A Fidesz elnökét - aki 2010 óta tölti be a kormányfői tisztséget - 134 igen szavazattal, 28 nem ellenében választották meg ismét miniszterelnökké a képviselők. Orbán Viktor ezután esküt tett az Országgyűlésben.
A kormány a kétharmados alkotmányos többség alapján áll, de mindig a három harmadot szolgálja majd - mondta a kormányfő. "Derűlátón, bizakodóan és tettre készen állok most Önök előtt" - jelentette ki. Köszönetet mondott mindenkinek, aki részt vett a választáson, és különösen azoknak, akik a Fidesz-KDNP-re szavaztak.
Orbán Viktor asztrológiai elemzéséből azt is megtudhattuk, hogy
"régen álltak olyan jól a csillagok Magyarország felett, mint éppen most".
"A magyar ügy ma nyert ügy, minden együtt van, amit a nagy tervek megkövetelnek" - fogalmazott. Hogy e tervekben
hol a helye a a több tízezer tönkrement életű devizahitelesnek, a kilakoltatás előtt álló családoknak, a 47 ezer forintból élő közmunkásoknak, vagy a félmilliónál is több gazdasági menekültnek, az sajnos nem derült ki a beszédből.
Orbán szerint "a magyarok akarata" "bátorítja és feljogosítja" a kormányt, hogy
"ne négy-, hanem tízéves kitekintéssel készítsük el. Sőt, inkább 12 éves időtávban kell most gondolkodnunk".
Kár, hogy a kisszerű és rövidlátó módon összerakott Alaptörvény szerint az április 8-i választási győzelem csak négy évnyi hatalomgyakorlásra "bátorítja és jogosítja fel" a Fideszt. Sebaj, kétharmaddal akár ezt is orvosolni lehet.
"Tudom, hogy sokan majd hihetetlennek tartják, én azonban elérhetőnek, hogy 2030-ra Magyarország Európa első öt olyan országa közé tartozzon, ahol a legjobb élni, lakni és dolgozni"
- emelkedett hruscsovi magasságokba Orbán. Igaz, hozzá kell tenni: a szovjet pártfőtitkár 1961-ben jóval kevésbé ambiciózus célt tűzött ki maga elé. Ő 20 év alatt akarta "utolérni és meghaladni" az Egyesült Államokat. Nos, az idősebbek a megmondhatói annak, hogy ez 1981-re sikerült-e?
Orbán Viktor szerint az eddigi sikerekhez hozzájárult, hogy "nyíltan kimondtuk: a liberális demokrácia korszaka véget ért". A kormányfő úgy fogalmazott, a magyarok válasza a megváltozott világra az, hogy
"a zátonyra futott liberális demokrácia bütykölése helyett inkább felépítettük a 21. századi kereszténydemokráciát."
Ez így konzervatív füleknek első hallásra jól hangozhat, ám a miniszternelnök politológiai elemzésével azért akad némi gond. A "liberális demokrácia" ugyanis még véletlenül sem azt jelenti, hogy a libsik, a a bevándorláspártiak, a genderlobi, vagy Soros György kormányoz. Ez nem egy politikai irányzat, hanem egy politikai rendszer. Amelynek többek közt az a sajátossága, hogy, bár a politikai döntések a többség akaratán nyugszanak, ám a politikai kisebbségbe szorulók jogait is tiszteletben tartják. Például
nem vezetnek róluk feketelistákat, nem rágalmazzák és bélyegzik hazaárulónak őket közpénzmilliárdokból folytatott kampányokban, nem tapossák el a sajtójukat, és helyet kapnak a közmédiában is.
A kereszténydemokrácia meg nem pusztán azt jelenti hogy, a keresztények, meg a bevándorlás - és genderellenesek vannak hatalmon. Hanem például azt is, hogy
a Krisztus tanításait hirdető kormány nem lopja szanaszét a nemzeti vagyont, nem hagyja magára a társadalom alsó egyharmadát, nem tart fent állami hirdetésekből olyan szennymédiát, amely a leggusztustalanabb obszcén vádakkal mocskolja be politikai ellenfeleit - és esetleg nem emeli történelmi egyházzá a legnagyobb történelmi egyházat, a katolikusokat rendszeresen gyalázó Hit Gyülekezetét.
Mint mondta, szeretné meggyőzni a szomszéd országokat, hogy összefogva, Európa legbiztonságosabb, leggyorsabban fejlődő, egységes gazdasági, kereskedelmi és közlekedési területévé építsék a Kárpát-medencét.
"Az elmúlt években számos bizonyságát adtuk, hogy a magyaroktól nem kell félni, aki együttműködik velünk, az jól jár."
- jelentette ki Orbán Viktor. Nos, ezt minden bizonnyal pontosan így gondolják
a Budapest és Belgrád között szinte kizárólag a saját cégeikkel vasutat építő kínaiak, vagy a magyar Ganz helyett az Eximbank 280 milliárdos kedvezményes hitelét megkapó oroszok is.
(Fotó: Béli Balázs/Alfahir)