"Ilyen a világbajnokságok történetében még sosem volt" - Foci, oligarchák és Vlagyimir Putyin

Ackermann Sándorral beszélgettünk az orosz labdarúgás érdekfeszítő világáról.

Miért rendez Oroszország vb-t? Üzlet, vagy inkább presztízs?

Egyértelműen inkább az utóbbi. De ennek is két, gyökeresen eltérő vetülete van: a külföldi és a hazai presztízs. Az előbbi terén a vb-rendezés inkább kockázattal jár, mint egyértelmű nyereséggel, hiszen ezzel gyakorlatilag nettó egy hónapra a Putyin-rezsimmel egyáltalán nem szimpatizáló nemzetközi sajtó céltáblájává teszik az országot. Arról nem is beszélve, hogy a 2018-as világbajnokságra szintén pályázó britek a rendezés összes hiányosságára rámutatnak, igyekeznek minél jobban aláásni a rendezvény tekintélyét.  De Moszkvát ennél sokkal jobban érdekli az oroszok felé mutatott erő, hatalom és gazdagság. És ez nem csak a vb-re, de minden más, nagy nemzetközi világversenyre is igaz. A rendszer befelé akarja legitimálni magát ezekkel a giga-rendezvényekkel. És ez javarészt sikerül is.

Cirkusz tehát lesz. De mennyire lesz kenyér? Mennyire éri ez meg az orosz gazdaságnak, bevállalják akár a  pénzügyi veszteséget is?

Simán. Négy évvel ezelőtt a szocsi téli olimpián is bevállalták. Elképesztő összeget, ötvenmilliárd dollárt költöttek rá, lekörözve ezzel a pekingi olimpia költségeit is. A Fekete-tenger partján hosszan elnyúló városon keresztül építettek egy harminc kilométeres autópályát, ami

annyiba került, mint a 2010-es vancouveri téli olimpia teljes költségvetése.

Természetesen egy kormányközeli cég kapta az állami megrendelést, ami persze, nekünk, magyaroknak se hangzik ismeretlenül.

És az oroszok nem húzzák fel magukat azon, hogy ilyen irgalmatlan pénzek mennek el presztízsberuházásokra?

A szocsi olimpia kapcsán a Levada Központ készített egy kutatást. E szerint az oroszok nagy része büszke arra, hogy a hazájuk olimpiát rendezett, Putyint pedig e siker megtestesítőjének tartják.

"Ugyanakkor a többség azt mondta: ha ő dönthetett volna, akkor ezt a rengeteg pénzt inkább az egészségügyre, vagy a szociális rendszerre költötte volna."

Van tehát az átlag orosz emberben egy ilyen érdekes ellentmondás. A felmérés után a Levadát aztán gyorsan "ügynökszervezetté" is nyilvánította az orosz kormány.

Ha ma döntene a FIFA, Moszkva akkor is megkapná a rendezés jogát?

Nem biztos. Azóta történt egy s más. A Krím annektálása és a kelet-ukrajnai háború radikálisan megváltoztatta Oroszország és a Nyugat viszonyát. Ez minden bizonnyal hatással lesz arra is, ahogyan a nemzetközi közvélemény megítéli a vb-t, a szankciók, illetve az energiahordozók árának zuhanása pedig a rendezés gazdasági oldalára is rányomja a bélyegét.

Akkor ez pénzügyileg még annál is nagyobb bukta lehet, mint, amit esetleg előre beterveztek?

A vb-re érkező szurkolók tömegei nyilván hatalmas összegeket fognak költeni, ez a turizmusnak, a vendéglátásnak óriási lehetőség. Csakhogy azokat a szállodákat, ahol meg fognak szállni, azokat az éttermeket és kocsmákat, ahol enni, meg inni fognak, sokszor egyedül a világbajnokság miatt hozzák létre. Moszkvában, vagy Szentpéterváron még van rá esély, hogy a rendezvény után is ki lehet használni ezeket a helyeket. De Kalinyingrádba, Jekatyerinburgba, vagy Szaranszkba július 15. után aligha fognak özönleni a vastag tárcájú nyugati turisták. Kérdés az is, hogy a világbajnokságra épített hatalmas stadionoknak mi lesz a sorsa. A szaranszki Mordovia Stadion 35 ezer ember befogadására képes.

"Ha ezt egy sima hétvégén meg akarják majd tölteni, akkor a háromszázezres város minden tizedik lakójának ki kellene mennie a harmadosztályú helyi csapat meccsére."

Mekkora távolságok lesznek a helyszínek között?

Mind a tizenegy város, amely otthont ad majd a meccseknek, Oroszország európai részén van. De az "Európai Unió cipőjében levő kavicsnak" is hívott Kalinyingrád és az Urál lábánál fekvő Jekatyerinburg így sem esik azért közel egymáshoz. Ez is jelentősen megdobja a költségeket. Le kell küzdeni a hatalmas távolságokat,  utakat kell építeni, reptereket bővíteni. Egyébként, hogy mekkora országról beszélünk, azt jól mutatja, hogy

aki mondjuk Vlagyivosztokból követi majd az orosz válogatott nyitómérkőzését, az nyolc órás időeltolódással kell, hogy számoljon.

A könyved nem csak a vb-ről, de az orosz fociról is szól. Mi az, amiben az orosz futballvilág markánsan különbözik a nyugatitól?

