A lap szerint a fennmaradó támogatást is igyekeznek az európai alapértékekhez kötni, ami azt jelentheti, hogy a Brüsszellel folyamatos harcban álló Magyarország és Lengyelország rosszul járhat.
Az összesen 350 milliárd eurós kohéziós alap átalakításáról szóló vitairatot májusban teszik közzé. A reform értelmében a GDP alapján történő forráselosztást egy részletesebb feltételrendszer váltaná fel, melyben helyet kapna az ifjúsági munkanélküliség, az oktatás, a bevándorlás feltételei és az innováció támogatása is.
Elvárás lehet továbbá a jogállami keretek fenntartása, és korlátozhatják azt is, mire lehet felhasználni majd az EU-s pénzeket, ami gátat szabhat az eszetlen, és a korrupció melegányának számító beruházásoknak. Felmerült az is, hogy az unió a kormányokat kihagyva finanszírozzon civil szervezeteket.
A Financial Times meg is jegyzi: a változások leginkább Budapestet és Varsót idegesíthetik fel, mivel sok támogatást kaptak, de a jogállamiság és a demokratikus normák területén állandó vitában állnak Brüsszellel.