A szavazáson 56 képviselő vett részt: 37-en támogatták a számos ponton módosított tervezetet, 19-en ellene voksoltak, senki nem tartózkodott. A Fidesz-KDNP-s politikusok önálló módosító indítványainak nagy többségét elvetette a szakbizottság – olvasható az MTI összefoglalójában.
MEPs @EP_Justice back triggering of Art. 7 to avoid a breach of EU values in Hungary pic.twitter.com/3Hyt4zMw3U
— LIBE Committee Press (@EP_Justice) 2018. június 25.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn, londoni munkalátogatása alkalmával az MTI-nek azt mondta: Brüsszelben koncepciós eljárás zajlott Magyarországgal szemben, és ezt most egy politikai ítélettel zárták le. Szijjártó sorosozott is egyet, és kijelentette:
„Brüsszelben Soros György kottájából játszanak, Soros György nézeteit és érdekeit képviselik, mi pedig Magyarországon a magyar emberek érdekeit nézzük.”
Varga Judit uniós kapcsolatokért felelős államtitkár hétfői közleményében azt írta, „a jogállam megcsúfolását jelenti” a Sargentini-jelentés elfogadása, amit politikai vádiratnak nevezett.
„A balliberális többség ma egy politikailag motivált, csúsztatásokkal teli vádiratról szavazott. Természetesen jobb lett volna, ha az ügy el sem jut idáig, hisz a jelentés jogilag megalapozatlan, koholt vádakat terjesztett elő”
- fogalmazott Varga.
Hozzátette, bíznak benne, hogy Magyarország szövetségeseinek segítségével szeptemberben sikerül lezárni „a politikai boszorkányüldözés újabb fejezetét”. Továbbá azt írta: a pozitív végkimenetel érdekében folytatják a kétoldalú egyeztetéseket és továbbra is mindent megtesznek annak érdekében, hogy „a kettős mérce elve ne érvényesülhessen az Európai Unióban”.
Orbán Viktor a szavazást követően Budapesten nyilatkozott újságíróknak, kijelentette: „nyomást akarnak gyakorolni Magyarországra”, hogy változtassa meg az álláspontját a bevándorlás kérdésében. A Sargentini-jelentést „Soros-jelentésnek” nevezte, hozzátéve: az azt készítő Judith Sargentini zöldpárti jelentéstevő Soros György embere.
A jelentéstervezet árpilisi brüsszeli ismertetésén Judith Sargentini egyebek mellett kitért arra, hogy
Magyarországon korlátozták az alkotmánybíróság hatáskörét, csorbították a bírói függetlenséget, valamint romlott a sajtó- és a szólásszabadság helyzete is, illetve támadást indítottak a civil társadalom ellen. Azt is kiemelte, nem a menedékkérőkről van szó, hanem arról, hogy a magyarok alapjogai hogyan érvényesülnek, az állam miként bánik a polgáraival, s ezt látva az EU-nak kötelessége cselekedni.
A jelentés indokoltnak tartaná a hetes cikk megindítását, ami egy olyan, többlépcsős eljárást tenne lehetővé, amely végső soron akár Magyarország szavazati jogának a felfüggesztésével is járhat, ehhez azonban az összes többi tagállam egyhangú támogatására van szükség, amire nem sok esély van. A különjelentés várhatóan ősszel kerül az Európai Parlament plenáris ülése elé.
Újabb állomása a magyar kormány szalonképtelenné válásának
A jelentés szeptemberi elfogadásához az összes képviselő legalább felének (375 fő), és a jelenlévők kétharmadának kell szavaznia. A néppárti frakció összlétszáma 217 főt tesz ki, ugyanakkor a parlament három nagy képviselőcsoportja (a néppártiak, a szocialisták és a liberálisok) a fontos szavazások előtt megegyezésre törekednek, és általában együtt szavazzák meg a kompromisszumos javaslatot. Ez előrevetíti, hogy a Néppárt támogatására is szükség lesz a jelentés elfogadásához és a folyamat továbbléptetéséhez. Az Európai Néppárt azonban megosztott, s a most elfogadott dokumentumhoz számos szigorító módosító javaslatot is néppárti képviselők adtak be. Az indítvány Európai Tanács általi befogadásához a tagállamok négyötödének egyetértése kell, míg a szankciók életbe léptetéséhez egyhangú döntés szükséges. A ma született döntés elsősorban az üzenetértéke miatt fontos, s egy újabb állomása a magyar kormány szalonképtelenné válásának. Bár az Európai Néppártnak a jövőre tartandó európai parlamenti választás előtt nem érdeke sem a Fidesz kizárása, sem az ezzel kapcsolatos elhúzódó viták, ugyanakkor azt világosan érzékelik a Fidesz pártcsaládjának fajsúlyosabb szereplői, hogy Orbán Viktor kormányának intézkedései egyre kevésbé védhetőek a különböző európai fórumokon. (Kovács János politológus, elemző)Balczó Zoltán, a Jobbik EP-képviselője az Alfahír megkeresésére elmondta: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter már áprilisban is minősíthetetlen módon kérdőjelezte meg a LIBE-bizottság illetékességét, ahelyett, hogy tételesen és határozottan cáfolta volna meg a jelentéstervezet kritikus pontjait. Balczó Zoltán szerint Szijjártó ezzel több néppárti képviselőt is a magyar kormány ellen hangolt, márpedig a szeptemberi plenáris ülésen az Európai Néppárt képviselőinek döntő befolyása lesz a jelentésre.
