2018. 01. 19. 20:54

73 éve esett el Pest, és kezdődött Buda ostroma

Budapest ostromának végére február 11-én emlékezünk. Ám a főváros lakónak, Pesten élő nagy többsége számára már közel egy hónappal korábban befejeződött a háború - a budai oldalon pedig éppen ekkor kezdődött az igazi pokoljárás.

Budapestet 1944. december 24-25-én zárták körbe a szovjet csapatok. A lakosság természetesen tisztában volt a katonai helyzet súlyosságával. Az újságok megírták, a rádió bemondta, hogy városuk körül a világ leghatalmasabb hadserege gyülekezik. Tudták,hogy a a közeledő borzalmaktól csak néhány kilométer választja el őket - ám, mintha fényéveknek érezték volna ezt a távolságot. A bekerített, Hitler és Sztálin által is halálra szánt város lakói görcsösen kapaszkodtak az életbe: a színházak működtek, a mulatók nyitva voltak, a családok karácsonyfát díszítettek. 

Ám a könyörtelen történelem csak pár nap haladékot adott. A békés karácsony után a vidám Szilveszter már nem adatott meg a budapestieknek. December 30-án a Vörös Hadsereg megkezdte az ostrom tüzérségi előkészítését.

Három napon át ezer löveg ontotta magából a halált. Az ágyúk napi 8-10 órán át dörögtek, és amikor elhallgattak, gyilkos munkájukat a bombázó gépek folytatták.

1945-öt

egymillió pincébe szorult, rettegő civil köszöntötte összeszorult szívvel. 

Az újév pedig rögtön azzal indult, hogy a 180 ezres szovjet ostromló sereg rávetette magát a városra. Közel három héten át tartott a gyilkos küzdelem, egyes utcákban házról házra, szobáról szobára. Bár az ostromról szinte mindenkinek a szitává lőtt Vár, és általában a budai harcok jutnak eszébe - valójában a budapesti csata első fele sokkal inkább Pesten folyt, mint Budán.

A legelkeseredettebb tusa a mátyásföldi reptér, majd ennek eleste után a Lóversenytéren kialakított szükség-leszállópálya körül bontakoztak ki. A tét a védősereg utánpótlásának biztosítása volt. Az ostrom talán leginkább tragikus hősei azok a 

16-18 éves német amatőr vitorlázórepülők, 

akik kis légi járműveikkel próbáltak némi utánpótlást bejuttatni. Torokszorító arra gondolni, hogy

ezek a srácok úgy vállalták küldetésüket, hogy tisztában voltak vele: a bekerített városból számukra nincs visszaút. 

Az ostrom során Ungváry Krisztián kutatásai alapján mintegy 

3800 civil vesztette életét.

Jelentős részük pesti volt. A háború alig emlegetett áldozatai az Állatkert szerencsétlen lakói. A létesítményért napokon át tartó kegyetlen küzdelem folyt, amelynek végére

a 2500 állatból mindössze 14 maradt életben. 

Hitler végül január 17-én adott engedélyt Pest kiürítésére., amelyet másnapra végre is hajtottak. A Vörös Hadsereg alakulatai 19-én keltek át először a Dunán, ezzel végképp a budai oldalra helyezve át a harcokat. Természetesen a Duna túlpartján is folytak harcok az első pillanattól, ám 

igazán Pest eleste után vette kezdetét az a véres dráma, amelyet Buda ostromaként ismerünk, és amely még 25 napig tartott.   

Az ostrom során becslések szerint mintegy

31.000 német, és 17.000 magyar katona halt hősi halált.

A védők közül nagyjából 50.000-en estek hadifogságba. 

Az ostrom végét jelentő feburár 13-i kitörésben 23.900 német és 20.00 magyar harcos vett részt, közülük mindössze 800-nak sikerült elérnie a német vonalakat. 

Budapest védői előtt idén is Kitörés Emléktúrával tisztelegnek. Az emlékezők 

február 3-án 10.00-kor a pesthidegkúti Sarlós Boldogasszony templom előtt találkoznak. 

Végiglátogatják az egykori bunkereket, lövészárkokat és lőállásokat egészen Mányig.