A háború, ahol a katonai vereség erkölcsi győzelmet jelentett

Könyvbemutató.

A finn függetlenség 100. évfordulójának alkalmából az Athenaeum Kiadó gondozásában, Huotari Olga fordításával magyarul is megjelent Antti Tuuri: A téli háború című regény. A szerző az egyik legolvasottabb író Finnországban, több mint hatvan könyv fűződik hozzá, meglehetősen széles skálán ír: a dokumentartista regénytől az utópisztikus elbeszélésekig bejárja a palettát.

A téli háború egy dokumentumértékű történelmi regény, amelyben napról-napra megismerhetjük a Szovjetunió által megtámadott kis ország katonáinak erőn felüli, hősies védekezését az óriási létszámbeli és technikai fölénnyel szemben. A mű eredeti nyelven 1984-ben jelent meg, népszerűségét jól jelzi, hogy már 1989-ben filmet készítettek belőle. A kortárs finn irodalomban azóta már klasszikusnak számít.

A regény egy sorozat része, amely a szerző szülőföldjéről, a Pohjanmaa nevű tartományról szól. Ezekben az ott élő Hakala-család történetéről olvashatunk az 1920-as évektől egészen az 1990-es időszakig.

A téli háború

A Szovjetunió elleni harc a második világháború elején meghatározó jelentőségű eseménnyé vált a finn történelemben. A finn nemzeti öntudat egyik alapköve, az összefogás szimbóluma. Antti Tuuri tisztelettel adózik az egyszerű finn katona előtt, aki fegyvert ragadva feltartóztatta a Vörös Hadsereget.

A műben a közlegény szemén keresztül ismerhetjük meg az eseményeket. A hősiesség és hazafiság átszövi ugyan a sorokat, de nem pátoszos stílusban, hanem egyszerűen és őszintén. Nem idealizálva láthatjuk a háborút, sokkal inkább annak kőkemény valójában: a halálfélelem eluralja a katonákat, akik sokszor éheznek, fáznak és kimerültek.

A szereplők ugyan nem valós személyek, így maga a törénet is fiktív, de kiválóan alkalmas arra, hogy érzékeltesse az olvasóval a borzalmakat, amit sokszor humorral tesz könnyebbé a szerző. A regény dokumentarista jellegét az adja, hogy a fikció ellenére mégis valós történelmi eseményt dolgoz fel, korabeli naplók, visszaemlékezések és interjúk felhasználásával.

Az elbeszélő Martti Hakala, aki évtizedek múltán idézi fel a háború emlékeit. A harctéri cselekmények mellett nem maradnak ki a kor politikai fejleményei sem. 1939. októberében indul a történet, amikor a főszereplő öccsével, Paavo-val, rendkívüli hadgyakorlatra utazik Seinäjoki városába, innen kerülnek a Karéliai-földszorosra védelmi és erődítési feladatok miatt.

1939. november végén aztán kitör a háború, így később őket is a frontra vezénylik. A zászlóalj, amiben szolgálatot teljesítettek, egészen a harcok végéig bevetésen volt. A regény lezárása az 1940. március 13-án megkötött béke. Végül nyolc finn katona mászott elő az egyik lövészárokból, amit több száz szovjet fogadott értetlenül:

"Hát ti csak ennyien voltatok?"

A bemutató

A könyv magyar kiadását és a téli háború eseményeit a szerdai bemutatón ismerhette meg jobban a közönség. Az esemény egy dokumentumfilm-vetítéssel kezdődött, ami a Finnországba utazott magyar önkéntes katonák visszaemlékezéseiből állt. A Sisu névre keresztelt osztag ugyan végül nem került bevetésre a fronton, de bajtársiasságból mindenképp példát mutattak, amikor a finnek segítségére siettek.

A film készítői (Osmo Wilkuna és Frank Gabriella) is tiszteletüket tették a Magvető Caféban, akik elmondták, hogy ugyan nagy élmény volt a magyar önkénteseknek a finn utazás, de végsősoron harcolni mentek. Itthon csak 1989 után lehetett beszélni a Sisu-különítményről, de még ma sem teljesen köztudott, hogy magyar katonák is útnak indultak északra. A Sisu kifejezést elég nehéz lefordítani, talán a belülről fakadó erő és az állhatatosság a legjobb megfelelők rá.

A rendezvényt Petri Tuomi-Nikula, Finnország Budapestre akkreditált nagykövete nyitotta. A filmmel kapcsolatban reményét fejezte ki, hogy egyszer talán a finn és a magyar televízió is műsorára tűzi azt. Hangsúlyozta, hogy hazájának epikus történet a téli háború, melynek komoly jelentősége van az identitásukban.

Kifejtette, hogy külföldön talán nem nyilvánvaló, de belpolitikai aspektusa is volt az összecsapásnak. Az 1918-as finn polgárháború után megosztottá vált a társadalom, az új egységet a szovjet támadás teremtette meg. Családi érintettsége is van, apja egy páncéltörő egységnél szolgált, tudomása szerint régi fegyverekkel voltak felszerelve és olasz önkénteseket tanítottak síelni.

A sztori történelmi hátterét Bereczki András és Sz. Bíró Zoltán történészek ismertették. Végkövetkeztetésükben kiemelték, hogy a katonai győzelmet ugyan a szovjetek szerezték, de az erkölcsi, morális diadalt Finnország aratta, amely feltartóztatta a Vörös Hadsereget, valamint a területi veszteségek ellenére önálló, szuverén állam tudott maradni.

(fotók: Athenaeum / Facebook)