A jelenleg ügyvédként működő korábbi politikus szerint a probléma gyökere a párttörvény huszonnyolc éve hatályos szövegében rejlik.
"Igaz, huszonvalahány évig senkinek nem jutott eszébe visszaélni a szabályozással"
- hangsúlyozta.
Kérdésessé vált, hogy a Jobbik el tud-e indulni a jövő évi választásokon
A Jobbik frakcióvezetője a rendszerváltás utáni időszak legmélyebb politikai helyzeteként értékelte a történteket. Azt írták, hogy az ellenőrzéséről szóló jelentéstervezetet megküldték észrevételezésre a Jobbiknak. Az ÁSZ törvényi felhatalmazás alapján az év második félévében is folytatja a pártok és a költségvetési támogatásban részesülő pártalapítványok gazdálkodásának ellenőrzését.
A pártokról szóló törvény
- a tiltott támogatásnál annyit mond: a párt köteles annak értékét – az Állami Számvevőszék felhívására – tizenöt napon belül a központi költségvetésnek befizetni, illetve a párt központi költségvetésből juttatott támogatását az elfogadott vagyoni hozzájárulás értékét kitevő összeggel csökkenteni kell.
- A tiltott nem pénzbeli támogatásról ennyit mond: ha a párt tiltott, nem pénzbeli hozzájárulást fogadott el, annak értékét az Állami Számvevőszék állapítja meg.
"Eljárási garanciák, jogorvoslati lehetőség sehol, miközben egy alapvető jog érvényesítése, s egyúttal a demokratikus hatalomgyakorlás egyik eleme közvetlenül sérül" - húzza alá Schiffer András.
Az ügyvéd két megoldást lát
A Jobbik haladéktalanul alkotmányjogi panasszal fordul az Alkotmánybírósághoz és/vagy az ellenzéki frakciók közösen kezdeményezik a pártokról szóló törvény tiltott támogatásra vonatkozó passzusainak utólagos normakontrollját.
Kisokos az alkotmányjogi panaszról
26. § (1) Az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés c) pontja alapján alkotmányjogi panasszal az Alkotmánybírósághoz fordulhat az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet, ha az ügyben folytatott bírósági eljárásban alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazása folytána) az Alaptörvényben biztosított jogának sérelme következett be, és
b) jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően, az Alkotmánybíróság eljárása kivételesen akkor is kezdeményezhető az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés c) pontja alapján, ha
a) az alaptörvény-ellenes jogszabály rendelkezésének alkalmazása vagy hatályosulása folytán közvetlenül, bírói döntés nélkül következett be a jogsérelem, és
b) nincs a jogsérelem orvoslására szolgáló jogorvoslati eljárás, vagy a jogorvoslati lehetőségeit az indítványozó már kimerítette.