A G7 portálnak írt válaszból kiderült, hogy az elmúlt hetekben amúgy is kevesebb áramot termelt a megszokottnál az atomerőmű, ezt a helyzetet súlyosbította, hogy a Duna – többek között az alacsony vízállás miatt – olyan mértékben melegedett fel, ami már az atomerőmű szerint is „adminisztratív korlátot jelent a blokkok üzemeltetésére”.
Ez azt jelenti, hogy amennyiben a víz hőmérséklete tovább emelkedik, akkor tovább kellett volna csökkenteni az áram termelését, vagy akár le kellett volna állítani az egész erőművet. Ráadásul a vízhőmérséklet mérése Paksnál augusztus eleje óta technikai akadályokba ütközik, így az ezt ellenőrző hatóság a legmelegebb napokon csak a reggeli órákban – tehát amikor a leghidegebb a víz – rögzítette a hőfokot.
A lap emlékeztetett, hogy az egész Európát sújtó kánikula miatt Németországban és Franciaországban is le kellett állítani reaktorokat, ugyanis a hűtést szolgáló folyók hőmérséklete elérte a 26 Celsius fokos értéket.
Hazánkban megengedőbb a szabályozás: a paksi erőmű addig gond nélkül működhet, amíg a hűtővíz bebocsátásának pontjától a folyón lefele 500 méterre nem éri el a Duna hőmérséklete a 30 fokot.
Nos, a hivatalos tájékoztatás szerint ezt ugyan nem érték el, Kovács Antal a portálnak azt mondta, hogy 29,8 fok volt a legmagasabb, amit mértek.
Fontos szempont, hogy ha megvalósul a bővítés, éveken keresztül fog egyszerre termelni Paks 1. és Paks 2., és persze az is biztos, hogy ennél hűvösebb sem lesz.
(Címlap- és borítókép: a magyar nukleáris létesítmény és a Duna - fotó: Alfahír)