Afrodité hozhat rendezést Cipruson?

A szépség és a szerelem istennője ugyan már jóval kevesebb hatalommal rendelkezik a görögök felett, mint az ókorban, de a róla elnevezett jelentős méretű gázmező talán megoldást hozhat Ciprusnak. A 44 éve kettéosztott sziget északi részén törökök, délen pedig görögök élnek. A szénhidrogének körüli kis- és nagyhatalmi tülekedés sok esetben véres eredménnyel jár, de Ciprusnak talán most megnyugvást hozhat.

Az Észak-Ciprusi Török Köztársaságot kizárólag Törökország ismeri el, amely jelentős méretű katonaságot állomásoztat a területen. Minden más állam és nemzetközi szervezet az egységes Ciprust ismeri el, így vették fel jogi értelemben az egész szigetet az Európai Unióba, valójában pedig csak a déli részét. A köztes területen az ENSZ békefenntartói vannak jelen, néhány éve pedig már több határátkelőt is nyitottak, így az enyhülés elkezdődött.

Azonban a görög és ciprusi gazdasági nehézségek, valamint a migrációs válság miatt a kérdés a háttérbe szorult. Kofi Annan rendezési terve egy laza államszövetséget hozott volna létre, amelyet az északi törökök népszavazáson el is fogadtak 2004-ben. Délen viszont elutasították.

A nemzetközi megállapodások alapján a sziget déli részén elterülő gázmező Ciprust illeti. A szigetnek rendkívül nagy mértékű a függősége. Az energiaellátás 95 százaléka a kőolajon múlik, és ebből termelik az elektromos áramot is. Az EU-n belül itt a legmagasabbak az energiaárak. Afrodité segítségével az ország exportőrré nőheti ki magát, ha épít egy ehhez szükséges cseppfolyósító terminált. A vezeték építése Görögország vagy Törökország felé ugyancsak költséges, és egyéb geopolitikai problémákat is jelentene. Így vált a gázkérdés az egyik legjelentősebb bel- és külpolitikai témává Cipruson és a térségben.

Jogi értelemben az 1960-as alkotmány még érvényben van, így az északiak vitatnak bármilyen déli döntést, hiszen annak meghozatalában az északi lakosság és képviselői nem vehettek részt. Ezért az északi álláspont szerint csak az egyesülés után szabad ilyen jellegű kérdésben közösen dönteni. Álláspontjuk szerint – és ezt a Ciprusi Köztársaság sem vitatja - a sziget összes lakosát megilletik a természeti kincsek, és minden ott élőnek részesülnie kell a pozitív hatásaiból. Délen abból indulnak ki, hogy az 1960-as állam jogszerű utódja a Ciprusi Köztársaság, így teljesen szabályosan dönthetnek bármilyen kérdésben. Viszont arra azért hajlanak, hogy mielőbb megoldást találjanak, és részben elismerik az északiak érvelését is, ezért az ENSZ bevonását is szükségesnek tartják.

Látható, hogy a vitás kérdések száma a gázmező miatt egy nagyon fontos üggyel bővült, azonban mindkét fél a párbeszéd és a megoldás híve, és fontosnak tartják, hogy közös gazdasági érdekeiket együtt rendezzék. A sziget világpolitikai jelentősége pedig ennek a vagyonnak köszönhetően nőtt, ugyanis Törökország mellett Oroszország, Egyiptom, Izrael és Libanon is érdekelt a gázkincs kitermelésében. Nem beszélve Egyiptomról és az Egyesült Államokról. Utóbbi ott áll a görög–izraeli–ciprusi összeborulás mögött.

Libanon pedig valószínűleg jogosan tart igényt arra kis, ámde értékes háromszögnyi területre, amelyet Izrael és Ciprus elosztott egymás között. A palesztinok is kérik a maguk jussát, hiszen Gáza partjainál szintén jelentős mezők találhatók, amelyek így őket illetik. Súlyosbítja a helyzetet, hogy egyes fúrások már elkezdődtek, és a török hadsereg tavaly az olasz ENI vállalat fúrótornyát egy időre blokád alá is vette. Egy török–észak-ciprusi megállapodás értelmében pedig Girne (Kyrenia) és Famaguszta környékén, vagyis a sziget északi részén a török olajvállalat is intenzív kutatómunkát végez, és állítólag nem is teljesen eredménytelenül. Főleg azután kezdtek el ezen a területen komolyabb lépéseket tenni, hogy novemberben az ExxonMobil és a ciprusi kormány elkezdte a kitermelést, amelyet amerikai hadihajók felügyeltek.

Érdemi előrelépést jelent, hogy Kudret Özersay észak-ciprusi miniszterelnök-helyettes idén január első felében Washingtonban járt, ahol szenátorokkal és más fontos személyekkel is találkozott. Kijelentette, hogy a két félnek együtt kell működnie, és nem a megoldást várnia. A politikus New Yorkba is ellátogatott, ahol az ENSZ illetékeseivel is tárgyalt, ugyanis a világszervezet érdemi eredmény nélkül több évtizeden át nem igazán szeretné finanszírozni a kéksapkások ciprusi jelenlétét. Özersay szerint is civileknek kell felváltaniuk a katonákat. A külügyminiszteri tisztséget is betöltő Özersay elmondta, hogy az északiak készen állnak arra, hogy megoldást találjanak a gázvitára.

Amr Musza egykori jordán külügyminiszter szerint a ciprusi konfliktusra azért fordult jóval kevesebb figyelem, mint Kuvait iraki megszállására, mert „Ciprus olaj helyett csak narancslevet volt képes felmutatni”. Musza nem tudhatta, hogy a tenger mélyén később gázmezőket fedeznek fel. A két fél, valamint a nemzetközi hatalmak hozzáállásának köszönhetően azonban Cipruson valószínűleg nem újul ki a konfliktus, így Afrodité békét hozhat a szigetre. Nem mellesleg pedig jóval alacsonyabb villanyszámlákat.

Láttál valami izgalmasat?
Küldd be nekünk!
Szerkesztő:
Harmati András

Friss

1
sss
2019. december 15. | 10:51
Sebastian Kurz január elejére szeretne a Zöldekkel folytatott koalíciós tárgyalások végére érni.
1
1
sss
2019. december 14. | 09:54
Két és fél New York-i színészgeneráció életét mutatja be Michael McKeever vígjátéka, melynek hazai bemutatója a Rózsavölgyi Szalonban volt. Mi is ott jártunk.
Sebastian Kurz január elejére szeretne a Zöldekkel folytatott koalíciós tárgyalások végére érni.
Két és fél New York-i színészgeneráció életét mutatja be Michael McKeever vígjátéka, melynek hazai bemutatója a Rózsavölgyi Szalonban volt. Mi is ott jártunk.
Az Európai Tanács kétnapos ülésén ezúttal a távlati célok felé vezető út kikövezése jutott kiemelt szerephez. Elemzés.