Judith Sargentini az Európai Zöld Párt képviselőjeként készítette el a magyar jogállamiságról szóló jelentését, amelyet júniusban fogadott el az Európai Parlament belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottsága (LIBE), 37 tag támogatásával és 19 ellenszavazattal.
A jelentéstervezet áprilisi brüsszeli ismertetésén Judith Sargentini egyebek mellett kitért arra, hogy Magyarországon korlátozták az alkotmánybíróság hatáskörét, csorbították a bírói függetlenséget, valamint romlott a sajtó- és a szólásszabadság helyzete is, illetve támadást indítottak a civil társadalom ellen. Azt is kiemelte, nem a menedékkérőkről van szó, hanem arról, hogy a magyarok alapjogai hogyan érvényesülnek, az állam miként bánik a polgáraival, s ezt látva az EU-nak kötelessége cselekedni.
A jelentés indokoltnak tartaná az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti többlépcsős eljárás megindítását, amely végső soron akár Magyarország szavazati jogának a felfüggesztésével is járhat, ehhez azonban az összes többi tagállam egyhangú támogatására van szükség, amire nem sok esély van.
Orbán Viktor a júniusi szavazást követően újságíróknak kijelentette, szerinte „nyomást akarnak gyakorolni Magyarországra”, hogy változtassa meg az álláspontját a bevándorlás kérdésében. A kormányfő a már jól ismert Soros-bélyeget is bevetette érvelésénél: a Sargentini-jelentést „Soros-jelentésnek” nevezte, hozzátéve, az azt készítő Judith Sargentini zöldpárti jelentéstevő „Soros György embere”.
A Magyar Idők mostani cikke egyébként elismerte, hogy a kvótarendszer azóta lekerült a napirendről. Igaz, ezt annak tulajdonítják, hogy „a magyar álláspont mellett több állam is felsorakozott”.
A tagállamok egyelőre valóban nem tudnak dűlőre jutni a kvóta ügyében, ezért az Európai Tanács eddig félretette a kérdést, ugyanakkor a Tanács és a Parlament javaslata továbbra is tartalmazza az automatikus elosztási mechanizmust, és az előző, bolgár elnökség is támogatta. Az alapvetően Orbán bevándorláspolitikájához közelebb álló osztrák elnökség alatt azonban egyelőre nem úgy tűnik, hogy a kérdés visszatérhet.
Júniusban Balczó Zoltán, a Jobbik EP-képviselője az Alfahír megkeresésére válaszolva a jelentés kapcsán elmondta, hogy a jogállamiság csorbításának kérdésében a jelentés jogos és súlyos kifogásokat fogalmaz meg. Ugyanakkor megjegyezte: alaptalan vádakat tartalmaz arról, hogy Magyarországon antiszemitizmus és rasszizmus van, vagy például nem biztosítják a nők jogait.
Fotó: Koszticsák Szilárd/MTI
A LIBE-bizottság elfogadta a jogállamiság magyarországi helyzetéről szóló különjelentést
Nagy többséggel elfogadta a jogállamiság magyarországi helyzetéről szóló különjelentést (az úgynevezett Sargentini-jelentést) hétfőn az Európai Parlament (EP) belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottsága (LIBE). Ez azt tartalmazza, hogy Magyarországon fennáll a veszélye az uniós értékek súlyos és módszeres megsértésének, vagyis indokolt az alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás megindítása.