2018. 10. 19. 12:35
MTI nyomán

Átlagosan 213 ezer forintot viszünk haza

Egy év alatt 10,1 százalékkal emelkedett mind a bruttó, mind a nettó átlagkereset. A pénzügyminiszter boldog, szakértők azonban előzetesen többet vártak.

Augusztusban a bruttó átlagkereset 321 172 forint, a nettó átlagkereset 213 579 forint volt, egyformán 10,1 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Az év első nyolc hónapjában a keresetek 11,8 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához viszonyítva – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A reálkeresetek éves emelkedése augusztusban 6,5 százalékos, az év első nyolc hónapjában 9,0 százalékos volt a 3,4, illetve 2,6 százalékos inflációval számolva.

A közfoglalkoztatottak nélkül számolva az átlagos bruttó kereset 331 410 forint volt az év nyolcadik hónapjában.

A vállalkozásoknál 11,2 százalékkal 332 700 forintra nőtt augusztusra a bruttó átlagkereset a közfoglalkoztatottak nélkül, a költségvetési szférában 332 600 forint, 2,4 százalékkal több az egy évvel korábbinál, mert tavaly augusztusban átlagosan 20 ezer forinttal nagyobb volt az egyszeri nem rendszeres kifizetés, mint idén. A rendszeres jövedelmek az állami szektorban 9,3 százalékkal emelkedtek, míg a prémiumok, jutalmak és más egyszeri kifizetések az egy évvel korábbi negyedére csökkentek. A vállalkozásoknál a rendszeres keresetek az átlaggal azonos mértékben emelkedtek, az egyszeri kifizetések átlagosan 13 ezer 800 forintra emelkedtek. 

Az átlagos nettó kereset családi kedvezmény nélkül 213 600 forint volt idén augusztusban, a kedvezményt is figyelembe véve pedig 222 100 forintra becsülhető – fűzte hozzá a KSH.

A növekedésre a munkaerő-kereslet élénkülése, a minimálbér és a garantált bérminimum 8, illetve 12 százalékos emelése, a költségvetési szféra egyes területeit, továbbá bizonyos állami közszolgáltató cégek dolgozóit érintő keresetrendezések voltak hatással – fűzte hozzá a jelentés. 

A legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál teljes munkaidőben alkalmazásban állók létszáma idén augusztusban 101 ezerrel, 2,6 százalékkal nagyobb volt az egy évvel korábbinál.

A feldolgozóiparban átlagosan 10,9, az építőiparban 11,9 százalékkal nőttek egy év alatt az átlagkeresetek és ezzel 321 ezer illetve 242 ezer forintot értek el. A kereskedelmi és gépjármű javítási szolgáltatások területén 285 ezer forint volt az augusztusi átlagkereset, az idegenforgalomban és vendéglátásban 208 ezer forint volt az átlagkereset 12,3, illetve 13,8 százalékos emelkedés eredményeként. A pénzügyi, biztosítási szektorban 8,4 százalékos emelkedéssel 521 ezer forintra nőttek a keresetek, de nem sokkal kevesebb, 514 ezer volt a bruttó keresetek átlaga az infokommunikációs szektorban, ahol 10,4 százalékos éves emelkedést regisztrált a KSH.

A közszférán belül a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás területén 7,6 százalékkal nagyobb, 372 ezer forint volt az augusztusi átlagkereset, az egészségügyben 17,3 százalékkal 330 ezer forintra nőtt az átlag, míg az oktatásban 310 ezer forintos átlagkeresetet regisztrált a KSH, 8,5 százalékkal magasabbat a tavaly augusztusinál.

A statisztika torzító tényezőiről itt írtunk bővebben:

Miért nyomkodják a dühös fejet Facebookon, ha megírjuk, hogy 324 ezer forint a bruttó átlagkereset?

Hivatalosan bruttó 324 ezer forint az átlagkereset, de több mint 3 millióan nem keresnek ennyit - írja a 24.hu.A portálnak Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke elmondta:százból durván hetven ember nem keresi meg a hivatalosan kimutatott átlagot, vagyis a 4,4 millió foglalkoztatottból 3 millió 130 ezer a KSH-s átlagkeresetnél kevesebbel kénytelen beérni.

Kormányzati hip-hip-hurrá

A gazdaság növekedésével együtt nem csak a munkahelyek száma nő, de a keresetek is folyamatosan emelkednek – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter az M1 aktuális csatornán pénteken, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatait kommentálva.

A pénzügyminiszter felidézte, a 2016-ban megkötött hatéves bérmegállapodás eredményeként idén januártól tovább nőtt a minimálbér és a szakmunkás bérminimum, 8, illetve 12 százalékkal.

Varga Mihály kiemelte, nem csak a középső és a felső kereseti kategóriákban, de az alsókban is gyorsul a bérnövekedés, így végbemegy a hatéves megállapodástól várt bérkiegyenlítődés. Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében nőttek leginkább a keresetek, itt erőteljesebben hatott a minimálbér és a szakmunkás bérminimum emelése – tette hozzá.

A miniszter hangsúlyozta, a gazdaság növekedése magával hozza a foglalkoztatottak létszámának emelkedését is. A jól képzett munkaerő megtartása érdekében a munkaadók hajlandók magasabb bért fizetni, a vállalkozásoknál forrást hagy a társasági adó, illetve a szociális hozzájárulási adó mértékének csökkentése.

