Jávor Benedek egy éve küzd azért, hogy a kormány a 4-es metró ügyében született OLAF-jelentéshez hasonlóan hozza nyilvánosságra az Elios-jelentést is. Egyelőre nem sok sikerrel.
Az EP-képviselő tavaly nyáron az EP Költségvetés ellenőrzési bizottságának tagjaként betekinthetett az OLAF-jelentésbe, és „az abban olvasottak alapján egyértelművé vált számára, hogy súlyos, rendszerszintű csalás folyt az Elios szinte valamennyi projektjénél” - írja az Átlátszó.
Mivel november 6-án lezárták a büntetőeljárást, Jávor Benedek közérdekű adatigénylést nyújtott be a dokumentumok kiadásáért Polt Péter legfőbb ügyészhez és Palkovics László innovációs és technológiai miniszterhez.
A Legfőbb Ügyészség az igénylés elutasítását azzal indokolta, hogy az OLAF-jelentésbe csak az tekinthet be, akinek az eljárás lefolytatásához vagy annak eredményéhez jogi érdeke fűződik, az Innovációs és Technológiai Minisztérium pedig arra hivatkozva nem teljesítette Jávor igénylését, hogy ők nem adatkezelők. Jávor megjegyezte, hogy a minisztérium a levélben nem tért ki arra, hogy akkor miért volt adatkezelő a kormány a 4-es metró jelentése esetén, és az Eliosnál miért nem az.
Az ITM válaszában még az is szerepel, hogy szerintük az európai intézmények sem hozhatják nyilvánosságra az Elios-ügyi OLAF-jelentést, “kivéve, ha a közzétételhez nyomós közérdek fűződik”. A minisztérium leveléből azonban nem derült ki, hogy a 4-es metróról szóló jelentés nyilvánosságra hozatalához miért fűződött nyomós közérdek, az Elios-jelentés publikálásához pedig miért nem.
Ezek alapján Jávor Benedek szerint „egyértelmű, hogy a kormány és az ügyészség elkeseredetten harcol az ellen, hogy a miniszterelnök közvetlen családját kínosan érintő csalással kapcsolatban bármilyen érdemi vizsgálat lefolyjon, a megfelelő szankciókat kiszabják, vagy akár csak hogy a tények nyilvánosságra kerüljenek.”