2017. 10. 09. 17:24

Ez már több mint agyelszívás - A brit sajtóban is téma a bérunió

Kevesen tudják, hogy Róna Péter közgazdász maga is vállalkozó: egy semmiből felépített sajtfarmmal ad munkát a dolgozni vágyóknak a Somogy megye súlyosan elmaradott, hátrányos helyzetű térségében fekvő Kisasszondon. A The Telegraph a napokban megszólaltatta a szakembert, aki személyes tapasztalatain keresztül is igyekezett rávilágítani, miért van égető szükség a Jobbik által útjára indított béruniós kezdeményezésnek.

Szélmalomharc a kivándorlással

A kisasszondi sajtüzem 12 család megélhetését biztosítja, de a nemzetközi hírnevű vállalkozás sem immunis a nyugati uniós tagországokba irányuló munkaerő-elvándorlással szemben:

"Volt egy kedves alkalmazottam, akit nagyon hozzáértő sajtkészítővé képeztettem, ő épp most távozik, hogy Svájcban kamatoztassa a tudását"

- mesélte Róna a brit lapnak, majd keserűen hozzátette, ő nem azokat hibáztatja, akik elmennek:

ugyan mindig ki tud taníttatni új szakembereket, de sajnos borítékolható, hogy azok is nyugatra fognak távozni.

A közgazdász saját bőrén tapasztalja, milyen káros hatásai vannak a munkaerő EU-n belüli szabad mozgásának, és az ennek következtében kialakuló "agyelszívásnak", amit a kelet-nyugat irányú bérszakadékból fakadó feszültség tart mozgásban:

míg Magyarországon 400 eurós minimálbérért kell megszakadni az embereknek, addig Németországban, vagy Nagy-Britanniában ugyanazért a munkáért akár 1400 eurót is kaphatnak az alkalmazottak.

Róna Péter: Ha nem valósul meg a bérunió, Európa szétszakad

Megvalósítható-e a gyakorlatban a bérunió? Miért kevésbé fenyegető probléma az Európai Unió számára a migrációs válság, mint a nyugati és keleti tagállamok között feszülő bérkülönbség? Milyen felelőssége van a mostani helyzetben az EU vezetőinek? Tényleg hazánk gyarmatosítása ellen küzd a kormány,m int ahogy azt Orbán Viktor állítja, és ki tudnák-e rántani a Fidesz által közpénzen felhizlalt "politikai állatok" a magyar gazdaságot a gödörből?

A cikk kiemeli: a magyar közéletben egyre többen aggódnak amiatt, hogy

amennyiben ilyen ütemben nő a munkaerőhiány, 10 éven belül elkerülhetetlen lesz a gazdasági összeomlás.

Róna Péter szerint jelenleg a gigantikus bérkülönbség jelenti a legnagyobb veszélyt az unió egységére, mert aláássa a szolidaritást és a kohéziót.

A Brexit-pofon észhez térítette Brüsszelt?

A Telegraph röviden összefoglalja a béruniós európai polgári kezdeményezés lényegét, majd rámutat:

a kezdeményezők azt remélik, hogyha az egyenlő munkáért valóban egyenlő bér jár majd, akkor a kelet-európai munkavállalók végre visszatérhetnek szülőhazájukba, hogy ott boldogulhassanak.

Kormányzati blamázs

A Telegraph felidézi az Orbán-kormány, végül csúfos kudarcba fulladt, 2015-ös "Gyere haza, fiatal!" programját, ami amellett, hogy csak 105 jelentkezőt volt képes felmutatni, a teljes értelmetlenségen túl legalább jó drágára is sikerült.
 
Mi hozzátehetjük: a béruniós projekt már perspektívájában is sokkal előremutatóbb, mint a magyar kormány kamuintézkdése volt, amiről még a Googlenek is előbb ugrik be Bödőcs Tibor humorista paródiája, mint magának a programnak a leírása...
 

