Tiszteletteljes megemlékezések és készülődés a fél évszázados jubileumra – P.Mobil

Tavaly tavasszal egy monstre interjú keretén belül – többek között – sikeresen felleltároztuk a P.Mobil utóbbi években történt hang-, mozgóképanyag-, és könyvmegjelenéseit, amiben a zenekar vezetője Schuster Lóránt volt a segítségünkre. Az Örökmozgó azóta sem állt le, a folyamatos koncertezés mellett további kiadványokkal gazdagította a rajongók, és a hazai rockmuzsikát kedvelők polcait, de a zenekar, egykori énekese, Tunyogi Péter előtti tiszteletteljes főhajtásról, megemlékezésről sem feledkezett meg. Holnap a fővárosban tartanak emlékestet.

 Folytatva az akkori beszélgetéskor véget ért „leltározást” – a kiadványokat tekintve –, hogy sorban haladjunk, a tavaly augusztusi Várkert Bazáros koncerthez időzítve jelent meg a Csoda történt című új P.Mobil nagylemez, amely fizikai valójában CD-ként látott napvilágot, de jövőre vinyl verzióban is érkezik. Idén év elején a szubjektív Top 25-ös lemezlistában így véleményeztem: „A patinás zenekar a visszaemlékező tripla élő anyagok (eddigi) záró darabja mellett egy új albummal is jelentkezett tavaly. Hét vadonatúj nóta bő harminc percben, ami egy ereje teljében lévő és összeszokott zenészcsapat alkotása. Zömében veretes hard rock, néhol blues-os, southern-es ízekkel, lélegző, kristálytiszta, dinamikus megszólalással. Mindenképpen gyűjteménybe való kiadvány.”

 Ezt követte év végéhez közeledve egy dupla DVD, amely a fent említett Volt egyszer egy Ifipark / Minden kedden P.Mobil - Mini közös koncert anyagát tartalmazza, egy vaskos, 24 oldalas booklet kíséretében. Igaz, a korongok a két legendás csapat aktuális felállását és megszólalását elevenítik fel, mégis lehet egy kis „időgép-érzete” is a nézőnek, hallgatónak a lejátszásuk közben, hiszen a hetvenes években a két banda negyven alkalommal játszott együtt a Budai Ifjúsági Parkban, ezt sikerült újra összehozni 39 esztendővel később.

 A zenekar „Csoda történt” turnéja idén is folytatódott, a klubbulik után a szabadtéri fellépések következtek, majd a fővárosi augusztusi Barba Negra Trackes koncerthez időzítve jelent meg a három számos, Veletek single CD. A korong egy Ismerős Arcok feldolgozás, a Nélküled rockosított verzióját, Sík Sándor Az andocsi Máriához című versének megzenésítését, valamint a Várkert Bazárban rögzített Fellegajtó nyitogató népdal – Kézdy Luca hegedűjátékával színesített – akusztikus változatát tartalmazza. Kuriózum a P.Mobil diszkográfiájában mind a játékidőt, mind a tartalmat illetően.

 E mellett – igaz 40 év késéssel, de végre méltó köntöst kapva – az anno csak kalózkazettákon terjedő, majd 1998-ban ezüst korongos megjelenést kapott Első nagylemez anyaga is a rajongók kezébe kerülhetett, dupla vinyl verzióban. Az eredeti felvételt 1978. október 28-án, a Láng Művelődési Központban rögzítették, a korszerűsítése pedig idén történt az r27 Stúdióban. Lóri azt mondta, hogy ha ez az anyag akkor boltokba kerül, akkor nem lett volna Piramis-jelenség, sem Edda-kultusz… Aki akar, vitatkozhat ezzel, bár a múltat nem lehet visszacsinálni, és bárminemű részlehajlástól mentesen kijelenthető hogy messze-messze tízpontos az ezen hallható setlist.

 

 Tíz éve, 2008. november 9-én hunyt el Tunyogi Péter, aki 1979 és 1996 között (leszámítva a zenekar nyolc és fél éves működési szünetét) volt a P.Mobil frontembere. Halálának kerek évfordulója kapcsán megemlékezés-sorozatba kezdett a csapat, amelynek első felvonására október 20-án, az énekes szülővárosában, Békéscsabán került sor. Délután emléktábla avatással, majd egy – Schuster Lóránt és Tunyogi Bernadett visszaemlékezéseit magába foglaló – pódium beszélgetéssel, este pedig a Csabagyöngye Kulturális Központban „Minden tegnap volt” elnevezéssel megrendezett, a P.Mobil főszereplésével (a Tunyó Emlékzenekar, illetve a Radar társaságában) lezajlott koncerttel rótták le tiszteletüket az egybegyűltek.

