A Jobbik nem szeretné, hogy a tudományos életbe visszajöjjön a Rákosi-korszak

Nem kell több magyar narancs!

„A Fidesz célja megfélemlíteni az egész magyar társadalmat közmunkástól átlag dolgozón keresztül egészen a tudósokig” – jelentette ki Ander Balázs, a Jobbik országgyűlési képviselője, az Országgyűlés Oktatási Bizottságának alelnöke. A politikus úgy véli, annak a javaslatnak, mellyel a kormányzat közvetlenül beleszól a tudományos életbe, ez a célja.

Heti két napot a kormány megrendelésére dolgoznának az MTA kutatói?

A költségvetés mellett az MTA kutatási témáiba is beleszólhat a kormányzat, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjának igazgatója szerint ugyanis az intézet kutatói idejük egy részében a kormányzat által preferált témákon dolgozhatnának. Rudas Tamás szerint ez lehetne a kompromisszum, mivel az intézet vezetője nem lát lehetőséget arra, hogy a kormány a tudományos szabadságot korlátozó terveitől teljesen elálljon - írja a 24.hu.

Ander párhuzamot vont az Orbán-kormány politikája és Bokros Lajos oktatás- és kultúraellenes gondolatai között. Az egykori szocialista pénzügyminiszter a kilencvenes évek közepén azt mondta: „Burundiban sincsen felsőoktatás, mégis jól elvannak.” Később a KDNP-s Pálffy István azt mondta: „Redukálni kell a magyar diplomások és érettségizők számát!” – emlékeztetett a jobbikos politikus. Kijelentette, ezek a gondolatok nem illenek abba a XXI. századi koncepcióba, amit a Jobbik oktatáspolitika és tudománypolitika kapcsán magáénak tart. Mint fogalmazott: a Fidesz megszüntette a tanszabadságot, központosított mindent az oktatás területén, most pedig a kutatásra szánt pénzekkel szeretné ezt tenni a kormány.

A képviselő szerint sokan érzik annak veszélyét, hogy a politika rátenyerel a tudományos kutatásokra, amire már volt példa: a Rákosi-időkben a magyar narancs.

Nem szeretnénk, hogy ezek az idők visszatérjenek

– hangsúlyozta Ander. Úgy látja, hatalmas a nyomás a Magyar Tudományos Akadémián ezzel az

eufemizmussal forrásallokációnak nevezett pénzlenyúlással.

Magyarországon a kutatás-fejlesztésre fordított összegek a GDP 1,4 százalékát érik el, ami nagyon alacsony – ismertette –, de szerinte ezen a problémán nem így kellene javítani. Pökhendinek nevezte azt a szakmai egyeztetést is nélkülöző döntést, ahogy a Fidesz ezt a számukra elfogadhatatlan elképzelést a jövő évi költségvetésben a tudományos élet elé tárta. A Jobbik erre nemet mond – ismertette –, mert féltik az alapkutatásokat, a fiatal, agilis kutatók biztonságát.

Hiszünk a tudományos kutatás szabadságában

– zárta szavait a jobbikos honatya.