Növekedtek a bérek a magyar labdarúgásban

26 százalékkal emelkedett 2017-ben az nb1-es labdarúgó egyesületek bérkiadásai – derül ki az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) által kiadott üzleti jelentésből. Az összegzés alapján megállapítható, hogy a magyar klubok bevételeik kétharmadát fordítják fizetésre.

A pénzügyi összegzésből kiderül, hogy Magyarországon 2008 óta 450 százalékkal nőtt az első osztályú labdarúgó klubok jövedelme. Ez összesen 21 millió eurót, vagyis 68 milliárd forintot jelent. Ezzel az OTP Bank Liga az egyik leggyorsabban gazdagodó nemzeti bajnokság Európában.

Az első osztályú klubok összbevétele 89 millió euró volt (28,3 milliárd forint) 2017-ben. A kimutatás szerint ennek 63 százalékát, vagyis 56 millió eurót (17,8 milliárd forint) költöttek fizetésekre, ez 26 százalékos emelkedés az előző évhez képest. Egy klub 2017-ben átlagban 4,7 millió eurót (1,5 milliárd forint) költött bérekre, amivel a 23. helyen állunk az 55 UEFA-tagország között, Horvátország mögött és Románia előtt.

Arra vonatkozóan, hogy ebből mennyi pénzt kereshetnek a futballisták, sajnos nehéz megállapítani. Magyarországon a kezdetektől fogva tabunak számít a játékos fizetések nyilvánosságra hozása. Ezért pusztán a sportközgazdászok, menedzserek becsléseiből tudunk kiindulni.

Szabados Gábor sportközgazdász az Alfahírnek úgy nyilatkozott: Az UEFA jelentése alapján az átlagfizetés az NB1-ben, nagyjából 2-3 millió forint körül lehet. Viszont átlagos futballistáról és áltagos fizetésről nehéz beszélni. Amióta több pénzből gazdálkodnak a klubok, főleg a televíziós szerződések és a szerencsejáték bevételek miatt, azóta tény, hogy nincs rosszul kereső futballista az első osztályú bajnokságban. Akik rendszeresen pályára szoktak lépni, azok egyértelműen milliós fizetéssel rendelkeznek. A csúcson viszont kevesen vannak, az ő fizetésük ugyanakkor bőven havi 10 millió forint felett lehet.

A pletykák szerint ma Magyarországon a legjobbnak mondott játékosok havi szinten 40-50 ezer eurót is megkereshetnek, ami 13-16 millió forintnak felel meg. 2012-ben – a Nemzeti Sport szerint - a legjobban fizetett futballista Torghelle Sándor volt, aki akkoriban még csak 25 ezer eurót keresett.

A 2018 januárjában Videotonhoz igazolt 35 esztendős Huszti Szabolcs nagyjából havi 45-50 ezer euróért érkezett Székesfehérvárra. Azóta viszont nála is többet kereshet, a nyáron a Honvédtól a Ferencvároshoz igazoló Davide Lanzafame.

Az UEFA összegzésében vizsgált 55 európai bajnokság közül csak kilencben volt a magyarnál nagyobb bérnövekedés 2017-ben, vagyis egyértelműen az élen járunk a focista fizetések emelkedésében. A régió legtöbb országából még mindig megéri Magyarországra jönni focizni, Szerbiában vagy Szlovákiában például fele annyit sem lehet megkeresni, mint az NB1-ben. Nem csoda, hogy az elmúlt években is ezekből az országokból érkezett a legtöbb légiós.

Az eredményességi mutatókat tekintve, viszont már korántsem teljesít ennyire jól az nb1. A magyar élvonal az elmúlt egy évben újabb 3 helyet csúszott vissza, és jelenleg csupán a világ 59. legerősebb bajnokságának számít az IFFHS rangsora szerint, megelőzve a thaiföldi pontvadászatot.

Bajba kerültek a látványsportok?

Ez azért számít komoly érvágásnak, mert az érintett kiemelt sportágakra - labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, jégkorong, vízilabda, röplabda - nézve, mert 2016-ban 113,2 milliárd, míg 2017-ben is 93,6 milliárd forint volt a keret.A TAO-támogatást korábban több kritika is érte.Muszbek Mihály sportközgazdász szerint a legnagyobb gond az volt, hogy a TAO-pénzek elköltése egyáltalán nem volt nyomon követhető, pedig közpénznek minősül.

 

Láttál valami izgalmasat?
Küldd be nekünk!
Szerkesztő:
Tari Tamás

Friss

Van ugyanis mit megtéríteniük az országnak. Vélemény.
Olyan súlyos az utasok helyzete, hogy azonnal ki kellene kötniük.