Az Alkotmánybíróság hosszas vita után ugyanis kimondta: a rokkantsági ellátások felülvizsgálatakor érdemben kell vizsgálni a rokkant állapotának megváltozását. Állapotjavulás alatt az egyén élethelyzetét érdemben meghatározó tényleges fizikai állapot kedvező változását kell érteni, amelynek vizsgálata az eljáró hatóságok, illetőleg bíróságok kötelezettsége - mondta ki az Ab.
Papíron javult az állapota - csak ténylegesen nem
Az alapügy felperese 2011 végéig rokkantsági nyugdíjban részesült. Az új szabályozásnak megfelelően lefolytatott felülvizsgálat azonban azt állapította meg, hogy javult az állapota, ezért ellátásának összege korábbi rokkantsági nyugdíjának kevesebb mint a felére csökkent. Az érintett az erről szóló társadalombiztosítási határozatot bíróságon támadta meg. Végül az ügy a Kúriára került, amely kezdeményezte az Ab-n a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló törvény nemzetközi szerződésbe - a strasbourgi bíróság ítélkezésének alapjául szolgáló Emberi Jogok Európai Egyezményébe - ütközésének vizsgálatát.
A vitatott törvény szerint a rokkantsági ellátások összege a 2012. január 1-je előtt folyósított rokkantsági nyugdíjak összegéhez képest kizárólag akkor csökkenthető, ha az ellátásra jogosult személy állapotában javulás következett be. A szabályozás azonban nem határozza meg az állapotjavulás fogalmát.
Nemzetközi szerződést is megszegtek Orbánék
Az Ab rámutatott: aránytalan és így Magyarország vállalt nemzetközi kötelezettségeivel ellentétes az egyes ellátásra jogosultak által viselt teher akkor, ha az ellátás csökkentésére kizárólag a jogi keretek átalakításából következően, az egészségi állapot meghatározására használt százalékos értékek változása miatt kerül sor. Az Ab ezért alkotmányos követelményként rögzítette, hogy állapotjavulás alatt nem egyszerűen a jogalkotó által meghatározott és bármikor megváltoztatható százalékos mértéket, hanem az egyén élethelyzetét érdemben meghatározó tényleges fizikai állapot kedvező változását kell érteni. Ennek vizsgálata pedig minden esetben az eljáró hatóságok, illetőleg bíróságok kötelezettsége.
Az Ab megállapította, hogy a Magyarország által vállalt nemzetközi kötelezettségek egyikéből sem vezethető le egy meghatározott összegű ellátásra való alanyi jogosultság, ezért a rokkantsági ellátás összegét megállapító rendelkezés önmagában nem lehet ellentétes Magyarország nemzetközi kötelezettségeivel, így az Emberi Jogok Európai Egyezményével sem, ezért az Ab az indítványt elutasította.
Hivatalból eljárva azonban a testület azt is megállapította, hogy a kötelező felülvizsgálat után a rokkantsági ellátás összege a korábbi rokkantsági nyugdíjhoz képest jelentősen, adott esetben akár 50 százalékot is meghaladó mértékben csökkenhet.
Az Ab kimondta: az Országgyűlés elmulasztotta nemzetközi szerződésből származó jogalkotói feladatát azzal, hogy nem alkotott olyan szabályokat, amelyek lehetővé tennék az ellátás összegének meghatározásakor a tényleges fizikai állapotjavulás mértékének, illetőleg a 2012. január 1. napját megelőzően megállapított rokkantsági nyugdíj összegének figyelembevételét. Az Ab ezért felhívta az Országgyűlést, hogy ezzel összefüggő jogalkotói feladatának 2019. március 31-éig tegyen eleget.
Jobbik: Mindent vissza!
"Orbánék csak saját pénztárcájuk féltése miatt tették tönkre emberek tízezreinek életét a járandóságok egy részének hat éve tartó elvételével. A Jobbik követeli, hogy azonnal adják vissza az elvett összeget azoknak a rászoruló polgároknak, akiket a kormány megkárosított 2012 óta zajló trükközésivel. Legyen teljes és visszamenőleges a kártalanítás!"
- olvasható a legnagyobb ellenzéki párt pénteki közleményében. Emellett azt is követelik, hogy a a kormány - ahogy megannyi ügyben már megtette -, kivételes eljárással nyújtson be a parlament elé egy olyan törvényjavaslatot, amely igazságosan bánik a rokkantakkal és méltányos támogatást nyújt nekik. A kivételes eljárásnak hívott, a parlamentarizmust megcsúfoló mechanizmusról itt írtunk bővebben.
"Ugyan Orbán Viktornak a rokkant emberek életkörülményeinek javítása nem fontos és sürgető feladat, pusztán kormányzati akarat kérdése, hogy a rokkantnyugdíjasok helyzetét is ugyanolyan viharsebesen rendezi az Országgyűlés, amilyen tempóban kinyírták a lakástakarékok rendszerét."
- olvasható a Lukács László Gyögy által jegyzett közleményben