Négy hét múlva, április 8-án lesz az országgyűlési képviselők választása, a voksolásra jogosult több mint nyolcmillió választópolgár valamivel több mint tízezer hazai szavazókörben, illetve 117 külképviseleten személyesen szavazhat, azok a választópolgárok pedig, akiknek nincs magyarországi lakcímük, levélben adhatják le voksukat.
Áder János köztársasági elnök január 11-én írta ki az országgyűlési képviselők választását április 8-ra. Az országgyűlési képviselők választása egyfordulós, a választópolgároknak azonban két szavazatuk van: voksolhatnak arra, kit szeretnének az egyéni választókerületükben (ebből 106 van) képviselőnek, a másik íven arról dönthetnek, hogy az országos pártlistáról melyik pártot támogatják. Az országos listán 93 országgyűlési mandátum sorsa dől el.
Azok, akik kérték a helyi választási irodától, hogy nemzetiségi választóként vehessenek részt a választáson, nem pártlistára, hanem nemzetiségük listájára voksolhatnak. A nemzetiségek kedvezményes mandátummal kerülhetnek az Országgyűlésbe. Eddig mintegy 57 ezren jelezték, hogy nemzetiségi listára szavaznának.
Az április országgyűlési választáson a külföldön tartózkodó választópolgárok Magyarország nagykövetségein és főkonzulátusain akkor szavazhatnak, ha a helyi jegyzőnél március 31-én 16 óráig jelentkeznek a külképviseleti névjegyzékbe. Ezt a választás előtt négy héttel 24 ezren tették meg. A választópolgárok 117 külképviseleten adhatják le voksukat.
Az a választópolgár, aki a szavazás napján nem tartózkodik lakóhelyén, de Magyarország egy másik településén élni kíván a választójogával, átjelentkezéssel szavazhat. Az átjelentkezést április 6-én 16 óráig lehet kérni a lakóhely szerinti település jegyzőjétől. Eddig több mint 32 ezren jelezték, hogy nem a lakóhelyükön kívánnak szavazni. Az átjelentkezéssel szavazó választópolgár is a lakóhelye szerinti választókerület jelöltjeire szavaz.
A 106 egyéni választókerületben összesen valamivel több mint 1700 jelöltet vettek nyilvántartásba, a mandátumot az a jelölt szerzi meg, aki a legtöbb szavazatot kapta.
A választók országos listára is szavazhatnak egy másik szavazólapon. Országos pártlistát az a párt állíthatott, amely legalább kilenc megyében és a fővárosban, legalább 27 egyéni választókerületben önálló jelöltet állított. Az országos listák bejelentésének határideje kedden járt le, összesen 40 pártlistát jelentetek be határidőig. Az NVB ebből 18 nyilvántartásba vételét megtagadta, egyet törölt, így jelenleg 21 lista van nyilvántartásba véve. A listák száma tovább csökkenhet, az NVB ugyanis törölni fogja azokat a nyilvántartásba vett listákat, ahol egy vagy több jelölt kiesése miatt a jelöltek száma a szavazás megkezdéséig bármikor nem éri el a törvényben foglalt minimumot.
Az országos pártlistára levélben szavazhat az a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgár is, aki március 24-ig kéri felvételét a névjegyzékbe. Eddig több mint 359 ezer külhoni magyart vettek fel a központi névjegyzékbe.
A 13 országos nemzetiségi önkormányzat is listát állított az áprilisi voksolásra, ez azt jelenti, hogy valószínűleg minden nemzetiségnek lesz legalább szószólója az új Országgyűlésben. Ehhez arra van szükség, hogy a nemzetiség listájára legalább egy érvényes szavazatot leadjanak április 8-án. Ha a nemzetiségi önkormányzat listája megkapja a szükséges számú szavazatot, szavazati joggal rendelkező képviselőt küldhet az Országgyűlésbe. Kedvezményes mandátumot akkor kaphat egy nemzetiség, ha sikerül összegyűjtenie a pártok mandátumszerzéséhez szükséges szavazatok negyedét, ez négy évvel ezelőtt 22 022 szavazatot jelentett.
Az országos listáról a 93 mandátumot a párt- és nemzetiségi listákra leadott szavazatok, illetve az egyéni választókerületben keletkező, mandátumot nem eredményező töredékszavazatok alapján osztják szét. Azok a szavazatok minősülnek töredékszavazatnak, amelyeket az egyéni választókerületekben olyan jelöltre adtak le, aki nem szerzett mandátumot egyéni választókerületben. Töredékszavazatnak minősül (és a pártlistán érvényesül) a győztes jelölt minden olyan szavazata is, amely már nem volt szükséges a mandátum megszerzéséhez.
Az országos listáról nem szerezhet mandátumot az a pártlista, amely a pártlistákra és a nemzetiségi listákra leadott összes érvényes szavazat legalább öt százalékát nem érte el, a közös pártlista esetében a küszöb tíz százalék.
A választás egyéni választókerületi eredményét a külképviseleteken, illetve levélben leadott szavazatok hazaszállítása és megszámlálása után, várhatóan április 14-ig állapítják meg, az országos listás eredményt pedig várhatóan április 27-ig.
Az alkotmány szerint az új Országgyűlés alakuló ülését a köztársasági elnök hívja össze a választást követő harminc napon belüli időpontra. A miniszterelnököt a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés tagjai többségének szavazatával választja meg. A miniszterelnök megválasztásáról, továbbá a kormány programjának elfogadásáról az Országgyűlés egyszerre határoz.