Kurz híd szeretne lenni Nyugat-Európa és a magyar-lengyel kettős között

Keményen fog harcolni egy belül nyitott, de külső határokkal védett Európáért.

Az európai menekültválság olyan embereket hozott Ausztriába, akik „olykor, olyan nézeteket hoztak magukkal, amelyeknek semmi keresnivalójuk az országban” - jelentette ki a 31 éves Kurz a Financial Timesnak.

„Egyesek az antiszemitizmus új formáját importálták. Vannak emberek, akik elutasítják a mi életmódunkat, akik ellenzik a nők és a férfiak egyenlőségét”

- tette hozzá.

Kurz bevándorlásellenessége felborzolhatja az európai kedélyeket

A konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) 31,5 százalékkal nyerte meg a vasárnapi választásokat (a levélszavazatok összeszámlálása még folyamatban van, hivatalos végeredmény ezért csütörtökön várható – szerk.).

 

Sebastian Kurz pártja nyerte az osztrák választást

Az osztrák belügyminisztérium hivatalos tájékoztatása szerint, bár az előrejelzősek alapján sokáig kérdéses volt, hogy az SPÖ vagy az FPÖ kerül második helyre, a holnap megszámlálandó levélszavazatok nélkül az FPÖ 27,4 százalékot, az SPÖ pedig 26,7 százalékot kapott.

A közel kilencmilliós ország 130 ezer menedékkérelmet kezelt 2015-ben és 2016-ban, idén pedig eddig több mint 17 ezret. A Financial Times szerint kancellárként Kurz szókimondása felborzolná az európai kedélyeket.

A fiatal politikus hatékony külső határvédelmet követel, az illegális bevándorlás megállítását, és a külföldiek juttatásainak csökkentését.

Kurznak most koalíciót kell alakítania - jegyzi meg a lap. Ugyanakkor a Financial Times azt írja: a politikus szűkszavú, ha arról van szó, hogy kit választ partnernek, és azt mondja, mindenkivel tárgyalni szeretne, aki bejutott a parlamentbe. A lap úgy véli, így még arra is van lehetőség, hogy a szociáldemokratákkal (SPÖ) szövetkezzen, vagy kisebbségi kormányt alakítson.

Bécsben beleremegnek egy FPÖ-s külügyminisztérium lehetőségébe

A legtöbb elemző Bécsben azonban arra számít, hogy várhatóan a 26 százalékot szerzett Osztrák Szabadságpárttal (FPÖ) alakít kormányt.

Az FPÖ Ausztrián túl is hírhedt antiszemita megnyilvánulásairól, az ország náci múltjának elkenéséről, továbbá arról, hogy történelmi szálak kötik a pángermén nacionalistákhoz - írja a Financial Times. A lap azt is felidézi, hogy amikor 2000-ben a kormánykoalíció része lett a párt, Ausztriát kiközösítette az Európai Unió. Kurz azonban, aki a választás óta elkezdett nyakkendőt hordani, most komolyan gondolkodik az FPÖ-vel való összefogáson.

A Financial Times szerint az „antiszemitizmus új formájára” vonatkozó figyelmeztetései a lehetséges szövetségesének szólnak. Kurz egy izraeli újságnak a héten azt mondta:

a mindenfajta antiszemita tendenciával szembeni zéró tolerancia elve az alapfeltétel egy koalíciós megállapodáshoz.

Ausztria nyugati szövetségesei azonban aggódnak az FPÖ orosz kapcsolatai miatt is. A Financial Times felveti, hogy az FPÖ-nek együttműködési megállapodása van Vlagyimir Putyin orosz elnök pártjával, az Egységes Oroszországgal, illetve támogatják a jobboldali magyar és lengyel kormányt is. A lap azt írja:

beleremegnek a bécsi diplomáciai körök abba a lehetőségbe, hogy FPÖ-s külügyminisztere legyen az országnak.

Erre pedig minden esély megvan, mert az FPÖ máris benyújtotta igényét a külügyi tárcára. Ám Kurz azt nyilatkozta: a világnak meg kell értenie, hogy

„az osztrák politikusokat az emberek választották meg demokratikus úton”.

A tengerentúli megfigyelők anélkül spekulálnak lehetséges koalíciós megállapodásokról, hogy valójában „nincs részletes ismeretük az országról, a politikai helyzetünkről, a politikai kultúránkról”.

A Financial Times megkérdezte Kurzot, kizárná-e, hogy az Osztrák Szabadságpárté legyen a külügyi tárca, amelyre a politikus azt felelte:

„Nem veszek részt ilyen spekulációban.”

Kurz szerint Strache nem ok nélkül figyelmeztet

A belpolitikát illetően az FPÖ-vel meg tudnának állapodni. Mindkét párt hisz benne, hogy az adócsökkentés és a közszféra karcsúsítása fellendíti a gazdasági növekedést.

Kurz szerint Heinz-Christian Strache, az FPÖ elnöke nem ok nélkül figyelmeztet Ausztria iszlamizálódására.

„Gondunk van Ausztriában a politikai iszlámmal. Több száz ember ment az országból Szíriába és Irakba harcolni, illetve gyilkolni az Iszlám Állam oldalán. Aggasztó tendenciákat látunk az országban”

- mondta Kurz a Financial Timesnak, amely visszakérdezett, hogy hol van a határ az ilyen aggodalmak és az iszlamofóbia között.

„Európában nincs helye diszkriminációnak, akár nem, szexuális hovatartozás vagy vallás alapján”

- válaszolta, de hozzátette:

„Másrészt ugyanígy nincs helye a radikális ideológiának és a politikai iszlámnak sem.”

Az Európa-pártiságból nem fog engedni Kurz

A Financial Time szerint az európai politika terén feszülhet egymásnak Kurz és az FPÖ. A Szabadságpárt finomított álláspontján, és már nem mondja, hogy Ausztriának el kellene hagynia az eurózónát, de ösztönösen euroszkeptikus – írja a lap.

Ezzel szemben Kurz azt mondja, az ő pártja vitte Ausztriát az Európai Unióba 1995-ben. Számára egy „Európa-párti” beállítottság szintén előfeltétele a koalícióalakításnak. Kurz úgy véli, múlthavi beszédében Emmanuel Macron francia elnök a helyes irányba tartó gondolatokat fogalmazott meg, különösen a bevándorlásról, a megerősített védekezésről, és a biztonsági együttműködésről.

A Financial Timesnak leszögezte:

kancellárként hidat szeretne képezni Nyugat-Európa és az olyan országok, mint Lengyelország vagy Magyarország között. Az oroszellenes szankciók terén szerinte az Európai Uniónak rugalmasabbnak kell lennie az eljárásban, de nem az elvekben.

Kurz nagyban hathat majd az európai politikára

Ha kancellár lesz, Kurznak nagyobb szerepe lesz az európai színpadon – emlékeztet a brit üzleti napilap. Ausztria veszi át az Unió soros elnökségét 2018 második felében. Ha a migráció problémája nem oldódik meg addig, Kurz prioritássá fogja tenni.

„Olyan Európát támogatok, amelynek nincsenek belső határai, de ez csak akkor lehetséges, ha működnek a külső határok, ezért keményen fogok harcolni”

- jelentette ki a Financial Timesnak.

Kurz nem örül annak, hogy a britek a kilépés mellett döntöttek. A Brexit-tárgyalások azt a benyomást keltik, mintha nemsokára összeomlanának. Kurz szerint megállapodásra van szükség, Nagy-Britannia és az Európai Unió kapcsolatainak a lehető legintenzívebbnek kell lenniük.