A Telegraph megszólaltatta Gyöngyösi Márton, jobbikos képviselőt, a polgári kezdeményezés civil bizottságának elnökét is (említésre méltó részlet, hogy a lap sem Gyöngyösire, sem a Jobbikra nem aggatta rá a nyugati sajtóban eddig elmaradhatatlannak számító "szélsőjobboldali" jelzőt - a szerk.). Az ellenzéki honatya kifejtette, szerinte a Brexit végre újra lehetőséget adott arra, hogy napirendre kerüljön az agyelszívás berekesztése:

"Úgy vélem az egész Brexit-kérdés akkora sokk volt Brüsszelnek, hogy elgondolkodtak: miként figyeljenek jobban az uniós állampolgárokra és az egyes tagállamokra?"

Hozzátette, hogy aki eddig nem azonosult kritikátlanul a Brüsszel által erőltetett központosítással és föderalizációval, az szankciókat kapott a nyakába, ám ez megváltozni látszik:

"Hirtelen remény mutatkozott rá, hogy értelmes párbeszédet folytassunk a közös jövőnkről."

Több mint agyelszívás

Bajzik Tamás, a Nemzeti Szakszervezet vezetője szerint az elvándorlás kapcsán már többről van szó, mint agyelszívásról:

"Ha úgy tetszik, már nem csak agyelszívás, de 'kézelszívás' is megvalósul: a kétkezi munkások is Nyugat-Európába mennek."

Kiemelte: mára ott tartunk, ha valaki villanyszerelőt akar hívni Magyarországon, akár egy évet is várhat mire megfelelőt talál, annyira kevés szakember maradt idehaza.

A szakszervezeti vezetőt valósággal sokkolta, hogy egy új felmérés szerint

a 14-18 éves fiatalok 90 százaléka tanulmányai befejezése után külföldön képzeli el a jövőjét.

A Jobbik a szakszervezeteknek adja a béruniós kezdeményezést

A Parlament előtt tartott sajtótájékoztatóján Gyöngyösi Márton, a Jobbik országgyűlési képviselője, és a bérunió ügyét elindító polgári bizottság képviselője elmondta: kezdettől fogva az volt a céljuk, hogy „társadalmasítsák" a bérunió ügyét, és civil szervezeteket, szakszervezeteket, ipartestületeket, illetve különböző ágazatoknak a képviselőit tudják megszólítani. Bejelentette:a kezdeményezést ki akarják szabadítani a politika fogságából, és átadni a szakszervezeteknek.

Az is támogatná, aki még nem is hallott róla

A cikk megszólaltat pár magyar fiatalt is, akik eddig ugyan nem ismerték a kezdeményezés részleteit - jól jelzi a kormányzati médiatúlsúlyt, mennyire nem jelenhet meg ez a téma a széles nyilvánosság előtt -, de látnak fantáziát az elképzelésben:

"Semmit sem tudok róla, de határozottan támogatom"

- válaszolta egy 20 éves, fogorvosnak készülő diák, miután a lap munkatársa felvázolta neki a bérunió koncepcióját.

Egy 33 éves, irodavezetőként dolgozó nő pedig "teljes igazságtalanságnak" nevezte a nyugat-keleti bérkülönbséget, és úgy vélekedett:

"Magyarországon szeretnék maradni, ez a hazám, ugyanakkor csábító a távozás, ha máshol sokkal többet kereshet és érhet el az ember."

Értik a panaszunkat: már Európa egyik leggazdagabb államában is téma a bérunió

A Thomas Vermes által jegyzett írás kiemeli, hogy 2008 és 2016 között tovább nőttek az Európai Unió nyugati és keleti tagállamai közötti bérkülönbségek:Szlovéniát kivéve - ahol az átlag keresetek az uniós bérek 60 százaléka körül mozognak - a keleti tagállamok átlagjövedelmei meg sem közelítik a nyugati szintet; a skála a bulgáriai 18-tól, az észt 42 százalékig terjed.