Egy olyan megyében, ahol országszerte az egyik legnagyobb problémát jelenti a kivándorlás, nem mindennapos, hogy egy ilyen fiatal polgármesterrel találkozik az ember. Mi motivált arra, hogy településvezető legyél?
Mivel láttam, hogy a faluban nem jó irányba mennek a dolgok, már 2014-ben elindultam a pozícióért. Bár eredetileg képviselőnek készültem, de a falusiak rábeszéltek, hogy inkább a polgármesterségért mérettessem meg magam. Végül egy szavazattal maradtam le a posztról, de abban a tudatban készültem a következő megmérettetésre, hogy én mocskolódás és ígérgetés helyett tisztességes kampányt folytattam, voltak terveim és ötleteim. Az elődöm végül a következő évben lemondott a csökkentett polgármesteri fizetések miatt, én pedig toronymagasan első lettem az öt induló közül:
"Többen szavaztak rám, mint a riválisaimra együttvéve, aminek nagyon örültem."
Ezekben a percekben Cserháthalápon a legjobb
Magyarnándor felől érkezünk Palócföld kalandos útjain a 355 fős (2014-es adatok szerint) Cserháthalápra. A Fő utcán található az egyetlen szavazóhelyiség, a Művelődési Ház, ahol a helyiek behúzhatják az X-üket a nekik szimpatikus név mellé. Cserháthaláp ma tehát választ, a választás tétje pedig, hogy papíron független, jobbikos, vagy munkáspárti jelölt irányítsa a Nógrád megyei települést.
Azóta a 2015-ben kiadott polgármesteri programomat igyekszem végrehajtani, ami alapján bárki számonkérhet majd a ciklusom végén. Egyébként épp tegnap járt nálam a Nógrád megyei kormánymegbízott, dr. Szabó Sándor, aki öt környező települést is meglátogatott aznap, és úgy látta, hogy nálunk mennek leginkább rendben a dolgok.
"Ebből is látszik, hogy igyekszünk olyan munkát végezni, ami szembetűnő változásokat eredményez."
Könnyebb, vagy nehezebb a településvezetői munka, mint amilyennek elsőre vártad?
A polgármesterség az életvitelem teljes átalakítását igényelte, ami nem egyszerű, de én sosem leszek az a településvezető, aki unalmában nem tudja mivel elütni az idejét. Minden napom tartalmasan telik, és azon igyekszem, hogy a települést előrébb mozdítsam. Ez egy nagyon nehéz feladat, ami nem kevés áldozatot igényel, de én nem a karrierért vagy a pozícióért vállaltam el - ezt nagyon sokan nem is értik -, hanem azért, hogy megoldjam a problémákat és elvégezzem a szükséges feladatokat. Ez motivált igazán.
Mi volt az eddigi legnagyobb kihívás, amivel szembe kellett nézned?
Mindennap ütközünk nehézségekbe. Épp a múltkor beszélgettünk egy fideszes polgármesterrel erről, ő csodálkozott, hogy fel mertem vállalni a pártkötődésemet, hiszen a Jobbik "nem túl népszerű" a kormányzatnál, de én nem árultam zsákbamacskát: amióta ez a párt a szárnyait bontogatta, szimpatizáltam vele. Azt, hogy a jelenlegi kormányzat alatt mennyire van egyszerű dolga egy településvezetőnek, a következőképp írnám le:
"Ugyanazért az eredményért egy fideszes polgármesternek egy polgármester munkáját kell elvégeznie, egy függetlennek kettőét, egy jobbikosnak pedig legalább háromét."
Ha már szóba került, hogy a Fidesz-kormány finoman szólva nem szimpatizál az ellenzéki vagy független polgármeseterekkel, te hogy tapasztalod, milyen eszközökkel próbálnak keresztbe tenni?
A kormánymegbízott úrral beszéltünk tegnap azokról a felröppent hírekről, miszerint a Fidesz az ötezer fő alatti településeken megszüntetné az önkormányzatiságot. Bár szerinte a miniszterelnök ezt megcáfolta, de a fideszesek már elég sok mindent megcáfoltak és megígértek ahhoz, hogy ne lehessen biztosan adni a szavukra. Sajnos a gyakorlat is azt mutatja, hogy épp efelé tartunk:
"Intő jel volt, hogy a kistelepülések vezetőinek javadalmazását drasztikusan lecsökkentették, ami csak a nagy társadalmi ellenálláson bukott meg".