A Jobbik EP-képviselője hangot adott annak a véleményének is: talán a magyar kormány célja pont az, hogy szeptemberben elfogadják az úgynevezett Sargentini-jelentést, így továbbra is Magyarországot az EU által megtámadott országként lehetne beállítani, illetve tovább lehetne folytatni azt a politikai propagandát a következő két választáson is, amit az áprilisi kampányban folytatott a Fidesz-KDNP. Ez azonban hosszú távon súlyosan rombolná Magyarország presztízsét – tette hozzá Balczó Zoltán.
A jelentéssel kapcsolatban elmondta, hogy a tervezetet három részre lehetett bontani. Az egyik Magyarország migránspolitikájával foglalkozik, ennek kapcsán az EP-képviselő emlékeztetett rá: 2015. december 2-án, amikor még csak jelentés nélkül vitáztak az ország migrációs politikájáról, egyedül ő védte meg a magyar álláspontot, mert a Fidesz képviselői nem jelentek meg az ülésen. A tervezet második részét Balczó Zoltán úgy értékelte, hogy az jogos és súlyos kifogásokat fogalmaz meg. Ebben esik szó Magyarország igazságügyi rendszeréről, a bíróságokról és az ügyészségekről, a vélemény szabadságának kérdéséről, valamint az állami intézmények függetlenségéről (ennek kapcsán már látható az Állami Számvevőszék politikai célokra való felhasználása.) A harmadik részről az EP-képviselő elmondta, alaptalan vádakat tartalmaz arról, hogy Magyarországon antiszemitizmus és rasszizmus van, vagy például nem biztosítják a nők jogait.
Indokolt elvárásokat is megfogalmaztak
Áprilisban a jelentéstervezet benyújtása után Balczó Zoltán az Alfahírnek azt mondta: az előterjesztésben a már szinte „megszokott és szélsőségesen liberális” álláspontot tükröző hamis vádak mellett lényeges kérdésekben indokolt elvárások jelennek meg. „A jelentés erőteljes megfogalmazással bírálja a véleménynyilvánítás szabadságának korlátozását. Szijjártó Péter a konkrét kritikára választ nem adott, ehelyett a magyarországi médiaszabadságot példaként állította a többi uniós ország elé. A jelentés a médiát szabályozó és felügyelő szervezetek lényegi reformját és a hatalomkoncentráció csökkentését várja el annak érdekében, hogy biztosítani lehessen a politikai semlegességet, a társadalmi szempontból jelentős politikai és egyéb csoportok tisztességes média megjelenését. A Jobbik véleménye szerint ennek hiánya tette hatásossá a kormánypártok megfélemlítő, ellenvéleményt elhallgató, hazug propagandáját, és biztosította a Fidesz választási győzelmét. Az újólag megerősített tanulság: szabad sajtó nélkül nincs szabad választás” - közölte áprilisban Balczó Zoltán.Ujhelyi István, szocialista EP-képviselő közleményében üdvözölte a Magyarországot elítélő döntést.
„Szemben a Fidesz bugyuta állításával: nem holmi »migrássimogató-háttérhatalmi összeesküvés« történt, hanem pusztán annak kimondása, hogy az európai közösség nem tűri tovább az Orbán-kormány tudatos háborúját az Unió demokratikus értékeivel szemben”
– közölte Ujhelyi.
Elemző: a bevándorlással terel a magyar kormány
Kovács János politológus, az Iránytű Intézet volt vezető elemzője szerint a Sargentini-jelentés elfogadása egy újabb erőteljes üzenet a magyar kormány és európai szövetségesei számára. Az Alfahír kérdésére válaszolva elmondta: a magyar kormány ezúttal is a bevándorlás kérdését emlegetve mentegetőzik, kihangsúlyozva az EU intézményei és Magyarország közötti ebbéli véleménykülönbséget, valamint a jelentés büntető, koncepciós jellegét.
Valójában azonban mindez csak „kommunikációs hárítási kísérlet”, hiszen az elfogadott dokumentum a menedékkérőkkel és civil szervezetekkel kapcsolatos szabályokat szigorító törvényeken kívül a jogállamiság, a demokrácia és az emberi jogok sérülésének más eseteit is tartalmazza (pl. médiafüggetlenség hiánya; az NGO-k elleni fellépés; felsőoktatási autonómia – nevesítve a CEU ügyét; kisebbségek helyzete). Másrészt az oktatási és kulturális, az alkotmányügyi és a költségvetési ellenőrzési szakbizottság is bedolgozott a végleges tervezet elkészítésébe, így nem egysíkú megközelítésről van szó.
Kovács János ugyanakkor azt is hozzátette: a sokat idézett hetes cikk szerinti eljárás mentén Magyarország tanácsi szavazati jogának felfüggesztésére, illetve egyéb, akár gazdasági szankciókat felvonultató határozatokra egyelőre kevés az esély a Fidesz számára védőernyőt jelentő Európai Néppárt-tagság és a lengyel-magyar kölcsönös garancianyújtás (egymás elítélésének megvétózása) okán. De az elemző arra is felhívta a figyelmet, hogy a mostani szavazás alkalmával „kötött mandátum” nélkül, lelkiismeretük szerint voksolhattak a néppárti képviselők, akiknek szavazata megmutatta: egyre inkább fogy a türelem az Orbán-kormánnyal szemben.