A magyar állam ennek ellenére segítő kezet nyújt a vállalkozásnak: öt nyugat-balkáni fővárosba Budapestről úgy indított járatokat a Wizz Air 2017 áprilisban, hogy a magyar állam vállalta, hogy a veszteségeiket fedezni fogja.
A 444 megpróbálta kideríteni, mennyi pénzt költ erre az állam, de az adatokat nem adta ki a Wizz Air. Annyit elárultak, hogy a járatok megfelelően teljesítenek, 4 év múlva akár támogatás nélkül, üzleti alapon is üzemeltethetők lesznek.
Annak ellenére, hogy közpénzről van szó, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium sem adta ki a szerződést, az adatok nagy mennyiségére hivatkozva időt kértek, de annyit elárultak, hogy a légitársaság áprilisban és júniusban 233 millió forintot kapott, ennyi idő alatt 35 ezren repültek, átlagosan 77%-os kihasználtság mellett.
Egy évben várhatóan 1,4 milliárd forintba kerül az államnak, hogy a Wizz Air járatokat tart fent Albánia, Bosznia-Hercegovina, Kosozó, Macedónia és Montenegró fővárosaiba.
A 444 számításai szerint a járatra szóló jegyek árainak felét a magyar adófizetők dobják össze.
Miért fontosabbak a kormánynak a balkáni repülőutak, mint a határ menti közlekedés?
Mint ismert, tavaly év végén - egyetlen pályázóként - a Wizz Air nyerte azt a közbeszerzési eljárást (lapinformációk szerint más nagyon nem is nyerhette meg, a pályázatot ugyanis a cégre szabták), ahol közszolgáltatás keretében a jövő évtől öt új nyugat-balkáni célpontot lehet elérni a diszkont légitársaság gépeivel.