Kína maga mellé édesgetné az EU-t az USA-val vívott kereskedelmi háborúban

A kínaiak igyekeznek nyomást gyakorolni az Európai Unió döntéshozóira, hogy együtt lépjenek fel Donald Trump kereskedelmi háborút szító tevékenységével szemben – számolt be a portfolio.hu a Reuters cikkére hivatkozva. Az amerikai elnök június 15-én jelentette be, hogy az Egyesült Államok 25 százalékos vámot vet ki összesen 50 milliárd dollár értékű Kínából importált csúcstechnológiás termékre július 6-tól. A válaszlépéssel a kínaiak sem maradnak adósak, és ők meg amerikai importtermékekre vetnek ki vámot, miközben az Európai Uniót is a maguk oldalára állítanák egy Amerika-ellenes szövetség részeként.

A Reuters értesülése szerint a kínaiak először egy kemény hangvételű, közös közlemény kiadását sürgetik az EU-nál. Ebben elítélnék Trump kereskedelempolitikáját, később pedig jöhetne a Kereskedelmi Világszervezet előtti közös fellépés. Az együttműködésért cserébe a belső piacuk megnyitását ajánlják.

Kína kihasználná a gyengülő amerikai és európai kapcsolatokat

A hírügynökség azt is tudni véli, hogy EU-s tisztségviselők többször is találkoztak Brüsszelben, Berlinben és Pekingben magasrangú kínai döntéshozókkal, köztük a miniszterelnök-helyettessel, illetve a kínai állam első számú diplomatájával.

Kína állítólag azt szeretné elérni, hogy a július 16-17-én Pekingben megrendezésre kerülő EU-Kína találkozót követően adjanak ki egy közös közleményt, amelyben elítélik Donald Trump és az Egyesült Államok kereskedelempolitikáját. Továbbá Kína egy Washington elleni szövetséget hozna létre az Európai Unióval.

A Reutersnek az EU egyik tisztségviselője azonban kijelentette, ez nem fog megtörténni, és ezt a kínaiakkal közölték is.

Kína és Európa „természetes szövetségesek”, ezért „kéz a kézben kell ellenállniuk a szabad kereskedelmet veszélyeztető intézkedéseknek”

– áll a kínai állami Xinhua hírügynökség szerkesztőségi cikkében. A jelzés egyértelmű, de az EU egyelőre hajthatatlan. Szakértők szerint ráadásul a kínai csábítás a belső piacok megnyitásával csak szimbolikus lépéseket jelentene, konkrét ajánlat nincs.

Ugyanakkor Kína érzékeli és igyekszik kihasználni, hogy Trump politikája mélypontra küldte a transzatlanti kapcsolatokat. Szüksége van szövetségesre, mert egyedül könnyen alulmaradhat az Egyesült Államokkal szemben. Nehezíti a helyzetet, hogy az EU több ponton is egyet értett az USA által Kína kereskedelempolitkájával szemben felhozott kritikákkal. Emellett folyamatban van egy olyan szabály elfogadása, ami korlátozná a külföldi felvásárlásokat az Európai Unióban, ez pedig egyértelműen Kína és kínai cégek ellen irányulna.

Félelemmel tölti el Európát a kínai étvágy

Januárban derült fény arra, hogy egy kínai óriásvállalat vásárolta fel Belgium második legnagyobb kereskedelmi kikötőjét. Míg anno a gyarmatosítás korában a nyugati nagyhatalmak előjogokat kényszerítettek ki a kínai kikötőkben, olykor pedig katonai erővel harcoltak ki maguknak előnyös területeket, a mai kínai nagyvállalatok egyszerűen „csak” bevásárolják magukat Európába. Korábban a Foreign Policy összeszedte, hogy a kínaiak hol és hogyan vásároltak meg több európai országban is kikötőket. De más iránt is érdeklődést mutatnak, Kína óriási összegeket fektet német fejlett technológiai cégek felvásárlásába is. A Kuka német ipari robotgyártó cég felvásárlása olyan éles reakciókat váltott ki politikai szinten, hogy egy korábbi kínai látogatásán Angela Merkel a német vállalatok előtt is hasonló lehetőségek megnyitására szólította fel Pekinget.

Az amerikai vámra válaszcsapással készül Kína

Az MTI szerdai hírösszefoglalója – szintén a Reuters alapján - arról tudósított, hogy Kína július 6-tól 34 milliárd dollár értékű amerikai importtermékre vet ki vámot, válaszul a kínai termékeket sújtó amerikai döntésre.

