Az amerikaiak gázt és katonákat küldenének a jogállamiság leépítésének elnézése fejében

A tavalyi magyar-amerikai kapcsolatok fellendülése után ismét frusztrált és kritikus tárgyalópartnerek fogadták Washingtonban Magyar Levente külügyminiszter-helyettest a Direkt36 által megszerzett diplomáciai távirat szerint.

A 444-en megjelent cikk arról számol be, hogy a tavaly decemberi találkozón a kétoldalú kapcsolatok javulásában nagy szerepet játszó Wess Mitchell külügyi államtitkár arról panaszkodott, hogy az amerikai kongresszus „ellenséges álláspontot képvisel Magyarországgal szemben, folyamatos a kritika a CEU és a kiadatási ügy” miatt.

A diplomáciai táviratból jól kivehető, hogyan próbál hatást gyakorolni az Egyesült Államok Magyarországra, miközben az megpróbál lavírozni az orosz és amerikai érdekek között.

A dokumentum szerint az amerikai külügy Trump kormányzása alatt kerülte a magyar kormány bírálatát belpolitikai és ideológiai témákban, azért cserébe, hogy a számukra fontos kérdésekben Magyarország segítse az Egyesült Államokat. A helyzet azonban egyre frusztrálóbbá kezd válni számukra, miután a magyar féltől nem igazán érzik a viszonzást. Ráadásul a külügyi munkatársaknak már nemcsak a demokratáknak kell magyarázkodniuk a Magyarországot érintő kérdésekben, mivel a republikánusok is egyre kritikusabban tekintenek hazánkra.

Az irat nem említi, hogy a decemberi találkozón a jogállamisággal, médiaszabadsággal, korrupcióval kapcsolatos bármiféle kritika elhangzott volna, de a CEU ügyét a két ország közötti újabb tehertételnek tünteti fel. Ahogyan a Direkt36 által korábban feltárt történetet és az arra adott magyar kormányzati reakciót is, amikor egy közös amerikai-magyar akcióban Magyarországon elfogott két orosz fegyverkereskedőt hazánk végül az oroszoknak adott ki. Majd amikor ezt az amerikaiak számon kértek rajtunk, Kovács Zoltán miniszter olyan ügyekkel támadott vissza, amikben valójában nem az amerikai, hanem a magyar fél hibái miatt nem történt előrelépés.

Azonban pozitívumok is elhangzottak a tárgyaláson. Például, hogy mennyire hasonlít a Trump- és az Orbán-kormány politikája, értékelték, hogy a magyarok részt vállalnak a közel-kelet újjáépítésében, valamint, hogy Magyarország minden fórumon kiállt a Jeruzsálemet Izrael fővárosává tevő amerikai döntés mellett. Ebben még ösztönözték is a tárgyalópartnereket, hogy a magyarok lehetnének az elsők, akik áthelyezik nagykövetségüket Jeruzsálembe. Ezt azonban a magyar fél azzal utasította vissza, hogy nem kívánnak elsők lenni. Az amerikaiak ezt elfogadták, ahogy a korábban feszültséget szító döntést is, mikor az Orbán-kormány a kisebbségvédelemre hivatkozva blokkolni kezdte Ukrajna NATO-közeledését.

„Ukrajna kapcsán az amerikai fél immár egyetért a magyar állásponttal a nacionalista ukrán hozzáállás és az oktatási törvény veszélyes precedensjellege tekintetében”

– áll az iratban.

A pozitívumok ellenére azért az amerikai fél sürgette Magyart, hogy ahhoz, hogy tartani tudják a jelenlegi viszonyt, minél hamarabb történjenek előrelépések az amerikaik által fő ügyeknek tekintett témákban is. Ezek megnevezésre is kerültek.

Az első, hogy Magyarország vásároljon amerikai gázt, még ha az 20 százalékkal drágább is a piaci árnál, ugyanis a gázbeszerzés stratégiai döntés, ezért nemcsak az árnak kell mérvadónak lennie. Az USA két energetikai projektben, a cseppfolyósított amerikai gáz fogadására alkalmas horvátországi, Krk-szigeti LNG terminál és a román-magyar gázvezeték fejlesztése ügyében szeretne együttműködést elérni. Egyelőre viszont úgy látják, hogy Orbán csak azért tárgyal velük erről, hogy jobb tárgyalópozícióra tegyen szert Putyinnál.

Az amerikaik számára másik fontos téma a Védelmi Együttműködési Megállapodás, ami rögzíti, hogy milyen szabályok szerint működhetnek szövetségesei területén az amerikai katonák. Ebben a témában nem mutatkozott kompromisszumkészség az úgynevezett általános mandátum miatt, ami szerint az együttműködés megkötését követően az Egyesült Államok a továbbiakban szabadon mozgathatná csapatait Magyarország területén, ami utóbbi szerint sérti az ország szuverenitását.

A két ország közötti viszony alakulását az is befolyásolhatja, hogy nemrégiben felmerült a hír, miszerint Orbán akár egy Ausztriához hasonló semlegességet is kívánatosnak tartana. Ugyan ezt az állítólagos kijelentését később tagadta, biztosan előkerül majd az amerikai külügyminiszter, Mike Pompeo februári közép-európai körútján, amikor várhatóan Magyarországra is ellátogat. Valamint az is kérdéses, hogy ki követi a hivatalából távozó Wess Mitchellt, akinek köszönhetően a két ország viszonya egy időre nyugalmi pontra helyeződött.