Ander Balázs a finn példán keresztül mutatta be, hogy az oktatásra, mint a legfőbb humánerő-képző rendszerre költött források emelik fel egy ország gazdaságát és társadalmát. Nem azért lett jó a finn oktatás, mert volt egy gazdag, erős állam, hanem azért lett egy gazdag, erős állam, mert csináltak egy jó oktatást – vélekedett.
A politikus szerint ezt a tényt nem ismeri fel a fideszes kormányzat.
Ezt bizonyítja, a 2015-ös PISA-felmérés, amelyből kiderül, a 15 éves fiataljaink negyede gyakorlatilag funkcionális analfabéta, alkalmatlan a XXI. századi követelményeknek megfelelő munkavégzésre.
„Ennyi árokparti munkavállalóra már pedig nem lesz szüksége a gazdaságnak”
- fogalmazott.
Ander Balázs felhozta az országos kompetenciamérések tanulságát is, mely szerint a 10. osztályos szakközépiskolai fiatalok eredményei rosszabbak, mint a hatodik évfolyamos gyerekeké.
„Adódik a kérdés, hogy ilyen tudásszinttel hogyan lehet az adott szakma mesterévé válni, és felkészülni az élethosszig tartó tanulás kihívásaira? Nyilván sehogy”
- hangsúlyozta a politikus
A jobbikos képviselő beszélt arról is, hogy a fejlett társadalmakban az oktatás a társadalmi egyenlőtlenségek mérséklésének a legfőbb eszköze, nálunk viszont mindezt keresztbe vágja a hihetetlen extrém szelektivitás. Ugyanakkor szerinte arra a kérdésre sincs megnyugtató válasz, hogy
mi lesz a nagyszámú, iskolaelhagyó fiatallal, akik úgy lépnek ki az iskolából, hogy nem szereztek szakmát, és sokszor a nevüket sem tudják rendesen leírni. Az ő arányuk országosan 12,5, az észak-kelet-magyarországi régióban pedig már 20 százalék feletti
– emlékeztetett a szakpolitikus arra, mit okozott, hogy az Orbán-kormány lecsökkentette a tankötelezettség mértékét.
Ha nem lesz sikeres az integráció, akkor milyen jövő vár azokra az óriási gettórégiókká züllő, lassan megyényi területeket felölelő perifériákra, ahol sokan nem hallották azt a szentenciát, hogy iskola nélkül, fiatalon, a nyomorba sokat szülni, nem kulturális jog és erény? – kérdezte, majd hozzátette:
„nem tartozom azok közé, akik szerint az lenne a megoldás, hogy gender-szakos diplomát adok mondjuk Kolompár Dzsennifer, vagy Kalányos Józsi kezébe”.
Arra viszont választ vár Ander Balázs, hogy az alapoktatás, valamint a „pedagógiai elfekvővé váló szakképzés” megerősítése nélkül miként lehet elkerülni a lecsúszást és összeomlást. Ugyanis a társadalmi béke szempontjából egyáltalán nem mindegy, hogy mennyi képzetlen embert kell eltartania az országnak – fűzte hozzá.
A költségvetés legnagyobb vesztese a magyar jövő
Papíron az Orbán-kormány által benyújtott költségvetés négy pilléren nyugszik: a biztonság megőrzésén, a növekedés fenntartásán, a családok támogatásán, valamint a teljes foglalkoztatottságon. Azonban Z. Kárpát Dániel napirend előtti felszólalásában visszahozta a kormánypártiakat a Csillagkapu túloldaláról a rögvalóság irányába.
Nos, ha hitt is abban, hogy választ kap ezekre a fontos kérdésekre, akkor a reményei gyorsan szertefoszlottak. A levezető elnök Jakab István szerinte cigányozott Ander Balázs, és ezzel is adta tovább a szót a humántárca államtitkárának. Rétvári Bence azonban kibővítette a kört, szerinte Ander Balázs a cigányságon kívül megsértette a diákokat, a pedagógusokat, egész megyéket, sőt, „mindenkit, aki szembejött”. Pedig szerinte a Jobbik nem hiteles oktatási kérdésben, mert korábbi oktatási tanácsadója (Rétvári nem mondta ki a nevét, de azért ne feledjük el, Menyhért Ildikóról van szó, aki maga is romaként segített a gyakorlatban a mélyszegénységben élő cigány gyermekeknek) "belekeveredett egy gyermekbántalmazási ügybe".
Egyébként az államtitkár szerint vonzóvá tették a pedagóguspályát, egyre több fiatal akar tanár lenni, szóval, nincsen semmi probléma.
(Címlap- és borítókép: Ander Balázs - fotó: Béli Balázs / Alfahír)