2018. 06. 21. 10:20

Heti két napot a kormány megrendelésére dolgoznának az MTA kutatói?

A költségvetés mellett az MTA kutatási témáiba is beleszólhat a kormányzat, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjának igazgatója szerint ugyanis az intézet kutatói idejük egy részében a kormányzat által preferált témákon dolgozhatnának. Rudas Tamás szerint ez lehetne a kompromisszum, mivel az intézet vezetője nem lát lehetőséget arra, hogy a kormány a tudományos szabadságot korlátozó terveitől teljesen elálljon – írja a 24.hu.

A kormány tervei szerint jövőre az MTA kutatóintézetei finanszírozásának egy része, 20 milliárd forint átkerül az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz. Közben a Schmidt Mária tulajdonában levő Figyelő, listát készített azokról a tudományos munkatársakról, akik MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjának intézeteiben a bevándorlást, a genderelméletet, illetve a homoszexualitást kutatják.

Rudas Tamás először közleményben állt ki kollégái mellett:

Mi az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontban büszkék vagyunk a kutatóinkra. Büszkék vagyunk rájuk, függetlenül attól, hogy a határon túli magyarok helyzete, a társadalmi egyenlőtlenségek, speciális helyzetű társadalmi csoportok, a közpolitika intézményeibe vetett bizalom vagy a sajtószabadság érvényesülése terén folytatnak felfedező kutatást. A Társadalomtudományi Kutatóközpontban a témaválasztás szabad, mert csak a szabad, kíváncsiság által vezérelt témaválasztásból származik igazi innováció.

A 24.hu információ szerint azonban korábban épp ő javasolta MTA elnökének, Lovász Lászlónak egy levélben, melyet a kutatóközpont belső hálózatán is közzétettek, hogy a

kutatóhálózat munkatársai idejük egy részében a kormány által megjelölt témákon dolgozzanak.

Rudas javaslata szerint a kutatók heti két napot nem a saját "kíváncsiság alapján végzett" kutatásukkal, hanem a kormány megrendelésére, annak kedves témák vizsgálatával foglalkoznának, a kutatandó témákat pedig minden évben egy minisztériumi és akadémiai vegyes bizottság állapítaná meg, a közösen elfogadott feladatokat pedig szétosztanák a kutatóhálózat intézményei között.

Rudas úgy fogalmaz:

minél inkább csökken a kutatási szabadság, annál több jövedelmet kell ajánlani, különben a kutatóhálózat működése ellehetetlenül, a kutatók nagy része külföldre távozik .

Javaslatához magyarázatképpen azt is hozzáfűzte, hogy

nem lát igazi lehetőséget arra, hogy a kormány teljes mértékben feladja a terveit, a vázolt kompromisszumot azonban elérhetőnek gondolja.