Mi indokolta a szuverenitásvédelmi törvény elfogadását? – ezzel a kérdéssel indította Rostás Szabolcs, a Krónika főszerkesztője, a beszélgetés moderátora a szuverenitásvédelemről szóló panelbeszélgetést a 33. Tusványoson. A 24.hu részletesen beszámolt a beszélgetésről, amelynek résztvevői Tuzson Bence, Kósa Lajos, Panyó Mikós és Lánczi Tamás voltak. Mint megtudhattuk,
mindannyian aggódnak Magyarország szuverenitásáért, amit természetesen csakis a Fidesz tud megóvni
– összegezhetnénk az elhangzottakat röviden.
Elsőként Tuzson Bence igazságügyi miniszter kapta meg a szót, aki arról értekezett, hogy ebben a változó világban az országok szuverenitását folyamatos támadások érik, amelyek ellen a „nemzeti” kormányoknak kell fellépniük. Azzal folytatta, hogy a nagyobb hadsereggel és lélekszámmal, erősebb gazdasággal rendelkező országok érdekérvényesítése nagyobb, majd célzott rá, hogy az Európai Unió tehetetlen velük szemben, sőt. Úgy véli, az unió olyan kérdésekben is megnyilvánul (pl. a bíróságok működése is), amelyekbe nem szólhatna bele az alapszerződések értelmében, épp ezért volt szerinte indokolt a szuverenitásvédelmi törvény elfogadása.
Indulhassanak egyesületek, semmi baj, csak akkor csináljunk egyenlő szabályokat, hogy ugyanaz vonatkozzon rájuk, mint a pártokra
– mondta Kósa Lajos országgyűlési képviselő, a Honvédelmi és Rendészeti Bizottság elnöke.
A politikus előbb az amerikai demokráciafejlesztési alap és a Soros-féle Open Society hazai befolyását kritizálta, majd azt nehezményezte, hogy az egyesületekre más törvények vonatkoznak, mint a pártokra. A szavazók nem tudhatják, hogy egyes, a választáson induló szervezetek mögött kik állnak – következtetett Kósa. Elmondta, azért érvelnek amellett, hogy külföldi erők által finanszírozott szervezetek ne indulhassanak a hazai választásokon, mert végső soron az nyeri a választást, akinek több pénze van. Hozzátette: Akkor a Gyurka bácsi a Putyinnal fog versenyezni, hogy kinek ad több pénzt.
Azonban Kósa Lajos figyelmen kívül hagyott egy fontos részletet:
Orbánék rengeteg külföldi politikust pénzelnek, miközben az ilyet itthon a szuverenitás megsértésének tartják. Erről valahogy nem esett szó.
Panyi Miklós parlamenti és stratégiai államtitkár következett, aki arról beszélt, hogy az elmúlt időszakban különböző jogi és eljárásrendi eszközökkel gyakorol nyomást az unió Magyarországra, ami ellen fel kell szólalnunk. Kósa fontosnak tartotta kiemelni, hazánk semmilyen, a saját szuverenitására vonatkozó hatáskört nem engedett át az uniónak, kizárólag közösen gyakorolt hatáskörök vannak. Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője maradéktalanul egyetértett:
A szuverenitást nem csak az Európai Unió és mások vonatkozásában kell megvédeni, hanem létrejött egy olyan szürke zóna, ahol bizonyos szereplők civil szervezetnek, sajtónak állítják be magukat, de valójában politikai nyomásgyakorlás a céljuk. Erről a szürke zónáról eddig szemérmesen nem beszéltünk, a Szuverenitásvédelmi Hivatal ezt akarja a maga korlátozott eszközeivel feltárni.
A beszélgetés egy pontján Lánczi magához ragadta a szót, és kijelentette, hogy szerinte fontos lenne az általa vezetett a Szuverenitásvédelmi Hivatal jogköreinek szélesítése. (Ami olyannyira fontos feladatot lát el, hogy hónapokig elérhetetlen és megtalálhatatlan volt, de legalább 4 milliárdot már belepumpáltak.) Részletek a 24.hu cikkében.
(Címlapkép: MTI)