De mit is értek azon, hogy Orbán politikája kivezet az Európai Unióból, és azzal fenyeget, Magyarország a bizalmatlanság légkörével körbevéve magára marad Európa peremén?
Azért tartom fontosnak pontosítani előző írásom lényegét, mert akadtak, akik félreértették az általam véleményesen leírtakat, esetleg pártpolitikai riogatással azonosították az EP-választás kampányának kellős közepén.
Fontos tisztázni, magam sem hiszem, hogy Orbán Viktor szándéka az Európai Unióból való kilépés lenne. Magyarországot, a magyar államot és sajnos a korrupció révén a magyar poligarchákat is az uniós pénzek tartják el.
Az azonban aggodalomra ad okot, ahogy az Orbán-kormány politikája folyamatosan egyre mélyebb, illetve hosszabb lövészárkokat váj Magyarország és az Európai Unió intézményei között, azt a látszatot keltve, hogy egyes nyugati országok, valamint az úgymond brüsszeli elit, Soros György bábjaként a magyar érdekek ellen visel háborút. Lehet, hogy ez a narratíva ideig-óráig sikeres lehet a rövid távú politikai haszonszerzés céljából, de hosszú távon Magyarország leszakadásához, valamint elszigeteltségéhez vezethet. Nem arról van szó, hogy Magyarország szuverenitásának megvédését és annak képviseletét nem várom el a mindenkori magyar kormánytól, de az európai közösség tagjaként az ellenségképzés helyett a közös nevezők keresését is fontosnak tartom.
Kritikát nemcsak úgy lehet megfogalmazni, hogy közben felégetünk magunk körül minden hidat. Magyarországnak partnerekre, barátokra és szövetségesekre van szüksége, nem minél több ellenségre, és nem arra, hogy szeparatista példakép legyen az Európai Unióban.
Az már két napja is világos volt, hogy az Orbán-kormány újfent messzire ment legújabb, hazugságokon alapuló, Brüsszel-ellenes plakátkampányával. Csak azt nem lehetett előre látni, hogy majd mekkora visszhangokat vált ki. Az Európai Bizottság azonnal visszautasította és tételesen cáfolta a rágalmakat. Nem valószínű, hogy ez meghatotta az Orbán-kormányt, elvégre nem először indított a választók megtévesztésére irányuló gyűlöletkampányt. Lényegében évek óta másból sem áll az orbáni politika, minthogy ellenségeket jelöl ki, akik/amik ellen meg kell védeni az országot. Most talán egy kicsit elszámíthatták magukat a magyar miniszterelnök környezetében lévő kampánytanácsadók. Először Joseph Daul, az Európai Néppárt elnöke ment neki háromrészes Twitter-bejegyzésében az Orbán-kormánynak.
„Ahelyett, hogy Brüsszelt valamiféle ellenségnek állítja be, Magyarországnak rá kellene jönnie, hogy ő is a részese”
- szögezte le.
Ezután mintha láncreakció indult volna be az Európai Néppártban. A Népszava olyan értesülésekről számolt be, hogy a Fidesz kampánya miatt rendkívüli frakcióülést tarthat a pártcsalád. Megszólalt a néppárti CDU élére Angela Merkel utódjául választott Annegret Kramp-Karrenbauer is, aki bár korábban arról beszélt, amíg a Fidesz az Európai Néppárt tagja, addig van esély párbeszédre Orbán Viktor aggályos intézkedéseivel kapcsolatban, most már úgy fogalmazott: „felfoghatatlan és alaptalan” a magyar kormány legújabb lépése, az „Európai Néppárt egésze gyengül és sérül” miatta. Azt is hozzátette: a magyar félnek tartósan bizonyítania kell, hogy még mindig úgy érzi, a Néppárthoz tartozik, máskülönben „a párbeszéd értelmetlenné válik, és ezáltal véget ér”.
A Néppárt csúcsjelöltje, Manfred Weber szintén már sokféle árnyalatban és intenzitással fogalmazott meg kritikát a Fidesszel kapcsolatban, ezúttal határozottabb kijelentést tett, amikor a német közszolgálati ZDF egyik műsorában arra a kérdésre válaszolva, hogy mit jelentene a választási eredmény szempontjából, ha kitennék a Fideszt a Néppártból, azt felelte:
„A Fidesznek 13 helye van az Európai Parlamentben. Egy olyan parlamentben, aminek 750 képviselője van, nem ezeken a szavazatokon fog eldőlni Európa jövője.”
Daniel Caspary, a CDU/CSU európai parlamenti delegációvezetője az Azonnali kérdésére kifakadva határozottan elutasította, hogy olyanról lenne szó az Európai Bizottság részéről, mint amit a magyar adófizetők pénzéből készített és terített kormányplakát sugall. Tűrhetetlennek és méltatlannak nevezte, hogy a Néppárt egyik tagja így hergel a Bizottság néppárti elnöke, Jean-Claude Juncker ellen.
A Fidesz egyik legszorosabb szövetségesének számító bajor CSU-ban is elszakadt a cérna. Markus Söder bajor miniszterelnök a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak elmondta, aggódik a plakátok miatt, Bajorország és a CSU mindig is jó kapcsolatokat ápolt Magyarországgal,
„de Orbán Viktor legutóbbi nyilatkozatai elfogadhatatlanok”.
Hozzátette: alapvetően a párbeszéd híve, és senkit sem szeretne elüldözni a Néppártból, azt viszont szerinte világossá kell tenni, mi az, ami belefér, és mi az, ami nem.
„Az Orbán Viktor által követett út pedig sajnos nem a helyes irány”
- jelentette ki.
Ennek a cikknek a megírásáig Sebastian Kurz osztrák kancellár reagálása is befutott, aki ugyan az APA közszolgálati osztrák hírügynökséghez eljuttatott nyilatkozatában nem tért ki a Fidesz néppárti tagságát ért állásfoglalásokra, de elfogadhatatlannak nevezte a magyar kormány plakátkampányát.
Egyelőre itt tart a Fidesz ámokfutásának köszönhető európai felháborodás. Ha ezek után azt kérdezi valaki, reális-e arról beszélni, hogy Orbán Viktor politikája kivezet-e az Európai Néppártból, majd az Európai Unióból, az a válaszom, akármi is jár a kormányfő fejében, sajnos jó úton halad ebbe az irányba. Csakhogy ennek a végén egy szakadék várna egész Magyarországra, ezt elkerülni nemzeti érdek.
(Fotó: Béli Balázs/Alfahír)