 Második állomásként, november 10-én, azaz holnap, a Legenda Sörfőzde Centerben – a zenekar következő klubnapján – folytatódik a hangos megemlékezés, ahol egy kétrészes műsor keretén belül csendülnek majd fel a Tunyó énekhangján rögzített, illetve általa előadott P. Mobil szerzemények. Itt is a néhai énekes zenei örökségét ápoló esztergomi csapat gondoskodik a bemelegítésről.
 Részletes műsor:
19.30 - 20.30 Tunyó Emlékzenekar A TRB korszak számai
21.00 - 22.00 P.Mobil 1. rész A Tunyó korszak számai
22.30 - 23.30 P.Mobil 2. rész A Tunyó korszak számai

 A sort egy 2019. március 13-ai – Tunyogi Péter születésének 72. évfordulójához időzített –  rendezvény zárja majd, ami még szervezés alatt áll.

 És a jövő az Aranylakodalomé is, hiszen, ahogy Lóri fogalmazott: „50 éve vettük feleségül a közönséget.” A már publikus tervek között egy új lemezanyag mindenképpen szerepel. De a Kaptafa folytatása, a Csiríz is érkezhetne…

fotók:
Schuster Lóránt – P.Mobil
T.Erika – Képes Rocksztorik

Láttál valami izgalmasat?
Küldd be nekünk!
Szerkesztő:
Kvárik Anita
1
sss
2019. április 20. | 15:46
Helyi rendelettel legalizálnák a füvet Budapesten. Csakhogy ilyet nem lehet.
sss
2019. április 20. | 15:16
1
sss
2019. április 20. | 09:59
Orbán Viktor az ünnepek után keletnek veszi az irányt.
1
sss
2019. április 20. | 09:36
Már 5700-an jelezték a részvételt, Havannában senki, de Londonban 483 magyar is készül az EP-re.
1
sss
2019. április 20. | 15:46
Helyi rendelettel legalizálnák a füvet Budapesten. Csakhogy ilyet nem lehet.
1
sss
2019. április 20. | 09:59
Orbán Viktor az ünnepek után keletnek veszi az irányt.
1
sss
2019. április 20. | 09:36
Már 5700-an jelezték a részvételt, Havannában senki, de Londonban 483 magyar is készül az EP-re.
1
sss
2019. április 19. | 21:33
Egyre biztosabbnak tűnik, hogy a Fidesz nem az Európai Néppártban folytatja tovább.
1

Ezt a kérdést tette fel Erdő Péter bíboros, prímás esztergom-budapesti érsek a Válasz Online-nak adott húsvéti nagyinterjúban, majd meg is válaszolta: a kulturális hagyományok és az építészet okán lehet Európát kereszténynek nevezni, de fontosabb az emberek személyi meggyőződése. Leszögezte, hogy a keresztény kultúrának a hit alapján kell állnia. Azt is kijelentette: csak mert valaki magyarnak születik, még nem lesz rögtön keresztény is.

A kérdést magamnak is feltettem már számtalanszor, hiszen manapság a politikusok sokat beszélnek, vitatkoznak a keresztény értékekről és a keresztény Európa védelméről.

Lehet-e egy országot, egy kontinenst kereszténynek nevezni?

Az én válaszom: vallás és hit szempontjából nem. Vagyis lehetne, de a helyzet az, hogy míg a kereszténység évszázadokon keresztül Európa immunrendszere volt, addig ma ez korántsem így van. Megjegyzem, ez Európa tragédiája. Ha viszont úgy nézzük, hogy Európa egy keresztény hagyományokon és kultúrán alapuló kontinens, akkor igen. És meg is állja a helyét. De azért ez inkább olyan, mintha egy nagy múzeumban élnénk, és nem olyan, mintha mind egy nagy templomban lennénk, mint egy egységes felekezet hívői.
 

1
sss
2019. április 19. | 17:50
Közben pénteken a párizsi Louvre-ba szállították a Notre-Dame utolsó festményeit is.

Pilátus udvarán

Már fejsze csattog hajnal óta,
tompán zuhog a kalapács.
Ma valakit még megsiratnak,
Krisztus vagy Barabás…

Sorsdöntő óra súlyosul rám.
Zsúfolt Pilátus-udvaron
mind a ketten előttem állnak.
Melyiket akarom?

Barabás… úgy áll, mint az élet.
Daccal hátrafeszül a nyak.
Merészen villanó szemében
tüzek parázslanak.

Mozdul acélos izmú karja.
Feszíti, törne már elő
gátat szakító áradatban
a lázadó erő.

Pogány hatalom… pogány szépség
és pogány élni akarás.
Igen a testnek és a földnek!
Krisztus vagy Barabás?

Farizeusok bujtogatnak:
„Te Barabással vagy rokon.
Tenlázadásod lásd meg ott a
merész vonásokon!

Te megtagadnád ezt a földet?
Te megtagadnád magadat?
Krisztust feszíttesd a keresztre,
Barabást ne tagadd!

Ők nem élhetnek mind a ketten.
S melyik idegenebb neked?
Annak a szemnek tiszta fényét
el se viselheted.

Bélpoklos, rút tisztátalannak
érzed magad, ha rádtekint!
Feszítsd meg őt, feszítsd keresztre,
hogy úr lehess megint!”