A szovjet labdarúgás kicsit megkésve, az ötvenes évektől kapcsolódott be a nemzetközi vérkeringésbe. Az ő nagy korszakuk a hatvanas évek voltak. Az 1960-ban megrendezett első Eb-t - igaz, azon még csak négy csapat indult - a Szovjetunió nyerte. A kommunista diktatúra idején a klubfocit még annál is jobban uralta a hatalom, mint Magyarországon. Közmondásos volt, hogy a fanatikus Dinamo Moszkva-szurkoló Berija gulággal fenyegette az ellenfél játékosait, ha meg merik verni kedvenc klubját.

Ez a hatalmi nyomás ma is jellemző?

Ebben a formában és szinten már nem. A csapatok nagy részét azonban ma is egy-egy állami cég, vagy kormányközeli oligarcha tartja fent.

Az oligarcháknak ez üzlet?

Igen, de nem közvetlenül. Az orosz fociba tett pénz szinte soha nem térül meg. A stadionon VIP páholyaiba viszont meg lehet hívni a politikai és gazdasági elit hatalmasságait, gazdagságot és erőt lehet demonstrálni. Ezt nem csak Oroszországban csinálják így, Abramovicsnak sem azért nagy biznisz a Chelsea, mert a beleölt sokmillió fontot feltétlenül visszatermeli a klub. Sokkal inkább azért, mert egy orosz oligarcha a futballnál jobb eszközt nem is találhatna arra, hogy a brit elit befogadja.

Putyin melyik csapatnak szurkol?

Putyint alapvetően nem izgatja különösebben a labdarúgás. Látja a benne rejlő hatalmas propaganda-és kommunikációs lehetőséget, de a dzsúdó, vagy a lovaglás sokkal jobban érdekli.
Ugyanakkor mégis csak tősgyökeres leningrádi, ami a korábban inkább középszerű csapatként ismert Zenit Szentpétervár felfelé ívelő pályáján azért meg is látszik.

"A múltkori szezonban több pénzt költöttek, mint a többi orosz első osztályú csapat összesen."

Talán még soha nem mozogtak akkora összegek az orosz fociban, mint manapság, a sikerek az utóbbi időkben mégse akarnak jönni.

Annyira nem, hogy az orosz válogatott az összes részt vevő közül a legalacsonyabban áll a világranglistán. Ilyen a világbajnokságok történetében még sosem volt, hogy a rendező ország indul a leggyengébb csapattal.

2008-ban Arsavinék még Európa-bajnoki bronzérmesek voltak. Mi történt tíz év alatt?

Sok minden. A legfontosabb változás talán az, hogy az orosz klubok számos, nyugati bajnokságban játszó orosz focistát "hazavásároltak". Óriási pénzeket öltek ebbe, messze a játékosok valós értékén felül is, ha kellett. Csakhogy ezzel végül nem azt érték el, hogy a hazai bajnokság lett jobb, hanem éppen ellenkezőleg: a visszatért labdarúgók kényelmesedtek bele a középszerű orosz futballba. Nem kapják meg azt a felkészítést és iramot, amit akár egy másodvonalbeli nyugati csapatnál. A propagandacélok felülírták a racionális szakmaiságot, meg is lett az eredménye.

Az Eb-n az orosz huligánok már letették a névjegyüket. Most is várható tőlük hasonló fellépés?

Aligha. 2016-ban a marseille-i balhé után számos orosz politikus nyíltan megveregette a huligánok vállát, és büszkeségre okot adó erődemonstrációként kezelték a fél város szétverését. Amit azonban külföldön lehet, sőt dicséretes, az otthon szigorúan tilos. Az orosz hatóságok, beleértve a szolgálatokat is, nagyon komolyan készülnek a vb-re. Nyílt titok, hogy a legkomolyabb hool csoportok vezetőit megkeresték, s udvariasan megkérték, hogy a mérkőzéseket inkább otthonról kövessék. Azt azonban nem lehet kizárni, hogy a britek szeretnének visszavágót Marseille után, vagy, hogy az oroszokkal hagyományosan "szívélyes" viszonyt ápoló lengyelek keresnek alkalmat az összetűzésre.

Az orosz ellenzék vajon kihasználja majd a világsajtó figyelmét?

Nagyon kevés lehetőségük lesz rá. A hatóságok minden rendszerellenes megmozdulást igyekeznek megakadályozni a vb idején. Van olyan város, ahol ebben az egy hónapban csak egy külvárosi parkban, néhány délutáni órában lehet majd politikai demonstrációkat tartani.

Oké, akkor essünk túl a kihagyhatatlan zárókérdésen:ki nyeri a vb-t?

Európai hegemóniát várok. A spanyolokat, németeket, vagy a franciákat látom esélyesnek.

Legyünk szigorúak: ha egymilliód lenne rá, melyikre tennéd fel?

A franciákra.

Az elmúlt évek tükrében nagyon bátor vagy.

Magas odds-ra érdemes tenni.

Az oroszok megjáratják az űrben a nyitómeccs labdáját

Egy orosz és két amerikai űrhajós márciusban vitte magával a labdát, amellyel pár napja játszottak is egy kicsit a súlytalanság állapotában.A labda vasárnap tér vissza a Földre, akkor landol ugyanis a kazah sztyeppe közepén Szojuz-kapszulában egy háromfős legénység.