2018. 11. 19. 18:45

Lényegében kimondták: egy politikus a törvények felett áll, ezért a börtön elől is meg lehet menekíteni

Az egész Gruevszki-ügy olyan érzést kelt az emberben, hogy itt igazából az átlagember és a befutott politikus közötti jogegyenlőtlenség legimitálása bonatkozik ki, magyarul: egy politikusra nem feltétlenül vonatkoznak a törvények, mert ő jobb, több, fontosabb, és kész.

Hiszen nagyon egyszerű a történet, Nikola Gruevszki volt macedón miniszterelnök elkövetett egy korrupciós bűncselekményt, ezzel lebukott, majd a bíróság jogerősen szabadságvesztésre ítélte, de mivel szabadlábon védekezett, a behívólevél kézbesítése előtt elmenekült az országból, Magyarországra.

Ilyet sok más bűnöző is megcsinál, csak sokkal nehezebben, mert ilyenkor alapesetben valódi szökéseket kell végrehajtani a határokon, nem pedig beülni egy követségi diplomata luxusautóba, és a hátsó ülésről végignézni,

hogy a törvények egyszerűen nem vonatkoznak rá, mert jó haverjai vannak, fontos helyeken.

Persze ha ez a történet mindössze Macedónia és Albánia között történik, talán sokan csak legyintettünk volna, hogy hát ezek bizonyára korrupt balkáni országok olyan tipikus eljárásai lehetnek, majd önmegnyugtatásként arra gondolhattunk volna, hogy nálunk ilyen nincs, mert ez mégis csak egy uniószagú jogállam.

Aztán most kiderült, hogy dehogynincs, sőt: a magyar külügyminiszter még el is ismeri az egészet.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter európai uniós miniszteri találkozókon vett részt Brüsszelben hétfőn, itt pedig újságíróknak az Index szerint azt mondta a Gruevszki-ügyről, hogy a volt a kormányfő egy Macedóniával szomszédos országban (ez szinte bizonyosan Albánia volt) nyújtotta be a magyar külképviseleten a menekültkérelmét, az pedig nem a magyarok dolga, hogy hogyan jutott oda át saját hazájából.

Ezt követően, mint fogalmazott,

„Miután a volt macedón miniszterelnök bejelentette ebbéli szándékát, az illetékes hatóságok mérlegelték azokat a biztonsági szempontokat, amelyek óhatatlanul előjönnek akkor, ha egy olyan emberről beszélünk, aki a hazája öt egymást követő parlamenti választását megnyerte, és tíz esztendőn keresztül, egészen a közelmúltig, saját országának miniszterelnöke volt”.

Végül ez alapján született az a döntés is, hogy a többi migránssal ellentétben a bevándorlási és menekültügyi hivatal központi épületében történjen a személyes meghallgatása, biztonsági szempontok figyelembevételével. Szijjártó elmondta azt is, hogy a külképviseleti jelentkezéstől számítva

„a volt macedón miniszterelnök Magyarországra teljesen legálisan, a vonatkozó nemzeti és nemzetközi jogszabályoknak száz százalékig megfelelve jutott el”,

amit valószínűleg úgy kell értelmeznünk, hogy a magyar hatóságok engedélyezték számára a beutazást.

Szijjártó Péter mindezzel egyszerűen elismerte, hogy ha valaki korábban miniszterelnök volt –és ez az aktuális jogi helyzetét tekintve teljesen lényegtelennek kellene, hogy legyen- az többet érdemel mint más emberek, akik nem voltak magas politikai pozícióban. Ez a „többet érdemel” pedig egyszerűen annyit jelent, hogy elkövethet egy bűncselekményt, de nem kell börtönbe vonulnia, mert megoldják neki a magyar haverok.

Nikola Gruevszki két dologra mutatott rá: egyrészt arra, hogy a migráció miatti szigorú jogi szabályozás csak egy pofára menő színház, másrészt arra, hogy Magyarország vezetése már fel meri vállalni az európai jogállamisággal való szakítását és a keleti önkénypolitika felé vonzódását.

(Címlapkép: via MTI/KKM/Mitko Sztojcsev)