"Magyarországon a vidéki életet úgy állítják be, mint az elmaradottság szimbólumát, amit meg kell haladni, amit fel kell számolni. És föl is számolják! Fölszámolják a civilizációt, a postát, az iskolát, az orvosi rendelőt. Ez elfogadhatatlan! Épp az ellenkezőjére van szükség Magyarországon, éppen arra van szükségünk, hogy a vidéki életből is minőségi életmódot, életformát alakítsunk majd ki, és vonzóvá tegyük, akár még a városi emberek számára is."
Orbán Viktor, 2009.
Nagyot változott a világ pár év alatt. A magát előszeretettel vidékbarátnak beállító Fidesz elmúltnyolcéve pontosan azt mutatja meg, hogy becsapták a Fidesz törzsbázisát adó vidéki embereket. Itt az ideje a számvetésnek,
tíz ok, amiért vidékiként el kell menned szavazni!
Mert a haverok között osztják szét a földeket
Az állami földek haveri kiosztása, és az új nagybirtokrendszer kialakítása is az Orbán-rendszer eredménye. Miután az elmúlt három évtizedben a szemünk előtt épült le a magyar élelmiszerfeldolgozó-ipar, az elmúlt 8 évben először a bérleti szerződésekkel, majd 2015-ben a három hullámban levezényelt földprivatizációval szorították ki a helybeli gazdákat, családi termelőket a földekről.
Ez a folyamat nem példa nélküli, földrablásnak (land-grabbing) nevezi a szakirodalom, de eddig csak a harmadik világ országaira volt jellemző. A birtokkoncentrációval nemcsak a vidék, a falu vesztette el népességmegtartó képességét, és a tisztes megélhetést, de a kormányzat az utolsó állami tulajdonban maradt élelmiszer-termelésre alkalmas termőföldünk 75 százalékát is átengedte néhány külföldi és magyar spekuláns strómanjának.
Mert szétverték a közlekedést
2010-ben azt ígérte a Fidesz, hogy megállítja és helyrehozza a szocialista-szabaddemokrata kormányok által megkezdett pusztítást, újranyitja a vasúti mellékvonalakat, valamint mind a vasúti- mind az autóbusz közlekedésre használható, értelmes menetrendet készíttet. Egyik sem következett be. Néhány mellékvonal tessék-lássék újranyitásán kívül nem sok minden történt, a legtöbb helyen maradt az értelmetlen, utazási szokásokat még hírből sem ismerő menetrend, a kistelepüléseket pedig továbbra is jellemzően napi 2-3 busz érinti. A vasúti infrastruktúrára szinte semmit nem költöttek, maradtak a 20. században is elavult, lassú, leharcolt állapotok.
Mert szétesik az út
Az uniós forrásból méregdrágán épülő autópályák és vasúti fővonalakon kívül alig költ az állam az alsóbbrendű útvonalakra, a legtöbb esetben csak kátyúzásig futja. Ha futja. Szinte az egész vidékre jellemző ez, a vidéki élet velejárója a vesehomokot kirázó út.
Mert nincs orvos
Több száz olyan háziorvosi (és gyerekorvosi) praxis betöltetlen az országban, a vidéki járások többségében általános jelenség a hetente egyszer-kétszer rendelő háziorvos, vagyis több százezer ember csak igen korlátozottan jut hozzá az alapszintű egészségügyi ellátáshoz.
„El akarok menni innen, jó messze"
Dél-Somogy és Baranya megye határa, a Barcsi-járás keleti széle. Távol a városoktól, központoktól, aprófalvas környék, hamisítatlan Dél-Dunántúl. Lakócsán vagyunk. Ide már a Stop-Soros táblákból sem jutott, úgy tűnik, már a propagandának sem fontos ez a vidék. Csak egy árva hirdetmény figyelmezteti szerényen a megmaradtakat, tessék szavazni, ha érdekel valakit, ha marad még valaki.
Mert leépítik a kórházat, iskolát
Szorosan összefügg az előző ponttal: a szocialista-szabaddemokrata kormányok által megkezdett "munkát" folytatva számos kórházat épített le, abból a célból, hogy a megyei kórházak felé tereljék az embereket. Ez sokszor 40-50 kilométer autózást jelent. A sürgősségi ellátás szétverése miatt azonban a mentőknek jóval nagyobb távot kell megtenniük (mindezt a rendkívül siralmas állapotban lévő utakon). Ez azt jelenti, hogy egy vidéki embernek jóval kevesebb esélye van a túlélésre, mint egy megyei városban, vagy Budapesten élőnek. Ugyanez a helyzet az iskolákkal: a falusi intézmények helyett úgynevezett térségi iskolaközpontokat hoznának létre. Ez párosulva a gyatra és hiányos közlekedéssel újabb lökést adna a települések elnéptelenedéséhez, arról nem beszélve, hogy ezzel tovább növelnék a falusi és a városi lakosság életminősége és lehetőségeik közötti szakadékot.
