Horvátországban is a bérunió mellett érvelnek

Az alacsony horvát bérek és az Európai Unióban való bérkülönbségek miatt aggódik a Független Horvát Szakszervezetek Szövetsége (SSSH). A Jutarnji nevű horvát lapnak múlt hét pénteken Mladen Novosel, a szervezet elnöke azt mondta: Horvátország önszántából esett az alacsony bérek csapdájába, ha pedig ez továbbra is így marad, akkor semmilyen kilátásuk nem lesz a jövőre nézve.

A lap idézi az Európai Szakszervezeti Intézet (ETUI) szerzőinek, Jan Drahokoupilnak és Agnieszka Piasnának szeptember 21-én „Mi okozza a bérkülönbségeket Európában?” címmel megjelent tanulmányát:

„Ha a megélhetési költségeket figyelembe vesszük, az Európai Unió 11 keleti tagállamának dolgozói akár havi 944 euróval is kevesebbet kapnak kézhez, mint németországi társaik.”

Ugyanakkor azt is megállapítják: a nettó bérkülönbségek még nagyobbak lehetnek, ha a munkaerő összetételét és a gazdaság szerkezetét hozzáteszik a megélhetési költségek vizsgálatához.

A tanulmány szerint a legrosszabbul fizetett dolgozók a románok, őket követi Bulgária, Magyarország, Lettország és Horvátország.

„A dolgozók akár 1058 euróval is kevesebbet kereshetnek, mint Németországban, ha figyelembe vesszük az olyan tényezőket is, mint az életkor, a képzettség, vagy az egyes foglalkoztatási szektorok”

- írja Jan Drahokoupil és Agnieszka Piasna.

A Horvát Szakszervezetek Független Szövetsége szerint a tanulmány megerősíti, hogy Kelet-Közép-Európa és Nyugat-Európa között jelentős bérkülönbségek vannak a termelésben, az építőiparban, a közszférában és a pénzügyi szektorban, valamint a tudományos és technikai munkakörökben.

Kisebb különbségek figyelhetőek meg az alacsonyan fizetett ágazatokban: az élelmiszeriparban, a vendéglátásban és a kiskereskedelemben, valamint az adminisztratív és szociális munkakörökben.

Mladen Novosel szerint Horvátországban csak a rosszul fizetett munkakörökben nő a foglalkoztatás, melyeket, mint figyelmeztetett, a jövőben az eltűnés veszélye fenyeget a digitalizáció következtében. Azt is kijelentette: a jelenlegi horvát stratégia csak további leszakadáshoz és elvándorláshoz vezet.

„Ezt nem engedhetjük és nem tűrhetjük tovább, a gazdasági és szociális felzárkózás csak az igazságos és méltányos bérek alapján lehetséges”

- szögezte le Novosel a horvát lapnak.

Az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) konföderációs titkára, Esther Lynch a Jutarnjinak úgy fogalmazott: a munkát Közép- és Kelet-Európában alacsonyabb bérekkel büntetik, és hogy a fizetések közötti különbségek nem magyarázhatóak a megélhetés költségeinek, vagy a munkaerőnek a különbségeivel, sőt, a különbségek még nagyobbak ezeknek a tényezőknek a figyelembevételével.

„Ezen országok dolgozóinak sürgősen infláció fölötti munkabéremelésre van szükségük. Az EU-nak és a nemzeti kormányoknak elő kell segíteniük a béremelkedést ezekben az országokban, és megteremteni a kollektív, beleértve a szektoriális szintű tárgyalások előmozdításának jogi kereteit”

– mondta el Lynch.

Arra is rámutatott, hogy az északnyugat-európai dolgozók a fizetések igazságosabb és átláthatóbb rendszere miatt jobban fizetettek. Lynch hozzátette: ez Németország, Ausztria, Hollandia és az északi államok prosperitásának, illetve ipari sikerének kulcstényezője.

Mint ismert, március 14-én nyolc kelet-közép-európai ország, Magyarország, Horvátország, Lengyelország, Szlovákia, Románia, Bulgária, Lettország és Észtország képviselőinek részvételével széles körű európai polgári kezdeményezés indult az európai bérunióért. Május 16-án az Európai Bizottság elfogadta a kezdeményezés aláírásgyűjtési kezdeményezését. Magyarországon augusztus 20-án indult a kampány, Horvátországban pedig szeptember 22-én kezdődött az aláírásgyűjtés a bérek felzárkóztatásáért.

Az európai polgári kezdeményezés horvát képviselője, Frano Čirko, a Megújulás Generációjának (GO!) elnöke zágrábi sajtótájékoztatóján elmondta:

az eddigi uniós felzárkóztatási politika tarthatatlan, a régió országainak pedig össze kell fogniuk, hogy kiharcolják polgáraiknak az őket megillető életszínvonalat.

Bejelentette azt is, hogy a GO! egy többállomásos bemutató körutat indít a béruniós kezdeményezésről a nagyobb horvátországi városokat érintve.

Korábban a sajtóban ellentmondásos hírek jelentek meg az Európai Szakszervezeti Szövetség béruniós álláspántjáról. A kormányzati sajtó szerint az ETUC nem támogatja és elhatárolódik a béruniós kezdeményezéstől, az Alfahírnek azonban Gyöngyösi Márton, a polgári kezdeményezés képviselője arról beszélt, hogy a szakszervezeti szövetség elnöke, Luca Visentini elismeréssel szólt a béruniós kezdeményezésről budapesti látogatásán, és ezt írásban is megerősítette. A levelet az Alfahír megszerezte, ebben Visentini azt írta: a béruniós kezdeményezést nagy érdeklődéssel figyeli az ETUC, mert az egybevág az általuk 2016-ban indított béremelési kampánnyal. Az ETUC elnökével azóta felvettük a kapcsolatot, és jelenleg is több kérdésünkre várjuk a válaszait.