Bár azóta visszarendezték a béreket, a kistelepülési javadalmazás ugyanakkora maradt, míg a nagyobb települések polgármestereinek emelkedett a fizetése.
"Miközben a köztisztviselőink és közalkalmazottaink 10 éve hiába várják az állami béremelést."
Nekünk kell időről időre pozitívabb irányba terelgetnünk a fizetésüket, egyszerűen azért, hogy az önkormányzatnál maradjanak, és ne a járási hivatalokban, kormányhivatalokban keressenek új munkát.
"Azt én is belátom, hogy nem minden településnek kell saját önkormányzat, de én nem ötezer, hanem mondjuk száz főnél húznám meg a határt."
A fent vázolt logika viszont nem magyarázható mással, minthogy "spórolás" címszóval megnyirbálják az önkormányzatiságot. Kérdem én: ebben az országban tényleg ez a takarékosság leghatékonyabb módja?
Cserháthaláp nem egy hatalmas település, pontosan hány lakos életét kell eligazgatnod nap mint nap?
A KSH adatai szerint 355-en laknak nálunk, a valóság azt mutatja, hogy olyan 370-380 közötti a falu tényleges lélekszáma. Vannak új betelepülők, amit nem sok falu mondhat el magáról, és aminek nagyon örülünk:
"Az elmúlt három évben 10 ingatlant értékesítettünk, ami azt mutatja, hogy az emberek kicsit kedvet kaptak Cserháthaláphoz."
Sajnos inkább az a jellemző, hogy ha ilyen nagy számban kel el ingatlan egy községben, azokat általában olyan elemek veszik meg, akik nem biztos, hogy kívánatosak az adott településen.
"Nálunk ez szerencsére nem így van: eddig nyolc alkalommal sikerült megakadályozni, hogy ilyen lakosokkal gyarapodjunk. Akiket befogadtunk, azok mind a közösség értékes, tenni akaró tagjai."
Költöztek hozzánk Siófokról, Gödöllőről, Budapestről is. Szerencsére elmondható, hogy Cserháthaláp népessége növekvő tendenciát mutat, amihez pedig jómagam is hozzájárulok: feleségemmel saját vállalásunk, hogy négy év alatt négy gyermekkel ajándékozzuk meg a falut és a magyarságot, ezzel is próbálunk jó példával élen járni.
"Egy rendeletnek köszönhetően van ingyentelek-osztási lehetőségünk is az arra érdemesek számára, ami különféle helyben maradási kötelezettségekkel is jár."
A fiatalokat pedig félmillió forintos, vissza nem térítendő támogatással segítjük az első, itteni lakásvásárlásukban. Azon vagyunk, hogy többgyermekes nagycsaládokat csábítsunk a településre.
A lakosságból azonban nem árt közösséget is formálni, ha az ember egy élhető települést szeretne kapni végeredményül. Ez mennyire sikerült eddig?
Büszkén mondhatom, hogy a falu méreteihez képest a közösségi életünk kimagasló, akár sokkal nagyobb települések is irigylésre méltónak tarthatják. Átlagban havi egy rendezvényt biztosan tartunk, ezek pedig már egyre nagyobb szabásúak is.
Tavaly életre hívtuk az első Cserháthalápi Betyárasztal Fesztivált, ami a település határában lévő nevezetességünkről, egy terméskő asztalról kapta a nevét, és ahol a betyárvilág étkeit, italait sorakoztatjuk föl a látogatók számára.
"A kisebb programok mellett a testvértelepülési találkozók is mindig kiemelt eseménynek számítanak."
Szeptember első hétvégéjén szüreti felvonulással egybekötött hagyományőrző falunapot tartunk, de mivel kistelepülés vagyunk, nagy álmokkal, idén úgy gondoltuk, hogy emeljük a tétet:
"Augusztus 3-5. között otthon adunk a 2017-ben elmaradt Palóc Világtalálkozónak, mert ezt a gyönyörű szép kezdeményezést, a palóc identitás és hagyományaink éltetését nem lenne szabad veszni hagynunk."
Az említett polgármesteri programodból mit sikerült eddig megvalósítani, illetve melyik eredményedre vagy a legbüszkébb?
Az ember először úgy gondolná, hogy a különböző pontokkal szép sorban haladhat előre, de a valóságban minden egyszerre szakadt a nyakamba. Az önkormányzati intézményeink például már statikailag is nagyon rossz állapotban voltak - több épületnél hiányzott villám- és érintésvédelem is -, először ezeket kellett tűzoltás jelleggel helyrehozni.
