A demokrácia alapköve, a hatalommegosztás elve sérülhet ezáltal, hiszen 2012 óta az Országos Bírósági Hivatal döntött a bírósági vezetők kinevezéséről és a bíróságok ügyelosztási rendjéről, így arra is befolyásuk lehetett, hogy egyes ügyeket melyik bírók tárgyalják. A szervezet (eddig is kérdéses) függetlensége adott biztosítékot arra, hogy a politikai ügyek nem válhatnak koncepciós perekké.
A portál szerint 2016 nyara óta biztosan tudható, hogy a kormány nagyobb befolyást szeretne az igazságszolgáltatásban. Akkor különbíróságot hoztak volna létre a politikailag kényes ügyeknek, miután ez nem sikerült, a bírói kinevezési szabályokat kezdték babrálni, hogy saját embereiket hozzák helyzetbe.
Amennyiben az OBH valóban betagozódik az Igazságügyi Minisztériumba, egyes hírek szerint a mérsékeltebb fideszes irányvonalat képviselő Gulyás Gergelyt ültetnék a minisztérium élére, ezzel elfogadhatóbbá téve a helyzetet a nyugati szövetségesek számára.
A 444 több forrásból is arról értesült, hogy a bírák nyugdíjazási szabályzatán is változtatnának, hogy a tapasztaltabb, nehezebben irányítható bírákat kormányhoz hűségesebb emberekkel válthassák fel.
Mint köztudott, az Európai Parlament épp arról tárgyal, hogy megindítsa-e Magyarország ellen azt az eljárást, ami kezdeményezné hazánk kizárását az Európai Unióból, ezzel megfékezve Orbán Viktor illiberális demokráciára való törekvéseit. Ha a fenti értesülések valósággá válnak, akkor borítékolhatjuk a hetes cikkely élesítését, hiszen Lengyelországot egy szinte ezzel megegyező igazságügyi reformtól térítette el az EU a legerősebb fegyverének számító eljárás kilátásba helyezésével.