2018 decemberében számoltunk be arról, hogy Budapesten lesz az orosz Nemzetközi Beruházási Bank (NBB) székhelye. A központ 2019 második felében nyílhat, a teljes költözés 2-3 évet vesz igénybe. A pénzintézet jelenleg Moszkvában működik, az intézményt még 1970-ben, KGST-államok alapították.
Magyarország biztosítja a pénzintézetnek az igényeknek megfelelő irodaépületeket, a bankelnök hivatalos rezidenciáját, valamint az ingatlanok "biztonságát és nyugalmát", magyarán az őrizetét. Sőt, ha esetleg a bank által kiválasztott épületek nem a magyar állam tulajdonában vannak, akkor az állam kibérli azokat a banknak, ha pedig felújításra szorulnak, azt is vállalják közpénzből. Az ingatlanok területét a diplomáciai képviseletekre vonatkozó védelem illetné meg, tehát meghívás nélkül még a magyar hatóságok sem léphetnének be oda. Az Index a vonatkozó dokumentum alapján összefoglalta, hogy milyen pontok szerepelnek a megállapodásban, és minimum meglehetősen érdekes részleteket találtak. Az orosz bank gyakorlatilag mindent megkap a magyar kormánytól.
Azt csinálnak, amit akarnak
A bank "bármilyen szabályt kialakíthat", ami az épületben tevékenységének gyakorlásához szükséges. Az ingóságaikat nem foglalhatja le, nem kobozhatja el és nem sajátíthatja ki sem végrehajtó, sem bíróság. A bank tulajdona és eszközei mentesülnek bármilyen korlátozás, szabályozás és ellenőrzés alól.
Ha valakinek már esetleg elindult felfelé a vérnyomása, nyugodjon meg, a java még csak most jön. Az NBB nem lesz alávetve pénzügyi vagy szabályozói felügyeletnek és ellenőrzésnek, nincsenek közzétételi vagy beszámolói kötelezettségek, vagy épp tőkeszabályozási és tőkemegfelelőségi követelmények. A számviteli szabványokat sem kell bevezetniük, ha nem akarják, de engedélyeztetési és regisztrációs kötelezettségük sincs.
Ha esetleg valamilyen ügylethez mégis szükség van valamilyen speciális engedélyre, azt úgy kell tekinteni, mintha már meglenne. A bank valamennyi tulajdona és bármilyen tevékenysége mentességet kap "mindenféle jogi eljárás, közigazgatási vagy bírósági eljárás alól, kivéve, ha a bank lemondott a mentességéről".
Csak ennyi?
Nem. Az NBB minden eszköze, jövedelme és tulajdona mentességet élvez az adó- és egyéb közterhek megfizetésétől, mind országos, mind helyi szinten, egyedüli kivételt a szolgáltatási díjak képeznek. Az import- és exportkorlátozások sem vonatkoznak rájuk.
Mondjam még?
A bank dolgozói és elsősorban annak elnöke, igazgatói és kormányzói, valamint az ő családtagjaik diplomáciai mentességben részesülnek, korlátozás nélkül, állampolgárságtól függetlenül beutazhatnak az országba, azokkal a szakértőkkel és tanácsadókkal együtt, "akik a Bank érdekében helyszíni látogatásokon vesznek részt". A legjobb, hogy gyakorlatilag bárki jöhet, akinek az NBB meghívót küld. Ezek a kiváltságok a bank magyar állampolgárságú munkatársainak nem fognak járni, csak a külföldieknek.
A bank elnöke és családja megkapja a mentességet a személyes vagy családi használatra importált árukkal kapcsolatban fizetendő vámok, adók és egyéb közterhek alól, de jár nekik a "mentesség a Bank által számukra kifizetett illetmény vagy egyéb díjazás után fizetendő adók valamint társadalombiztosítási hozzájárulások alól". A kormánynak egyedül az érintett nevére lesz szüksége és már intézik is az ügyet.
Orbánék egyszer már kiléptek belőle
A bankból az első Orbán-kormány 2000-ben kilépett, az indoklás szerint annak "nem kellően átlátható tevékenysége" miatt. 2014-ben viszont szintén Orbánék döntöttek úgy, hogy Magyarország újra csatlakozik az NBB-hez. Az államnak így jóváírták azt a 20 millió eurót, ami a korábbi tagság miatt a banknál maradt, a magyar állam ezen felül 20 millió euróval járult hozzá az alaptőkéhez, amivel a pénzintézet harmadik legnagyobb részvényese lett Oroszország (46%) és Bulgária (13%) mögött 12,3 százalékkal.
Jól fog jönni
Orosz részről egyértelmű, hogy több szempontból is fontos a bank átköltöztetése egy EU- és NATO-tagállamba, röviden ezeket úgy foglalhatjuk össze, hogy Putyin trójai falovaként funkcionálhat a pénzintézet.
Magyar részről viszont nem teljesen világosak a motivációk, Orbán Viktor példaként tekint Vlagyimir Putyin autokrata rendszerére, de gesztusnak talán erős lenne ez a történet. Arra viszont mindenképp jó lehet, hogy azokra projektekre szerezzen forrást a kormány, amelyeknél az EU-ra nem számíthatnak. Az NBB multilaterális intézményként működik, tehát hivatalosan egyik ország fennhatósága alá sem tartozik, ezért nem érintik azok a szankciók, amiket az USA és az EU rótt ki Oroszországra a Krím-félsziget megszállása után, tehát ezen keresztül legálisan érkezhet orosz pénz az Európai Unióba.
(Fotó: Béli Balázs / alfahir.hu)