Kezd leáldozni a kizsákmányolt kelet-európai munkaerő korszakának? - Európai kompromisszum született

Kompromisszum született a kiküldött munkavállalókra vonatkozó szabályozás módosításának fő vonalairól az európai uniós tagországok foglalkoztatási és szociális ügyekben illetékes minisztereinek hétfői luxembourgi tanácskozásán. Marianne Thyssen, foglalkoztatásért felelős uniós biztos a "szociális Európa" irányába tett első komoly áttörésként értékelte a megállapodást.

Az Európai Bizottság tavaly márciusban terjesztette be módosítási javaslatát, amelynek értelmében

a munkabér és a munkafeltételek terén ugyanazok a szabályok vonatkoznának a kiküldetésben lévő munkavállalókra, mint a helyiekre.

A bírálók szerint ez számos újonnan csatlakozott tagországot - például a lengyeleket - hátrányosan érintene, mivel az ilyen konstrukcióban külföldön munkavállalókat foglalkoztató cégek épp azért vannak versenyelőnyben nyugati társaikkal szemben, mert a jelenlegi szabályozás értelmében nem kötelesek az adott országban érvényes minimálbérnél többet fizetni a dolgozóiknak - írja az ORF.at.

Az Európai Bizottság rendkívül belátó álláspontja szerint így

ezek a dolgozók ugyanazért a munkáért gyakran kevesebb fizetést kapnak, aminek versenytorzító hatásai is lehetnek.

A javaslat ellenzői ugyanakkor úgy látják, hogy a kérdés nem uniós, hanem tagállami hatáskör, a bizottság által kezdeményezett változtatások ráadásul akadályoznák a szolgáltatásnyújtás szabadságát, és kiszorítanák a kelet- és közép-európai munkavállalókat az egységes belső piacról.

Marianne Thyssen ezzel kapcsolatban kifejtette:

ő ugyan teljesen elkötelezett a piac liberalizációja és a szolgáltatási szabadság mellett, ám szerinte is tarthatatlan, hogy a "dzsungel" törvényei érvényesüljenek az európai munkaerőpiacon.

A tárgyalások során nagyobb súlyt kapott a változást sürgető, a bérfeszültségek miatt aggódó szakszervezetek, valamint az olyan államok szava, mint Franciaország, vagy Ausztria, ahol a politikai vezetés kezdi belátni, mekkora veszélyt jelent az európai gazdaságokra a nyugat és kelet között tátongó bérszakadék.

Franciaországban például évek óta komoly problémát okoz a kirívóan magas munkanélküliség, nem véletlen, hogy a megegyezés hírét Emmanuel Macron elnök örömmel üdvözölte a Twitteren.

A mostani megállapodás ugyanakkor nem vonatkozna az olyan mobil munkavállalókra, mint a fuvarosok, de az ápolókra is külön szabályok vonatkoznának: nekik magánvállalkozóként kellene folytatniuk tevékenységüket.

Az éjszakába nyúló tárgyalások végén a résztvevők minősített többséggel úgynevezett általános megközelítést fogadtak el a kiküldetési irányelvről, amelynek alapján a tagállami kormányokat tömörítő Európai Tanács megkezdheti az egyeztetést az Európai Parlamenttel.

Ez már több, mint agyelszívás - A brit sajtóban is téma a bérunió

Kevesen tudják, hogy Róna Péter közgazdász maga is vállalkozó: egy semmiből felépített sajtfarmmal ad munkát a dolgozni vágyóknak a Somogy megye súlyosan elmaradott, hátrányos helyzetű térségében fekvő Kisasszondon. A The Telegraph a napokban megszólaltatta a szakembert, aki személyes tapasztalatain keresztül is igyekezett rávilágítani, miért van égető szükség a Jobbik által útjára indított béruniós kezdeményezésnek.

Forrás
MTI nyomán