Makkai Mária felügyeleti vezető közlése szerint noha ezt előírja a törvény,
egyik helyen sem igazolták, hogy az intézmény teljes idejű nappali képzésében részt vevő hallgatóinak legalább negyede voksolt a testület megválasztásakor, valamint az érdekképviseletek többsége nem rendelkezett a szenátus által jóváhagyott alapszabállyal.
A HÖOK mai közleményében ugyanakkor azt írja, a jelentés "még csak nagyvonalakban sem tartalmaz konkrétumokat".
"Lesújtó látni, hogy az Állami Számvevőszék úgy tesz közzé megállapításokat, hogy meg sem kísérli alátámasztani a következtetéseit."
- írja a szervezet. Hozzáteszik: a jelentéshez több mint száz oldalnyi észrevétel érkezett az intézményektől, - ezek szinte kizárólag elutasítóak - ám az ÁSZ megállapításai megfogalmazásakor ezeket egyáltalán nem vette figyelembe.
A HÖOK szerint így nem világos, hogy az ÁSz szerint mi nem megfelelő az ellenőrzött szerv kialakított gyakorlatában, de az sem, hogy milyen kritérium alapján tekintette volna megfelelőnek a választásokkal kapcsolatos gyakorlatot. A szervezet szerint hamis az az állítás is, hogy a hallgatói önkormányzatok többségének nincs az egyetemi szenátus által jóváhagyott alapszabálya. A felsőoktatási törvény szerint ugyanis egy hallgatói önkormányzat alapszabályának módosításához a szenátusi jóváhagyást megadottnak kell tekinteni, ha a szenátus a meghatározott határidőig nem nyilatkozik róla. Az Állami Számvevőszék erről egyáltalán nem vesz tudomást, sőt
a jelentésben érvénytelennek minősít egy olyan alapszabályt is, amelyről a bíróság jogerős döntésében mondta ki, hogy érvényes
- áll a közleményben.
Holman Magdolna, a számvevőszék főtitkára a mai sajtótájékoztatón elmondta: a 27 intézmény közül 19 adott tájékoztatást az ÁSZ felhívására az ügyben megtett intézkedésekről, a többi nyolc esetben kezdeményezték, hogy a Magyar Államkincstár függessze fel a hallgatói normatíva önkormányzatokra fordítandó egy százalékának kifizetését.
Közlése szerint az érintett intézmények:
a Dunaújvárosi Egyetem, az Eszterházy Károly Egyetem, a Kaposvári Egyetem, a Nyíregyházi Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Szent István Egyetem, a Színház- és Filmművészeti Egyetem, illetve a Testnevelési Egyetem.
A HÖOK közleményében "határozottan visszautasítja" a jelentés megállapításait, és rámutat: amennyiben elfogadjuk, hogy a valamennyi állami felsőoktatási intézményben illegitim módon állították fel a hököket,
úgy a 2013 és 2016 közötti időszak összes intézményi döntése semmis lenne,
hiszen azokról a döntéshozó szervekben, szenátusokban a hökös delegáltal is szavaztak.
A HÖOK-nak több csörtéje is volt a kormánnnyal, tavaly tavasszal pedig a szokottnál is jóval keményebben mentek neki a kormánynak a hallgatói ösztöndíjak és a kollégiumi viszonyok miatt. Akkor azt írták,
"Magyarország Kormánya számára nem fontosak a felsőoktatási hallgatók és nem érdekes, hogy milyen körülmények között töltik mindennapjaikat."
Évek óta nem szállt így bele a kormányba a HÖOK
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája jellegénél fogva inkább az érdekképviselet csendes tárgyalásos módját részesíti előnyben. Utoljára hat évvel ezelőtt, a 2011 őszi nagy egyetemista tüntetések idején, a tandíj burkolt bevezetése ellen tiltakozva álltak bele nyilvánosan a kormányba. Most is próbáltak szót érteni a hatalommal, de javaslataikaról tudomást se vettek.