A jobbikos politikus szerint Magyarország feldarabolására emlékezni
"nem múltba fordulást jelent, hiszen Trianon következményei máig hatnak, és alapvetően határozzák meg nemzetünk jelenét és jövőjét is."
Hamarosan elkezdődik azon események 100. évfordulójának sora, amelyek annak idején "ehhez a páratlan tragédiához, ezeréves hazánk széteséséhez" vezettek. November 3-án lesz az első világháborút befejező padovai fegyverszünet centenáriuma, 1918. október 29-én Zágrábban a horvátok, október 30-án Turócszentmártonban a szlovákok, november 25-én Újvidéken a szerbek, végül december 1-jén Gyulafehérváron a románok összegyűlt képviselői mondták ki az általuk lakott, sőt annál jóval nagyobb területek elszakítását Magyarországtól.
"Miközben egyébként máig betartatlan ígéreteket tettek a szülőföldjén kisebbségi sorsba jutott magyarságnak."
- emlékeztetett Szávay.
Semjén Zsolt nemrégiben úgy fogalmazott, Trianon századik évfordulóját "nem nekünk kell témává tennünk", ezzel magyarázták a jobbikos javaslat elutasítását. E Kovács Lászlói-i magasságokat ostromló, Medgyessy Péter legszebb Kempinsky-s pohárköszöntőit, vagy Gyurcsány Ferenc legveretesebb 2004 decemberi kampánybeszédeit idéző gondolatot egyébként
egyedül a DK tette magáévá. Az összes többi képviselő - igen, a balosok is - igennel szavaztak a javaslat vitára bocsájtásáról.
"Szégyennek és gyalázatnak tartom, hogy a kormánypárti képviselők ebben a nagyon fontos, és nemzetünk egynegyedét érintő ügyben Gyurcsány Ferenccel és pártjával kerültek egy platformra."
- mondta Szávay.
Lesöpörték a magukat nemzetinek hazudó kormánypártiak a Trianon emlékévet
Egészen döbbenetes, de az egész Országgyűlésben mindössze egyetlen kormánypárti képviselő, a fideszes Bencsik János támogatta, hogy 2020-at Trianon emlékévvé nyilvánítsák. Emlékezetes, a Jobbik-frakció két tagja, Szávay István és Farkas Gergely jegyezte azt a parlamenti határozatot, amely többek között felkérte volna a magát nemzetinek hazudó Orbán-kormányt az emlékév programsorozatának előkészítését és kidolgozását szervező, a parlamenti frakciók által jelölt személyekből felálló emlékbizottság létrehozására.
Hangsúlyozta: a következő évek a szomszédos propagandájáról és a magyar közösségek megalázásáról fognak szólni. Hozzátette: a kormány súlyosan téved, amikor arról beszél, hogy ezt "nem nekünk kell témává tennünk", hiszen ez tőlünk teljesen függetlenül is téma lesz. Szomszédaink "óriási ünnepségsorozatokat szerveznek", külön e célra állítottak fel államtitkárságokat, programirodákat, akadémiai munkacsoportokat, ráadásul elvárják az adott országban élő magyar közösségektől, hogy ünnepeljék ezen alkalmakat. A politikus szerint már most világosan látható, hogy a centenárium lehetőségét minden utódállam, különösen Románia és Szerbia arra fogja kihasználni, hogy "telehazudja Európát" a diktátum igazságosságáról, és, hogy "kisebbségi mintaországnak" fessék le magukat.
"Nekünk ki kell mondanunk azt, bármit is mondjanak, vagy gondoljanak erről szomszédaink, hogy 1920-ban egy igazságtalan, gyalázatos és az egész világtörténelemben mérve is páratlan békediktátumot írattak alá velünk."
- szögezte le Szávay.
Hangsúlyozta: a Jobbik "csak egy rendkívül rugalmas tárgyalási alapnak" szánta saját javaslatát, felsorolva néhány ötletet és programjavaslatot az emlékévre. Céljuk csupán annyi lett volna, hogy ezt a kérdést tárgyalja az Országgyűlés, és próbáljanak meg "minél nagyobb konszenzust teremteni annak kapcsán, hogy hogyan tudunk méltó módon emlékezni Trianon 100. évfordulójára".
Szávay szerint azonban nem egy, hanem két konszenzus született.
"Az egyik konszenzus a Mi Hazánk Mozgalomtól az LMP-n és az MSZP-n át a Párbeszédig terjedt. Ezek a képviselők egyetértettek a Jobbik javaslatával, és azt mondták, hogy Trianon 100. évfordulójára méltó módon készülni kell. És kialakult egy másik konszenzus is, méghozzá a Fidesz-KDNP és Gyurcsány Ferenc pártja között. Ők voltak azok, akik szerint ezzel a kérdéssel még foglalkozni sem kell"
- mutatott rá.
Hozzátette "helyes és jó", hogy nagy összegű támogatások jutnak határon túlra, de "az égvilágon mindent csak pénzzel" nem lehet megoldani. Nem lehet minden olyan ügyet a szőnyeg alá söpörni, amelyről a kormány úgy gondolja, hogy szomszédaink közül bárkinek bármilyen formában az érzékenységét, vagy saját nemzeti érdekeit sérti - szögezte le a politikus.
(Fotó: Béli Balázs/Alfahir)