
a szociáldemokraták a társadalmi igazságosságot kérhetik számon rajtuk, a tőlük is balra álló Die Linke (Baloldal) rendszerkritikával illeti majd őket, míg az Alternatíva Németországnak (AfD) a menekültpolitika miatt intézhet éles kirohanásokat a kabinet ellen - a Bundestag falain belül.
S ha már szóba jött az AfD: az elemző szerint a Bundestagba most először bejutó bevándorlás-ellenes párt harmadik helye annak is köszönhető, hogy a választások előtti utolsó hetekben sikerült "elmaszkírozni" a belső vitáikat, így sikerült rövid idő alatt 7-8 százalékról 13 százalékra erősödni. A kérdés Ember Zoltán szerint az, hogy ezeket a konfliktusokat sikerült-e házon belül megoldaniuk. Hiszen harmadik erőként az AfD nagyobb reflektorfényt fog kapni, kezdve azzal, hogy Alexander Gauland korelnökként nyithatja meg a Bundestagot. Emellett fontos bizottsági tisztségeket is jutnak majd a jobboldali ellenzéki párt politikusainak, akik már megígérték: vizsgálat alá fogják vetni Angela Merkel bevándorlás politikáját.
Ugyanakkor esélyesnek tart egy pártszakadást is az AfD-n belül:
a meglátását erősíti a legfrissebb értesülés, miszerint Frauke Petry nem lép be a párt frakciójába.
Petry nem akarja levadászni Merkelt
Az AfD társelnöke, Frauke Petry hosszú tanácskozás után döntött úgy, hogy nem szándékozik belépni a párt parlamenti frakciójába: a bejelentés után ugyanakkor el is hagyta a közös sajtótájékoztatót.
Mint mondta, számára nem elfogadható és nem polgári az a retorika, amelyet még vasárnap fogalmazott meg az AfD másik csúcsvezetője, Alexander Gauland, miszerint le fogják vadászni Angela Merkelt.
A pártnak most a tartalomra, a témákra kell összpontosítania - jelentette ki a Szászországban egyéniben mandátumot nyerő, függetlenként tovább folytató Petry - nem nem szorulhatnak háttérbe a reálpolitikusok. Utalt ezzel a párt társelnöke arra, hogy például már korábban is próbálta az AfD-vel kapcsolatos rasszista képet megváltoztatni, de a párton belül "még így is vannak olyan személyek, akik akik a programon kívül beszélnek".
A felálló német kormány Európa-politikáját - amely ugye hazánkat is érinti majd - viszont nagyban befolyásolja majd a francia államfő, Emmanuel Macron kedden bemutatandó Európa-terve is
A számok törvénye
A szövetségi választási bizottság hétfő reggel megjelent adatai szerint a második világháború utáni 19. Bundestagban 709 képviselő dolgozik majd, ami történelmi csúcs és 78 fős emelkedés az eddigi 631-hez képest. Az új Bundestagnak a választástól számítva 30 napon belül, legkésőbb október 24-én meg kell alakulnia.
A Kereszténydemokrata Unió 200 képviselőt küldhet a Bundestagba, 55-el kevesebbet, mint az előző négyéves ciklusban. Testvérpártja, a Horst Seehofer bajor kormányfő vezette Keresztényszociális Unió (CSU) képviselőcsoportjának létszáma 56-ról 46-ra csökken. A testvérpártok eddig rendre frakciószövetséget alkottak, ez várhatóan ezúttal is így lesz.
Az SPD frakciója 153 képviselőből áll, ami 40-nel kevesebb az eddiginél.
A harmadik erő az Alternatíva Németországnak 94 mandátumot szerzett.
Az FDP frakciója 80 fős lesz, míg a Baloldalé 5 fővel bővül az előző ciklushoz képest, 69 tagból áll majd.
Legkisebb frakciójuk a Zöldeknek lesz, de a baloldali irányultságú ökopárt is több képviselőt küldhet a Bundestagba, mint eddig, a frakció létszáma 63-ról 67-re emelkedik.