7-8 milliárd forint kerülhet a kamupártokhoz

A Fidesz továbbra sem hajlandó változtatni a rendszeren.

A parlamenti választáson 7-8 milliárd forint kerülhet olyan pártokhoz, amelyek vélhetően nem a választók, hanem az állami költségvetés támogatására hajtanak - olvasható a Political Capital és a Transparency International Magyarország jelentésében.
 
Emlékeztetnek: 2015-2016 során tanulmányban, konferencián, nyílt levélben próbálkoztunk, mindhiába: a kormány továbbra sem mutatott hajlandóságot annak megakadályozására, hogy élelmes politikai vállalkozók közpénzmilliárdokat nyúljanak le. 2017 őszén váratlanul mégis lépett a kormányoldal, és előírta, hogy az 1% alatt teljesítő pártok kötelesek visszafizetni a kampánytámogatást, sőt azt is elrendelte, hogy a pártvezetők személyes vagyonából hajtsák be azt, amit a pártoktól esetleg nem sikerülne visszaszerezni. Már akkor látszott, hogy ez a megoldás, bár elvileg előremutató és tisztítja a választási versengést, a kampányokra jellemző közpénzszivattyút valójában nem zárja el.

A kamupártok elszaparodása egyértelműen az ellenzéki szavazók megosztása és összezavarása miatt jön jól a Fidesznek. Érdekes módon ugyanis ott vették a legtöbb kamupárt kamujelöltjét nyilvántartásba, ahol a Fidesz félhet egy esetleges ellenzéki győzelem miatt.

Kamupártokkal lesz tele a szavazólap, a Fidesz a 28., a Jobbik csak a 30. a listán

Kedden este Patyi András üvegburában kutató keze döntött a szavazólapokon szereplő pártlisták sorszámáról. A második szavazólapon egyelőre úgy tűnik, hogy 40 párt és pártszövetség neve szerepel majd. Ebből kell kikutatnia a tisztes választópolgárnak, hogy hol szerepel az általa favorizált párt.

A két intézet szerint bebizonyosodott: a törvényalkotó szükséges, de távolról sem elégséges intézkedést tett a kamupárt-jelenség visszaszorítása érdekében. Mondhatjuk persze, hogy a tavalyi törvénymódosítás nélkül nemcsak (a jelenlegi állás szerint) 38 pártnak lenne országos listája, hanem akár sok száznak is. Ez mégsem menti fel a törvényalkotót, hiszen továbbra sem oldotta meg a négy éve közismert problémát. Ha az általunk 2013 óta javasoltak szerint a pártok kizárólag kincstári kártyán férhetnének hozzá a kampánytámogatáshoz, illetve a beszámolási kötelezettségük is az egyéni jelöltekéhez hasonlóan szigorú volna, bizonyosan jóval kevesebben kaptak volna kedvet az üzleti célú politikai kalandorsághoz. A kampányköltések teljes, minden számlára, szerződésre kiterjedő nyilvánossága pedig nemcsak a kamupártokat riasztaná el, de a bejáratott nagypártok gazdálkodásának az átláthatóságát is jelentősen javítaná.

A kormány továbbra is adós a magyarázattal, hogy miért nem alakított ki a kamupártburjánzást ténylegesen gátló szabályozást. A mulasztás következtében a 2014-es után a 2018-as parlamenti képviselőjelölt-állítás történései ismét a legpesszimistább korrupciós várakozásokat igazolják. A kampánykorrupció mértéke idén akár többszörösen meghaladhatja a legutóbbi parlamenti választási kampány során tapasztaltakat. 2014-ben közel 4 milliárd forint került a nemhogy a parlamenti küszöböt, de az egyszázalékos támogatottságot megközelíteni sem képes 14 miniformációhoz. Ezek a pártok valójában nem vagy csak elenyésző mértékben költöttek kampányra, ezért ez a pénz legjobb esetben is veszendőbe, vagy a kamupártok működtetőinek a magánzsebébe ment. Idén kéttucatnál is több kamupártgyanús lista számíthat közpénztámogatásra, a lenyúlható közpénz összege így 7-8 milliárd forint körül alakulhat, és ebben még nincsenek is benne az egyéni jelölteknek kiutalt összegek. Több mint kétséges, hogy az államnak sikerül akár egyetlen fillért is behajtania majd a törpepártoktól vagy azok vezetőitől. Arról már nem is beszélve, hogy az állami végrehajtásra elköltött újabb közpénztömegek bizonyosan messze meghaladják a kamupártoktól visszaszerezhető támogatás összegét.

A jelöltállítás során elkövetett nyilvánvaló visszaélések is veszélyeztetik a választás tisztaságát. Az ajánlóívek másolásának gyakorlata már 2014-ben is nyílt titok volt, idén pedig gigantikus méreteket ölthetett a választópolgárok személyes adataival való visszaélés. Ez nemcsak a választási eljárás szabályait sérti, de többféle bűncselekményt is megvalósít. A 2018-as választások ezért ugyanúgy nem lesznek tisztességesek, ahogyan a 2014-es voksolás sem volt az. A jelöltállítási visszaéléseket és a kampánykorrupciót megakadályozni már nem tudja az állam, a jogsértések kivizsgálásának és a felelősök megbüntetésének a kötelezettsége alól azonban nem mentesül. És természetesen az is változatlanul az állam feladata, hogy végre tegye rendbe a kampányfinanszírozás és a jelöltállítás szabályait.

Láttál valami izgalmasat?
Küldd be nekünk!
Szerkesztő:
Németh Márton

Friss

sss
2020. január 29. | 13:45
A Világgazdaság eközben arról ír, hogy már most kimutatható hatással van a koronavírus a magyarországi turizmusra.
1
sss
2020. január 29. | 12:00
1
sss
2020. január 29. | 11:32
Stefano Bottoni szerint az „Orbán. Egy despota Európában” című könyvét most kell kiadni, olvasni és megvitatni, nem három év múlva.
Alsó hangon 20 milliárd.
Stefano Bottoni szerint az „Orbán. Egy despota Európában” című könyvét most kell kiadni, olvasni és megvitatni, nem három év múlva.
Exkluzív felvételek a hungarikumnak számító borok megsemmisítéséről.