Bajba kerültek a látványsportok?

Átalakult a TAO-támogatás a látványsportokban, miután egy kormányrendelet alapján az elmúlt időszakhoz képest nagyjából felére, legfeljebb évi 50 milliárd forintra csökkent a támogatás.

Ez azért számít komoly érvágásnak, mert az érintett kiemelt sportágakra – labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, jégkorong, vízilabda, röplabda – nézve, mert 2016-ban 113,2 milliárd, míg 2017-ben is 93,6 milliárd forint volt a keret.

A TAO-támogatást korábban több kritika is érte.

Muszbek Mihály sportközgazdász szerint a legnagyobb gond az volt, hogy a TAO-pénzek elköltése egyáltalán nem volt nyomon követhető, pedig közpénznek minősül.

A felső határ bevezetésével egyidőben egyébként más változások is lesznek, az 50 milliárdos összeget innentől fogva előre elosztják az egyes sportágak között. A szövetségeknek január 15-ig kell beadniuk fejlesztési programjukat a sportért felelős Emberi Erőforrások Minisztériumának, amelyet tájékoztatniuk kell arról is, mekkora összeget szeretnének saját sportáguknak az elérhető 50 milliárdból. A felosztási arányt a kormány hagyja jóvá, arról pedig február 15-ig értesítik a sportági szakszövetségeket.

További változás ugyanakkor, hogy szélesítik a TAO felhasználási lehetőségeit. Bekerült a kormányrendeletbe, hogy a sportszervezetek sportcélú ingatlanok üzemeltetésére is hívhatnak le támogatást. Ezáltal a stadionok fenntartása is finanszírozható lesz a forrásból.

Szabó Tünde sportért felelős államtitkár szerint azért volt szükség a változtatásra, mert a TAO-támogatások esetében a rendszer 2011-es bevezetése óta eltelt idő és a megvalósult fejlesztések eredményeként az egyes ágazati rendszerek racionalizálása, egységesítése, összehangolt működésük megteremtése indokolta a keretösszegek meghatározását.

A Nemzeti Sportnak Vári Attila, a Magyar Vízilabda Szövetség elnöke azt mondta: jelenleg is folyamatos az egyeztetés az állami sportirányítás és az érintett országos sportági szakszövetségek között, hogy a módosítások gyakorlati megvalósítása milyen módon történjen.

A jégkorongban a létesítményfejlesztési program került veszélybe a sportági szövetség szerint.

"A TAO-keretösszeg drasztikusan alacsony mértéke és azonnali hatályú bevezetése rendkívül kedvezőtlen hatással lehet a szövetség és a klubok működésére. Elkezdtük a meglévő jégpályák rekonstrukcióját, a jövőben több újat is építenénk, olyan településeken is lehetőséget adnánk arra, hogy a gyerekek korcsolyázhassanak és jégkorongozhassanak, ahol ez korábban elképzelhetetlen volt. Ezek mind kútba eshetnek, ha az új rendelkezés valamiféle korrekciójára nem kerül sor" - mondta Sipos Levente, a magyar szövetség főtitkára.

A legnagyobb aggodalmat az okozza, hogy várhatóan a labdarúgás lesz a legnagyobb kedvezményezett, ami a másik 5 látványsportágat (kézilabda, kosárlabda, jégkorong, röplabda, vízilabda) még súlyosabban érintheti. Bár a futballban is meg kell húzni a nadrágszíjat. A sportág 2016-ban 41, 2017-ben pedig 37,5 milliárdhoz jutott a TAO-programból, márpedig ezek a számok elérhetetlennek tűnnek, ha 6 sportágnak kell majd osztoznia maximum 50 milliárdon.

A kormány az utóbbi időben nem csak a látványsportok TAO-támogatásán változtatott. Mint ismert, a kulturális TAO-t megszüntették, miután a kormány úgy ítélte meg, hogy a pénz jó része ellenőrizhetetlen. Igaz, amíg a kultúra terén szinte teljesen megszüntették azt, addig a sportban egyelőre újabb módosításokkal próbálják hatékonyabbá tenni a közpénz felhasználását.

Láttál valami izgalmasat?
Küldd be nekünk!
Szerkesztő:
Kvárik Anita

Friss