"Ma már szülni sem lehet ott, ahol korábban minden egyes napra jutott egy szülés"
Ha önök most végigmennének az utcákon és megkérdeznék az embereket arról, hogy mit is tartanak problémának, akkor tízből kilencen egyértelműen a marcali kórház leépítését válaszolnák - mondta Steinmetz Ádám keddi, marcali sajtótájékoztatóján.Mint ismert, 2012-ben bezárták a gyermekosztályt, 2013-ban az önállóságát is elvesztette a marcali kórház, tavaly óta pedig hivatalosan is szüneteltetik a szülészeti osztályt."Ma már szülni sem lehet ott, ahol korábban minden egyes napra jutott egy szülés"
Mert bezárják az önkormányzatot
Tavaly röppent fel a hír, miszerint a Fidesz a közeljövőben drasztikusan átalakítaná az önkormányzati rendszert. Az érdemben nem cáfolt terv több változata is napvilágot látott. Így a 2000 (vagy 5000) fős lélekszámot el nem érő településeken már önkormányzati választás sem lenne 2019 őszén, ezeken a településeken már polgármestert sem választanánk, csak egy elöljáró intézné a falvak, nagyközségek életét. Vagyis egy újfajta tanácsrendszer épülne ki. Ez körülbelül 2500 települést, és mintegy két millió embert érint. A települések önállóságának megcsorbítása régi hagyomány Magyarországon: a rendszerváltás óta lényegében minden kormány igyekezett elvenni a jogaikból, és ha ehhez hozzávesszük, hogy a fejlesztési pénzek túlnyomó része a megyei jogú városok felé vándorol, akkor képet kaphatunk arról, miféle vidékfejlesztési politika van ma Magyarországon.
Mert pofára osztják a támogatásokat
Szinte heti rendszerességgel írunk a pályázati pénzek haveri, vagy politikai osztogatásáról. Ez persze nem csak az elmúlt nyolc terméke, de az utóbbi években rendkívül felpörögve már rendszerszintűvé vált. A Fidesz, a végrehajtó hatalommal visszaélve az ellenzéki vezetésű városokat, falvakat rendre bünteti, miközben "saját" városaiban már lassan nem győzik átadni a legújabb járdát, utat, szökőkutat, játszóteret. A választás közeledtével a Fidesz mindent bevet, hogy az ellenzéki településeken élőkkel megértesse: ha fejlesztést akarnak, akkor jó helyre kell szavazni, miközben épp az időközi választások eredményei bizonyítják, hogy ez a taktika nem éppen kifizetődő a Fidesznek. Április 8. tétje tehát az, hogy marad-e ez a gyakorlat, vagy sem.
"Bennünket gyalázatosan kisemmiztek" - dühös levelet írt az ajkai polgármester Lázárnak
Ajka városa 3,5 milliárd forint összértékben nyújtott be pályázatokat, ám végüla település mindössze 331 millió forintot nyert el. A beadott 15 pályázatból csupán 3 részesült pozitív elbírálásban.A Veszprém Megyei Önkormányzat valamennyi beadott pályázatról olyan módon hozott határozatot, hogy a nyertes, és az elutasított pályázatokról egy előterjesztésben kellett szavazni.
Mert a szomszéd szavazatát megveszi a hatalom
Igen, ilyen egyszerű. Lehet, hogy csak két kolbásszal, esetleg egy családi napnak álcázott pörköltfőzéssel, vagy krumpliosztogatással, de már gyakorlat a legkiszolgáltatottabb és legszegényebb rétegek megvásárlása (az Erzsébet-utalványok, a "nyugdíjprémium" vagy épp a 12 ezer forintos rezsicsökkentés ennek szofisztikáltabb, de ugyanolyan átlátszó formája), és korántsem csak a cigány lakosságot érinti. Utóbbiak kapcsán már külön mozgalom indult: cigány előadók és celebek kérik a lakosságot, hogy ne adják el a szavazatukat.
Mert a szomszéd Londonban mosogat
Gyerekkori jóbarát külföldön él, az osztály fele külföldön él, az unokatestvér külföldön él. Szinte nincs olyan család, amit ne érintene a kivándorlás. Ez a jelenség különösen a hátrányos helyzetű régiókat sújtja.
A falvakban már évtizedek óta megkezdődött elnéptelenedés után már a kisvárosokból is eltűnnek a fiatalok, külföldön vállalnak munkát. Ami még rosszabb: ott is alapítanak családot, ott vernek gyökeret. Ha ezt a folyamatot nem állítjuk meg, akkor szinte biztosan külföldön is maradnak. Ehhez képest a lábbal szavazó honfitársaink szavazati jogát korlátozza a hatalom azzal, hogy csak meghatározott külképviseleten szavazhatnak, ami mögött természetesen az a megfontolás áll, hogy a hazai közállapotokkal - fogalmazzunk úgy - nem elégedett külföldi magyarok ne szavazzanak. A kivándorolt magyarokra nincs szüksége a hatalomnak, mert pontosan tudja, hogy számára nem jelentenek szavazatot.
Mert vidékbarát politikának hazudják a vidékpusztítást
Végezetül pedig: az elmúlt éveket számba véve azt látjuk, hogy a hatalom bármennyire is igyekszik elhitetni mindenkivel, hogy vidékbarát politikát folytat, ennek épp az ellenkezője igaz. A közlekedés szétverése, a közszolgáltatások leépítése, a földek lenyúlása, a pályázati pénzek sajátként kezelése mind-mind azt mutatják, hogy szolgálat helyett csak a hatalom a fontos. És persze a szavazat.