Vásárosnaményi önkormányzati képviselőként sorra találkozom olyan előterjesztésekkel, amelyek az anyagi összeomlást kétségbeesett pénzügyi lépésekkel, sokszor az önfelszámolás felé tartó intézkedésekkel próbálják elodázni. Mára eljutottunk oda, hogy
már a fizetések is veszélybe kerültek, miközben az utolsó önkormányzati vagyontárgyakat értékesítik, vagy az újabb és újabb banki hitelkeret növelésével próbálják egyensúlyba hozni a költségvetést.
Nem kell hozzá pénzügyi szakembernek lenni, hogy lássuk, mit jelent ez.
Természetesen ez nem csak Vásárosnaményt érinti, hanem kivétel nélkül minden önkormányzatot. Lassan nem tudok mondani olyan települést Szabolcs-Szatmár-Beregtől Zaláig, amely ne lenne bajban.
Bajban vannak, mert a kormánynak és a kormány mögött álló „nemzeti” elitnek még több pénz kell. Ezért vonták el a súlyadót, ezért fagyasztották be a köztisztviselői illetményalapot, ezért szedik be a szolidaritási hozzájárulásnak hazudott hadisarcot.
Mert valóban háború van: a tisztességes gazdálkodás, a becsületes kormányzás és a józan ész ellen. Háború, ahol Lázárok, Mészárosok, Tiborczok és Nagy Mártonok vívják a harcot. Ellenünk.
Korunk kommunistái söprik a padlást. Nagy szakértelemmel, rutinnal végzik a munkát, mintha abba se hagyták volna.
A testületi ülésen elmondtam, hogy a korábban működő ÖNHIKI-s pályázatok mintájára mára határozottan szükség lenne egy új pályázati formára: a KOHIKI-re, vagyis a „Kormány Hibájából Kiszolgáltatott Intézmények”-re.
Az önkormányzatok kivéreztetése persze nem tűnik fel elsőnek. Hosszú évek telnek el, mire látszik, hogy még több kátyú van az úton, hogy kitörjük a nyakunkat a járdán, hogy az ügyintézés még lassabb, mert nincs már, aki dolgozzon a hivatalban, hogy nincs ebédszállítás, hogy a művházra lakat kerül, mert nincs bér az utolsó alkalmazottra sem.
És bizony ezért nem Orbán Viktort, Lázár Jánost vagy a Nagy Márton nevű futóbolondot, hanem Pistát, a polgármestert és Gézát, a képviselőt veszik elő.
Mert arra már senki nem emlékszik, a pénzt Orbán, Lázár és Nagy Márton veszi el. Az önkormányzatoktól. Az emberektől. Tőlünk.
Remélhetőleg, már nem sokáig.
(A szerző a Jobbik elnöke.)