Mi csak sírunk azért a pénzért, ami miatt 24 órás gigasztrájk jön Németországban

A felének is örülnénk, mégsem vagyunk hangosak.

A németországi fém- és elektronikai ipar 3,9 millió dolgozójának érdekeit képviselő szakszervezet a január elején kezdett sztrájksorozat újabb akciójában tovább fokozza a nyomást a munkaadói oldalra azzal, hogy az eddigi néhány óra helyett 24 órás munkabeszüntetésre szólítja fel a munkavállalókat, és úgynevezett gördülő sztrájkot szervez. Ez azt jelenti, hogy nem egyszerre, hanem üzemenként eltérő időpontban teszik le a munkát.

Az IG Metall 6 százalékos béremelést követel, a munkaadók 2 százalékos emelést, valamint az első negyedévre 200 eurós egyszeri kifizetést ajánlanak.

Még nagyobb a távolság a másik fő szakszervezeti követelés ügyében. Az IG Metall szerint be kell vezetni, hogy a több műszakban dolgozók, valamint a kisgyermekeket nevelő vagy idős hozzátartozók ellátásáról gondoskodó munkavállalók heti 28 órára csökkenthessék munkaidejüket, két évi időtartamra, és a kieső bér egy részét a munkaadó pótolja. A munkaadói oldal szerint viszont inkább a heti 35 óránál hosszabb munkaidő vállalásának lehetőségét kell bővíteni.

Gyöngyösi: a társadalmi egyenlőtlenségek veszélyt jelentenek Európára

Gyöngyösi Márton szerint, ahogy a jelentés is rámutat, a társadalmi egyenlőtlenségek jelentős feszültség forrásai Európában. „Nem túlzás azt mondani, hogy az egyik legnagyobb veszély a stabilitásunkra" - jelentette ki. Hozzátette: a probléma jelen van a nemzetállamok, és egész Európa szintjén. A jobbikos politikus arra hívta fel a figyelmet, hogy tömeges belső migráció zajlik a periféria országaiból, keletről nyugatra, délről északra.

Németországban megszokottak az ágazati sztrájkok a kollektív bértárgyalások előtt, 2016-ban és 2015-ben is tartottak országos munkabeszüntetéseket.