Szikár, sötét tónusú, és nagyon őszinte – Bemutatjuk a Kalapács zenekar Örökfekete albumát

Április közepén a Hammer Records gondozásában jelent meg a Kalapács zenekar Örökfekete címet kapott új albuma. A Kalapács József vezette banda tizedik stúdiólemeze a hagyományokhoz híven klasszikus heavy metal nótákat tartalmaz, jelen esetben viszont az eddigiektől szikárabb megszólalásban, és – ahogy a CD címe is sejteti – sötét tónusú szövegvilággal megtöltve azokat.

 Az új lemez tetszetős digipak csomagolásban látta meg a napvilágot, a sima verzió szimpla korongos, viszont a „hardcore” rajongók számára készített speciális változat a 2015-ben, ultra-limitált példányszámban, dupla CD-n megjelent Félszáz év Total / 30 év Metal  kiadvány – Kalapács József 50. születésnapi életmű koncertjének felvétele – DVD verzióját is tartalmazza. Ez a mai napig is csak a zenekar honlapjáról rendelhető. (Az alábbi YT linken található lejátszási listáról a teljes anyag elérhető.)

 A Kalapács zenekar megalakulása óta, azaz már több mint másfél évtizede változatban felállásban működik, és ez idő alatt sok-sok darabbal gyarapította szerintem minden fémzene-kedvelő kedvenc nótáinak számát. Számomra (a kötelezően imádni- és gyűjteménybe való Az első merénylet mellett) még mindig megingathatatlan No.1 az éppen egy évtizede megjelent Mítosz, amihez szorosan felzárkózott a legutóbbi album, a 2015-ös Enigma.
A mostani anyag jóval komorabb hangvételű, morózusabb megszólalású mindkettőnél, és amíg előbbi hőstörténetszerű szövegvilággal lepte meg anno a közönséget, az utóbbi pedig túlnyomó részt az emberi lélek „megfejtésével” foglalkozott, addig az Örökfekete dalcsokra egy nagyon őszinte kitárulkozás a zenekar névadójának az elmúlt időszakban megélt állapotáról. Ugyanis zömében Józsi magánéleti válsága lett a fő ihletadó, saját érzelmeit írta ki magából.
Akik egy-egy lemezmegjelenéskor az aktuális interjúkat is figyelemmel kísérik és rendre el is olvassák, azoknak ez nem újdonság, de a mezei zenehallgatóknak is elég szépen lejöhet mindez a korongon helyet kapó 12 nóta sorai vagy már akár a számcímek alapján.

 A nyitó dal, A lángok évada, ami egy magabiztosan gördülő, és a lemez hangulatát elég jól előrevetítő tétel, vélhetően ezért is ez lett a CD előfutára, hiszen – szöveges videóként – annak megjelenése előtt már egy héttel debütált a neten. A folytatásban A tűz és jég dala a hosszabb akusztikus felvezetése miatt egy lassú nótát sejtet, de aztán egy zakatolós, könnyen megszerethető szerzeménnyé válik, majd A sötét oldal érkezik, ami borús, de melodikus témáival tovább tartja a lendületet. A leghamarabb fülben maradó refrénnel büszkélkedhető Vándorok angyala döngölő középtempóját követően dörren be a címadó Örökfekete, ami rock(and roll)osabbra vett hangzásával, és a lemez legszínesebb szólójával minimálisan ki is lóg a többi nóta közül, majd a tipikus Kalapács védjegyeket felmutató, energikus Jó legyen érkezik.

 A képzeletbeli B oldal a komótosabb, basszus-dob kiállásokkal is hangsúlyosabbá tett Árnyék hull számmal indul, majd ismét a gázpedálra taposnak az urak, és egyben a CD legdallamosabb tételét produkálják a Gyávaság és bátorság képében. A nyolcadik trekk Bosszúvágy a tradicionális heavy-ből kikacsintó – egy modernebb (szaggatott gitárjátékra épülő) – szerzemény, ami után először a súlyos riffekkel a power világába kalauzoló, bólogatós Parancsolatok, majd a klasszikusabb vonalhoz visszatérő, masszív Jekyll és Hyde jön. A legutolsó Ha kevés minden szó hagyományos lírainak tűnik, de inkább egy szomorkásan hömpölygő dalként lehet jellemezni, amibe egy csipetnyi grunge érzet is került. A lemez lezárásának tökéletes.

 

 A dalok felét a dobos Beloberk Zsolt jegyzi, aki egyben az album zenei rendezője is volt, négyet Weisz ’Kicsi’ László gitáros, és kissé meglepő módon csak egyet-egyet Sárközi Lajos gitáros, valamint Beloberk István basszusgitáros.

A lemez megjelenésekor a Mahasz lista legtetején nyitott, majd néhány hónapig tartósan maradt is a Top 40-ben. A felvételek ezúttal is Kicsi stúdiójában, az Ecseri Vasműben zajlottak, a lemezborító Devecz Ádám (Sundesign / HammerWorld) munkája.

Az anyag nem elsőre üt, az átlagostól több meghallgatást, mondhatni feldolgozást igényel, de sokak ismerhetnek magukra vagy problémájukra a dalokat hallgatva, amik akár terápiaként is felfoghatóak egyes esetekben. Érett, de szikár muzsika, szándékosan picit „színtelenebb” az eddig megszokottaktól, azonban nagyon személyes mondanivalóval – értő füleknek. 2018-ban így és erről szól a Kalapács!