Az amerikai vámok miatt Kína már júniusban jelezte, hogy az amerikai döntéssel megegyező válaszlépést tesznek, szintén július 6-tól. Először 34 milliárd dollárnyi amerikai termékre vetnek ki 25 százalékos vámot, majd ezt fokozatosan összesen 50 milliárd dollárnyi termékre terjesztik ki.

„Kína nyilvánvalóan nem kíván kereskedelmi háborúba bocsátkozni, de az Egyesült Államok ezen rövidlátó, kártékony és rosszindulatú viselkedése miatt kénytelen erős válaszlépéseket tenni és határozottan megvédeni nemzeti érdekeit”

- közölte a kínai kereskedelmi minisztérium azután, hogy Donald Trump bejelentette a kínai termékek vámjára vonatkozó döntését.

Kína a tervek szerint 106 termékre vet ki 25 százalékos pótlólagos importvámot, amelyek között olyan mezőgazdasági cikkek is szerepelnek, mint a szójabab, a kukorica, a marhahús, a narancslé és a dohány, illetve a listán vegyi anyagok mellett gépjárművek, valamint 15 és 45 tonna közötti önsúlyú repülőgépek is vannak.

A szófiai 16+1 találkozón is előkerülhet a téma

A hétvégén, egész pontosan szombaton kerül sor Szófiában a Kína és 16 kelet-közép-európai ország miniszterelnökeinek (16+1) újabb találkozójára, amelyen megfigyelőként jelen lesznek Ausztria, Fehéroroszország, Svájc, Görögország, illetve az Európai Unió képviselői. Borítékolható, hogy az USA-val vívott kereskedelmi háború itt is része lesz a megbeszéléseknek, és Kína kihasználja az alkalmat majd érveinek felsorakoztatására.

Elképesztő konfliktus van kialakulóban

Június közepén Hídfő vagy ütközőzóna? Kelet-Közép-Európa 21. századi szerepe Ázsia és Európa között címmel vitát szervezett a Pallas Athéné Innovációs és Geopolitikai Alapítvány (PAIGEO). Molnár Tamás Levente, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója arra hívta fel a figyelmet, hogy Kína kemény, agresszív felvásárlásba kezdett Európában, és az az elvárása, hogy szabad hozzáférést biztosítsanak számára a piacokhoz. Szerinte Kínának nincs szüksége hidakra, a közép-európai térség sokadlagos prioritás neki. „Ha a németekkel akarnak tárgyalni, akkor leülnek a németekkel, és nem kellenek hozzá V4-ek” - szögezte le Molnár. Annak is hangot adott, hogy elképesztő konfliktus van kialakulóban a nyugati és a keleti félteke, vagyis Kína között.

Nyugat-Európa egyébként fenntartásokkal kezeli a 16+1 együttműködést, tartva attól, hogy Kína ezzel gyengíti az Európai Uniót.

A 16+1 kezdeményezés, amelynek keretében Kína milliárdokat invesztál 16 kelet-közép európai országba "nem az EU szétszakítását szolgálja"

- jelentette ki Vang Ji kínai külügyminiszter Heiko Maas német külügyminiszterrel folytatott májusi berlini megbeszélésén. Vang Ji szerint „pozitívan kellene értékelni” a kínai beruházásokat és cégfelvásárlásokat Európában, mert nem az EU gyengítését szolgálják, hanem a növekedést, amely „egész Európa hasznára van”.

Tavaly november végén Budapesten tartották meg a 16+1 találkozót, ami számos megállapodást eredményezett Magyarország és Kína között. Az együttműködésről és az egyezségekről alábbi cikkünkben olvashatnak részletesen:

Budapest rövid időre nemzetközi csomóponttá vált - de mi is az a 16+1?

Mi az a 16+1?Röviden összefoglalva a 16 a közép- és kelet-európai országokat jelenti, a +1 értelemszerűen Kínát. Az ázsiai nagyhatalom a régió államait egy kategóriaként kezeli, az ötletet Li Ko-Csiang miniszterelnöknek tulajdonítják. Kína érdekei egyértelműek, viszont a helyzet mégsem olyan egyszerű, mert a térség országai különböző fejlettségi szinten állnak és mások a motivációik.

Láttál valami izgalmasat?
Küldd be nekünk!
Szerkesztő:
Harmati András

Friss