A fejsze is utolsót csattant,
nem zuhog már a kalapács.
Kész a kereszt és vár és kérdez:
Krisztus vagy Barabás?

Pogány erő és pogány szépség…
Tagadjak mindent… magamat?
„Barabást feszítsd meg, Pilátus,
Krisztus legyen szabad!”

Azóta is nap mint nap jő a
sorsdöntő súlyos perc felém,
s új választásra hív: Ki éljen?
Ki éljen, Ő vagy én?

Én… földi, poklos és fekélyes…
Ő olyan égi, tiszta, más.
És mégis Ő, a Krisztus éljen,
sohase Barabás.

Elébe hullok s tisztasága
ítél, megfeszít, eltemet.
Aztán keze – újjáteremtőn
érinti lelkemet.

Túrmezei Erzsébet

sss
2019. április 20. | 15:46
Helyi rendelettel legalizálnák a füvet Budapesten. Csakhogy ilyet nem lehet.
sss
2019. április 20. | 09:59
Orbán Viktor az ünnepek után keletnek veszi az irányt.
sss
2019. április 19. | 21:33
Egyre biztosabbnak tűnik, hogy a Fidesz nem az Európai Néppártban folytatja tovább.

Ezt a kérdést tette fel Erdő Péter bíboros, prímás esztergom-budapesti érsek a Válasz Online-nak adott húsvéti nagyinterjúban, majd meg is válaszolta: a kulturális hagyományok és az építészet okán lehet Európát kereszténynek nevezni, de fontosabb az emberek személyi meggyőződése. Leszögezte, hogy a keresztény kultúrának a hit alapján kell állnia. Azt is kijelentette: csak mert valaki magyarnak születik, még nem lesz rögtön keresztény is.

A kérdést magamnak is feltettem már számtalanszor, hiszen manapság a politikusok sokat beszélnek, vitatkoznak a keresztény értékekről és a keresztény Európa védelméről.

Lehet-e egy országot, egy kontinenst kereszténynek nevezni?

Az én válaszom: vallás és hit szempontjából nem. Vagyis lehetne, de a helyzet az, hogy míg a kereszténység évszázadokon keresztül Európa immunrendszere volt, addig ma ez korántsem így van. Megjegyzem, ez Európa tragédiája. Ha viszont úgy nézzük, hogy Európa egy keresztény hagyományokon és kultúrán alapuló kontinens, akkor igen. És meg is állja a helyét. De azért ez inkább olyan, mintha egy nagy múzeumban élnénk, és nem olyan, mintha mind egy nagy templomban lennénk, mint egy egységes felekezet hívői.
 

sss
2019. április 19. | 17:50
Közben pénteken a párizsi Louvre-ba szállították a Notre-Dame utolsó festményeit is.

Pilátus udvarán

Már fejsze csattog hajnal óta,
tompán zuhog a kalapács.
Ma valakit még megsiratnak,
Krisztus vagy Barabás…

Sorsdöntő óra súlyosul rám.
Zsúfolt Pilátus-udvaron
mind a ketten előttem állnak.
Melyiket akarom?

Barabás… úgy áll, mint az élet.
Daccal hátrafeszül a nyak.
Merészen villanó szemében
tüzek parázslanak.

Mozdul acélos izmú karja.
Feszíti, törne már elő
gátat szakító áradatban
a lázadó erő.

Pogány hatalom… pogány szépség
és pogány élni akarás.
Igen a testnek és a földnek!
Krisztus vagy Barabás?

Farizeusok bujtogatnak:
„Te Barabással vagy rokon.
Tenlázadásod lásd meg ott a
merész vonásokon!

Te megtagadnád ezt a földet?
Te megtagadnád magadat?
Krisztust feszíttesd a keresztre,
Barabást ne tagadd!

Ők nem élhetnek mind a ketten.
S melyik idegenebb neked?
Annak a szemnek tiszta fényét
el se viselheted.

Bélpoklos, rút tisztátalannak
érzed magad, ha rádtekint!
Feszítsd meg őt, feszítsd keresztre,
hogy úr lehess megint!”

A fejsze is utolsót csattant,
nem zuhog már a kalapács.
Kész a kereszt és vár és kérdez:
Krisztus vagy Barabás?

Pogány erő és pogány szépség…
Tagadjak mindent… magamat?
„Barabást feszítsd meg, Pilátus,
Krisztus legyen szabad!”

Azóta is nap mint nap jő a
sorsdöntő súlyos perc felém,
s új választásra hív: Ki éljen?
Ki éljen, Ő vagy én?

Én… földi, poklos és fekélyes…
Ő olyan égi, tiszta, más.
És mégis Ő, a Krisztus éljen,
sohase Barabás.

Elébe hullok s tisztasága
ítél, megfeszít, eltemet.
Aztán keze – újjáteremtőn
érinti lelkemet.

Túrmezei Erzsébet

sss
2019. április 19. | 17:02
A helyi idő szerint 7 órakor kezdődő vitát az orosz tévétársaságok is közvetíteni fogják.