A Jobbik frakcióvezető-helyettese a strasbourgi plenáris ülésen beszámolt arról, hogy mind a közmédia, mind a Fidesz-közeli oligarchák kezében lévő „magánmédiumok” milyen lejárató kampányt folytattak és folytatnak az ellenzéki párt vezető politikusai ellen.
Brenner Koloman kifejtette, mindez a tavalyi parlamenti választás eredményét is befolyásolta, hiszen az ellenzéki politikusok nem tudták elképzeléseiket és politikai véleményüket a választókhoz eljuttatni. A jobbikos képviselő azt is elmondta, ugyan pártja közel 200 pert nyert meg a kormányzati fake news sajtóval szemben, de a választások után ez már nem tudta enyhíteni az okozott károkat.
Brenner Koloman arra hívta fel a figyelmet, hogy 2019-ben sorsdöntő választások lesznek, és az európai parlamenti, illetve az őszi önkormányzati megmérettetésen is ilyen körülmények között kell a legnagyobb ellenzéki pártnak ismertetnie részletesen kidolgozott elképzeléseit Európa, valamint Magyarország jövőjéről. Hozzátette:
a strasbourgi plenáris ülésen megvitatott jelentésekben megfogalmazott tagállami ajánlások láthatóan nem hatják meg a Fidesz-kormányt.
A Jobbik frakcióvezető-helyettese kíváncsiságának is hangot adott, hogy vajon az Európai Néppárt frakciójában ülő politikusok meddig tűrik még el párttársaik magyarországi áldatlan tevékenységét. Ugyanakkor Brenner Koloman szerint a politikai haszon reményében a májusi választásokig nem bolygatják meg a témát a pártcsaládban. A jobbikos politikus úgy vélekedett: akik azonban – mint ők – jobban ismerik Orbán Viktor gondolkodásmódját, azok tudják, hogy május 27-től szemrebbenés nélkül, teljesen mást fog mondani és cselekedni, ha az érdeke úgy kívánja.
A szerdai ülésnap után Brenner Koloman az Alfahírnek azt mondta: folyamatosan van mód figyelmeztetni a tagállamokat arra, hogy nem érvényesülnek a média szabadságára vonatkozó ajánlások. Az Európa Tanács azonban nem mondhat ki szankciókat, de a képviselő szerint ezért is lenne fontos, hogy a májusi európai parlamenti választáson a magyar választók jelezzék:
nem támogatják az orbáni autokratikus rendszer további kiépülését.
Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése elé került jelentések kiemelték, hogy a médiaszabadság a demokratikus választások, illetve a téves információk és propaganda elleni küzdelem alapvető feltétele. A tagállamoknak garantálniuk kell a közszolgálati média szerkesztői függetlenségét, emellett elegendő és stabil finanszírozást kell nyújtaniuk ahhoz, hogy biztosítsák a nyilvánosság bizalmát megérdemlő minőségi újságírást. A jelentésekben az is szerepel, hogy a közszolgálati médiának határozottan részt kell vennie a dezinformáció és a propaganda elleni küzdelemben azáltal, hogy a nyilvánosság számára oktatási programokat dolgoz ki, ösztönzi az információk és források kritikus megközelítését. (Ezektől az elvárásoktól igencsak messze áll a magyar közszolgálati média.)
Napirenden volt a nemzetiségek védelme is
A csütörtöki plenáris ülésen a nemzetiségek helyzetéről is tárgyalt az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése. Az MTI keddi összefoglalója szerint Thorbjorn Jagland, az Európa Tanács főtitkára kijelentette: a kisebbségek jogai és a kisebbségi nyelvek védelme az Európa Tanács és minden tagország fontos politikai kötelessége, ugyanis ezek a jogok azok, amelyek stabilizálják Európát és segítenek a további konfliktusok elkerülésében. Ezt Nacsa Lőrinc kereszténydemokrata országgyűlési képviselő ukrán oktatási törvényre vonatkozó kérdésére válaszolta a főtitkár.
Thorbjorn Jagland leszögezte, az Európa Tanács egyik fő célja, hogy a nemzeti kisebbségek jogai, köztük az anyanyelv használatának jogai ne csorbuljanak, a kisebbségek megszerzett jogaikat ne veszítsék el. Reményét fejezte ki, hogy a további tárgyalások eredményeképpen Kijev teljesíteni fogja vállalt kötelezettségeit, valamint a Velencei Bizottság ajánlásait.
Az Alfahír érdeklődésére Brenner Koloman emlékeztetett rá: a Jobbik európai parlamenti választási programjában hangsúlyos szerepet kap, hogy autonómiát szeretnének a határon túli magyar közösségeknek, „akik jelenleg kettős elnyomás alatt élnek”.
Brenner Koloman szerint egyrészt elnyomja őket az ország, amiben élnek, hogy feladják magyar anyanyelvüket és kultúrájukat, másrészt elnyomja őket a Fidesz politikája is, amely az anyagi támogatás fejében elvárja: ne formáljanak önálló politikai véleményt, de szállítsák nekik a szavazatokat. A jobbikos politikus az Alfahírnek kijelentette: pártja azt szeretné, hogy Székelyföld sorsáról Székelyföldön, Kárpátalja sorsáról Kárpátalján, a Délvidék sorsáról a Délvidéken, s a Felvidék sorsáról a Felvidéken dönthessenek a magyar nemzetiségi közösségek.
Az ukrán nyelvtörvény kapcsán Brenner Koloman elmondta: az Európa Tanács folyamatosan vizsgálja egy úgynevezett monitoring eljárással a nemzeti kisebbségeket védő nyelvi charta és a nemzeti kisebbségek jogairól szóló keretegyezmény betartását. Így folyamatosan nyomás alatt lehet tartani Ukrajnát, amely jelenleg nemzetközi kötelezettséget szeg meg a magatartásával – tette hozzá a képviselő.