"A polgármesteri pozíciót egyébként úgy vettem át, hogy a költségvetés 16 millió forint mínuszban volt, ami a lélekszámunkhoz képest hatalmas felhalmozott tartozás."
Az elmúlt két évben sikerült még felújítanunk egy régi iskolánkat is, ami most szociális bérlakásként üzemel, valamint az egyik XIX. századi kúriánkat is részben helyrehoztuk. Bár utóbbi sajnos nem teljes egészében önkormányzati tulajdon, így a végleges helyreállítás még várat magára. Ebből vendégházat szeretnénk kialakítani, a közvetlen közelében pedig mintagazdaságot alakítanánk ki.
Kiváló kapcsolatot sikerült kialakítani a munkaügy központtal, két Start-munkaprogramra leadott pályázatunk is nyert idén, ezek keretében szintén felújítással kialakítunk egy tájházat, belvíz-elvezetési programot és járdafelújítást is indítunk.
"Valami tehát beindult, és remélem, hogy 2019-re a vállalt kötelezettségeimet végre tudom hajtani, a következő ciklusomat pedig már települési adósság nélkül szeretném kezdeni."
Ha bármit kérhetnél Cserháthaláp számára, mi lenne az?
Talán egy varázspálcát, ami minden gondunkat egycsapásra megoldaná... A viccet félretéve, úgy gondolom, hogy vagy saját erőből, vagy egy kis segítséggel minden problémánkkal megbirkózunk majd.
Ami viszont igazán nagy falat számunkra, az egy másik, 1925-ben épült kúriánk, ami szintén a település tulajdona, és fel szeretnénk újítani, illetve funkcióval szeretnénk megtölteni.
Már csak azért is, mert nagyon szép, központi helyen fekszik, valósággal vonzza az ember szemét, panzióként vagy étteremként pedig turisztikai kitörési pont lehetne a falunak. Eddig két pályázatot is beadtam a felújításra, de sajnos mindegyiket elkaszálták.
Nógrád megye jelenleg köztudottan nem az ország egyik legélhetőbb és leggazdagabb régiója. A Jobbik megyei elnökeként szerinted mekkora felelőssége van ebben a jelenlegi kormánynak, és mi kellene ahhoz, hogy ez megváltozzon?
Minden elfogultság nélkül mondhatom, hogy Nógrád nem csak az egyik legszebb, de az egyik legélhetőbb megyénk is lehetne, ha azokra a dolgokra koncentrálnánk, amelyek helyben tudnák tartani az embereket:
a mezőgazdaságra, a turizmusra és a vidékfejlesztésre.
A jelenlegi kormányzat módszeresen ledöntötte ezt a három alappillért, ezért nem nagyon maradt olyan dolog, ami idekösse a fiatalokat, de már a középkorúak is egyre inkább máshol próbálnak szerencsét.
"Úgy gondolom, hogy amit az MSZP elvetett, azt a Fidesz most jól megtrágyázta, sőt még egy atombombát is melléásott."
A megye jelenleg katasztrofális állapotban van, egyetlen olyan mérőszámunk sincs, ami kiemelkedő versenyelőnyt jelentene, hacsak a cigány etnikum számának növekedését nem tekintjük ilyennek... Általánosságban elmondható, hogy az embereket bérrabszolgaságba kényszerítik, aki pedig tehetséges, szorgalmas tagja a társadalomnak, az odébbáll. Ez annak ellenére is így van, hogy papíron rengeteg pénzt pumpálnak Nógrádba, aminek nagy része azonban magánzsebekben landol.
"Sajnos a jelenlegi kormányzati szándékok mellett a megye a teljes megsemmisülés felé halad, amihez a fideszes elöljárók szégyenszemre asszisztálnak."
Az emberek nagy része egyelőre apátiába süllyedve figyeli a történéseket, de egyre többen vannak, akik már látják, hogy a Fidesz nem is akar rendet csinálni, az általuk folytatott rablás pedig mindinkább kiveri a biztosítékot.
Én a Jobbik megyei elnökeként és jobbikos polgármesterként látok ezzel szemben alternatívát. Azt a munkát, amit itt Cserháthalápon végzünk - és amihez a környező települések nem győznek gratulálni -, megyei szintre is ki lehetne vetíteni.