Varga Mihály úgy fogalmazott: megfordult a helyzet a nyolc évvel ezelőttihez képest, amikor 12 százalékos volt a munkanélküliség és a munkavállalók keresték a lehetőségeket. Most a munkaadók jelentkeznek a képzett dolgozókért, a beruházások növekedése, újabb üzemek nyitása miatt verseny folyik a munkaerőért.

A miniszter kitért arra is, hogy a régióban csak Lengyelországban emelkedtek jobban a bérek, Magyarország ugyanakkor megelőzte Szlovákiát és Csehországot, felgyorsult a hazai bérek felzárkózása.

A Pénzügyminisztérium (PM) az MTI-hez eljuttatott közleményében kiemelte: 9 százalékkal nőttek a reálkeresetek idén az első nyolc hónapban, ami egyre nagyobb mértékben segíti a háztartások bevételeinek növekedését, tovább javítva ezzel a magyar családok anyagi helyzetét. A hatéves bérmegállapodás, a közszféra életpálya-modelljei és a versenyszféra bérfejlesztéseinek eredményeképpen 68 hónapja töretlen a reálbérek növekedése Magyarországon.

A tárca közleménye szerint a dinamikus bérnövekedés a fogyasztás bővülésére is egyre nagyobb hatással van. A kiskereskedelmi forgalom erőteljes bővülése tovább segíti a magyar gazdaság növekedését, így ennek is köszönhetően csak a második negyedévben közel 5 százalékkal bővült a hazai GDP.

A PM arra számít, hogy a következő időszakban tovább emelkednek a bérek Magyarországon, amivel a hazai keresetek hosszú távon egyre jobban közeledhetnek az európai bérekhez.

A szakemberek lehűtik a kedélyeket

A keresetek augusztusi növekedési üteme elmaradt az elemzők várakozásától, de szerintük a kifeszített munkaerőpiacon továbbra is élénk emelkedés várható, az emelkedő infláció miatt azonban a reálkeresetek növekedése fékeződik – kommentálták az MTI-nek nyilatkozó szakértők a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb bérstatisztikai jelentését.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint elsősorban a minimálbér és a garantált bérminimum növekedésével magyarázható a bérek emelkedése, de az egyre több szektort érintő munkaerőhiányból adódó bérfejlesztések is hozzájárultak. A tavalyinál lassabb bérdinamika és a gyorsuló infláció miatt a reálkeresetek emelkedése már 10 százalék alatt van – fűzte hozzá.

A K&H szakembere szerint a továbbra is jelentős béremelkedés kockázatokat hordoz. A fizetések növekedésének ugyanis a termelékenység bővülésével együtt kell megvalósulnia, ellenkező esetben versenyhátrányba kerül a gazdaság. A tartósan magas bérnövekedés ráadásul a vállalkozásoknál költségemelkedést okoz, ez pedig idővel jó eséllyel növeli az inflációs kockázatot.

A bruttó és nettó bérek emelkedése az idei egész év átlagban 10 százalék felett lehet, a reálbéreknél pedig 8-9 százalékos emelkedésre lehet számítani a K&H várakozása szerint.

A következő évre korai még pontos prognózist adni, mert a bérek alakulását nagyban befolyásolják a mostanában zajló bértárgyalások – fűzte hozzá Németh Dávid. A szakember azonban jövőre lassulást vár, 10 százalék körüli bérnövekedést tart valószínűnek, a reálbérek pedig a 3 százalék feletti várható infláció miatt 6-7 százalék körüli emelkedésére számít.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője az MTI-hez eljuttatott kommentárjában azt emelte ki, hogy a keresetek 10,1 százalékos augusztusi emelkedése jócskán elmaradt a 12,3 százalékos piaci várakozástól. Noha ez tavaly január óta a legalacsonyabb, aggodalomra továbbra sincs ok – jegyezte meg. A vártnál gyengébb bérnövekedés elsősorban a közszférára vezethető vissza, ahol 2016 októbere óta nem volt az augusztusinál alacsonyabb az emelkedés, és ez kizárólag a nem havi rendszerességű keresetek 73,4 százalékos csökkenésére vezethető vissza. A versenyszférában ugyanakkor az augusztusi növekedési ütem felülmúlta az idei év átlagát, így a két szektor közötti bérversenyt két hónap után újra a versenyszféra nyerte meg.

A munkaerőért folytatott küzdelem továbbra is felfelé hajtja majd a béreket, de közben a növekvő infláció miatt a reálbérek idén már nem érik el a kétszámjegyű növekedési ütemet, amely 9 százalék körül alakulhat az idei év egészében. Mindazonáltal így is a historikus átlag felett maradhat a reálbér növekedése – fejtette ki Virovácz Péter.

Horváth András, a Takarékbank elemzője azt emelte ki, hogy a képzett munkaerő egyre fokozottabb hiánya és a bérminimum emelések hatására emelkedtek a bérek augusztusban.

Ő is fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy a versenyszférában foglalkoztatottak száma gyorsabb ütemben növekedett, mint a közszférában, így a gazdaság el tud mozdulni egy egészségesebb foglalkoztatási szerkezet irányába.

A Takarékbank elemzői az idei év egészében 11 százalékot meghaladó bérnövekedést várnak a képzett munkaerő hiánya, illetve a bérminimum-emelkedés miatt. 2019-re jelenleg 9,1 százalékos átlagos növekedéssel számolnak, de ezt jelentősen befolyásolhatják az őszi bérminimum tárgyalások. Ez idén 8,0, jövőre 6,0 százalékos reálbér növekedést jelent a Takarékbank inflációs prognózisával számolva.